Km.: Károlyi Katalin (mezzoszoprán), Csizmadia Angelika (csembaló), Bali János (barokk furulya), Kónya István (lant)
A XVII. század emberének szerelmi bánatai és örömei Lambert, Couprin, Lully, Monteclair, Le Camus francia udvari énekeiben és kantátáiban.
Szerelem, kegyetlen szerelem! – Bizonyára a barokk kor legtöbb világi remekműve a szerelemféltés témájának művészi kifejezéseként született. A szerelem és a halál (amor – mors) színe előtt mindenki egyenlő. Nincs olyan halandó, akit Amor nyila így vagy úgy el nem talál, s hogy ez az élmény a 16-18. század embere által művészileg miként nyilvánult meg, csupán társadalmi rangjától függött. Aki megengedhette magának, fájdalmát a kor legelismertebb piktoraival vitette vászonra, legékesebben szóló költőivel öntette szavakba és leghíresebb zeneszerzőivel dallamokba. A kis szobák homályában halkan dúdolt, elpendített dallam vagy a csillogó nagy termekben tartott összejövetelek alkalmával felhangzó ének mind ugyanarról – a szerelmi örömről és bánatról – zengedezett. A francia air de cour műfaja, a kantáták, majd később a tragédie lyrique – a nagy francia barokk opera – majdnem mind ezt a témát hordozzák.
Károlyi Katalin ezt a végtelen finom és sokrétű zenét, ami a francia barokk vokális zeneirodalma, Párizsban, a Studio-Versailles Opéra-ban tanulta René Jakobsnál és Rachel Yakarnál, majd William Christie „Les Arts Florissants” együttesének szólistájaként és Philippe Herreweghe „La Chapelle Royale”-jának tagjaként a világ számtalan koncerttermében és operaházában megszólaltatta már, valamint lemezre vette.
Csizmadia Angelika, a Liszt Ferenc Zeneművészészeti Egyetemen végzett csembalóművész, szólista és kamarazenész karrierje mellett elkötelezetten tanítja e csodás hangszer megszólaltatásának fortélyait a szentendrei zeneiskola általa alapított csembaló szakán. Fellépésein túl a Hungaroton Records számára készített felvételein is hallgathatjuk őt.
Kónya István a Hágai Királyi Konzervatóriumban sajátította el a reneszánsz- és barokklant, az arciliuto és chitarron játék rejtelmeit Toyohiko Satoh-nál. Azóta európai és amerikai szóló-és kamaraestjein, lemezfelvételein népszerűsíti e jeles hangszert, rendszeresen tart nyári kurzusokat. Ezidáig három könyve jelent meg a lantról.
Bali János Liszt-díjas furulyaművész, A Széchenyi Irodalmi és Művészészeti Akadémia címzetes tagja, a francia kultúra, nyelv és zene páratlan mélységű ismerője, legyen szó akár az ófrancia chansonokról, vagy a nagybarokk operákról, vagy akár a barokk furulyairodalomról.
E négy művész országot-világot bejárva Budapesten találkozott. A közös koncert ötlete abból a vágyból született, hogy a magyar közönség is közelebb kerülhessen ezekhez a francia remekművekhez, és a zene felemelő ajándékaként ma már örülni tudjunk annak is, amiről valaha azt hittük, hogy az elvesztett szerelmen érzett fajdalmunkba talán még belehalunk.
