Bach: Máté-passió

2025. április 16. (szerda) 19:00
Római katolikus bencés templom 9000 Győr, Széchenyi tér Szent Ignác templom
Orfeo Zenekar előadó
Purcell Kórus előadó
Kovács Ágnes előadó
Bárány Péter előadó
Megyesi Zoltán előadó
Vashegyi György karmester
2025. április 16. (szerda) 19:00 Római katolikus bencés templom 9000 Győr, Széchenyi tér Szent Ignác templom
Orfeo Zenekar előadó
Purcell Kórus előadó
Kovács Ágnes előadó
Bárány Péter előadó
Megyesi Zoltán előadó
Vashegyi György karmester

Km.: Orfeo Zenekar, Purcell Kórus, Kovács Ágnes (szoprán), Bárány Péter  (kontratenor), Megyesi Zoltán (tenor), Bernhard Berchtold (Evangélista), Melkovics Zoltán (Jézus), Julian Orlishausen (basszus), vezényel: Vashegyi György


A barokkban kifejezetten sokan zenésítették meg Krisztus kereszthalálát passió formában, Bach két fennmaradt passiója azonban olyan módon tökéletesítette a műfajt, hogy máig az ő passiói jutnak eszébe legtöbbünknek, ha a műfajra gondolunk, és nem változtatott ezen az sem, hogy még ma is írnak passiókat - jobbára egyszeri előadásra vagy az asztalfióknak. De mitől ennyire híresek ezek a Bach-művek? Ha Bachot kérdeznénk, talán a szakrális művek iránt érzett a legnagyobb elhivatottságot. Sokat elárul róla, hogy Máté-passión még az előadások után is dolgozott (pedig kompozíciós feladata is akadt bőven), sőt, idősödő korában elkészítette belőle az egyik legszebben megírt tisztázatát, melyben a bibliai szöveget éneklő szólamokat külön piros tintával írta. Mintha Bach maga is különleges érzelmi kötődést ápolt volna ezzel a művével. A témán és az elkészült zenén túl erre az is késztethette, hogy talán még a szokásosnál is többet adott bele a komponálásba. A Máté-passió nemcsak hosszabb, mint a János, de nagyobb apparátust is foglalkoztat. Két felnőtt kórust, két zenekart, gyermekkart, szereplőket és énekes szólistákat, sőt, hangszeres szólistákat is. Bach takarékosan bánt az együttesek terhelésével, de ez az ő esetében nem szegényebbé, hanem letisztultabbá, érettebbé tette a kompozíciós technikákat. Gondos szöveg-összeállítása, érzékeny harmonizálása és hangszerelése messze kiaknázza a kor lehetőségeit, sőt, helyenként olyan romantikusokat megszégyenítő módon ragadja magával az embert, hogy több nem hívő muzsikus is megjegyezte már a történelem során, hogy amíg Bach zenéjét hallgatja, addig nincs kételye a transzcendenciában.