Magyarország legnagyobb múltú kamarazenekara, amelyet 1963-ban a legendás Sándor Frigyes alapított, a 20. század és napjaink legnagyobb muzsikusaival koncertezett rendszeresen, valamint készített lemezeket - eddig több mint kétszázat. Ezen a hangversenyen a Kossuth-díjas Baráti Kristóf muzsikál a zenekarral, az a hegedűművész, akiről a tekintélyes brit szaklap, a Gramophone kritikusa azt írta, hogy ugyanolyan kiegyensúlyozottan játszik, mint Heifetz, ám jobban odafigyel a hangszín és a szenvedélyes hajlítások finomságaira.
Baráti művészi profilját a csillogó virtuozitás és a mély zeneiség ritka kettőssége jellemzi, ezt tükrözi a több különlegességgel kecsegtető műsor is. A fiatal Joseph Haydn C-dúr hegedűversenye mellett, amelyet a zeneszerző az Esterházyak udvari koncertmesterének írt, hallhatunk természetzenéket: Vivaldi három concertóját.
A Hubay-kortárs zeneszerző-hegedűművész Eugène Ysaÿe - akinek ördögi nehézségű szólószonátáit Baráti Kristóf lemezre vette - ezúttal Villon egyik balladájának híres záró sorára utaló ([de hol van] a tavalyi hó) művel képviselteti magát, míg Camille Saint-Saëns tollából a bámulatos virtuozitásáról ismert hegedűs fenomén, Pablo de Sarasate számára komponált és ennek megfelelően bravúros mű szólal meg.
Haydn: C-dúr hegedűverseny, Hob. VIIa:1
Vivaldi: D-dúr hegedűverseny, op. 3 No. 7, RV230
Vivaldi: A-dúr („Il rosignuolo” - „A csalogány”) hegedűverseny, RV 335a
Vivaldi: a-moll hegedűverseny, op. 3 ('L'estro armonico - A harmóniai találékonyság'), No. 6, RV 356
Ysaÿe: Les Neiges d'antan (A tavalyi hó), op. 23
Saint-Saëns: Bevezetés és rondo capriccioso
A felvétel a Müpa 2017. január 18-i koncertjén készült.