Km.: Janklovics Péter (színész), Rőser Orsolya Hajnalka (ének), 

Rossini: A sevillai borbély – Nyitány
Wagner: A walkür – A walkürök lovaglása
Erkel: Bánk bán – Hazám, hazám
Verdi: Traviata – Nyitány
Verdi: Traviata – Parigi, o cara
Verdi: Traviata – Sempre libera
Händel: Rinaldo – Lascia, ch’io pianga
Lehár: A víg özvegy – Lippen schweigen
Kálmán: Csárdáskirálynő – Tanzen möcht ich
Puccini: Turandot – Nessun dorma
Verdi: Traviata – Brindisi

Micsoda?! Hogy operába, én? Na neeem! Üljek a szűk, nyikorgós széken tízezerért öt órán keresztül, várva, hogy a kövér nő végre tényleg meghaljon, de addig is még énekel vagy fél órán keresztül? Nem, ez nem nekem való, kösz. Inkább az X-faktor, azokon legalább lehet röhögni. Mondjuk, ezen is…

A Zenegyűlölő visszatér, és ezúttal az operába (nem) látogat el. Miért van ez a nagy hájp e körül az egész körül? Valószerűtlen, erőltetett történetek, ósdi díszletek, érthetetlenül éneklő korpulens dívák – miért jó egyáltalán operát hallgatni? Ezúttal ennek ered nyomába a Danubia Zenekar szimfonikus zenei stand up estjén.

A koncert 12 éven aluliak számára nem ajánlott!