Thomas Allen, Jaan Sarv, Jan Łukasiewicz, Käte Fenchel és Cécile DeWitt-Morette születése napján, mikor már csak 10 nap van hátra az évből, Henrik Ibsen Puphejmo (Babaház) darabjának bemutató napján a Gecó (Pintér Gergő) és a Fa (Kertész Endre) dalra fakad és zenébe csomagolva számot vet és arat az elmúlt évből. Megfontoltan pakolnak minden hangot és szót egymás után, nehogy felkavarják a szükségesnél jobban az év rájuk ülepedett homokját.

Egy évezred után
Jékely-parafrázis: Mi 3000-ben nem élünk, szegénykém

Mindenki a maga micsodájával,
hogyishívjákjával, meg mindenével van
eltelve, abban él, gondolkozik.
Közben valami rettentő remény
vibrál a levegőben: egy új század,
mondta Karinthy Frigyes, legjobb vicce.
Egy ezred telt el közben a maga minden
micsodájával, hogyishívjákjával, meg minden,
mind külön micsoda volt s hogy is hívják?
Nem tudjuk, hogy hívják a másikét,
csak rájövünk: az az ő micsodája,
meg mindene, meg minden.
Nem leszünk tőle eltelve, nem abban
élünk majd, nem abban gondolkozunk;
függetlenül attól, hogy új évezred
jön a maga micsodáival és hogyis-
hívjákjaival, meg mindenével;
láttuk, mondjuk; megvolt, mondjuk;
és részemről már azzal sem vagyok
eltelve, nem gondolkodom ilyenben,
hogy én és hogy mások és évezredek.
Tényleg, már hagynának a francba, velem együtt.

(Tandori Dezső)