Egyszer, egy decemberi könyvbemutatón Darvas Ferenc is a közönség soraiban foglalt helyet, majd amikor elkezdődött az órákon át tartó dedikálás, a zongorához ült. A könyvbemutató közönsége pedig szép lassan köré telepedett, mint a tűz köré vagy egy mesemondó köré - oda vonzotta őket a zene melege. Hát így jött az ötlet, hogy Darvas Ferenc időről-időre eljöjjön a Társaskörbe és azzal az utánozhatatlan könnyedséggel és eleganciával, ami csak az ő sajátja, játsszon régi dallamokat, slágereket, meséljen mellé történeteket, oldjon meg mindeközben matematikai feladványokat – vagyis bűvölje el a nézőket.