Beethovennel a szabadban - Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vez.: Madaras Gergely

2021. július 10. (szombat) 19:00 Brunszvik-kastély 2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2.

Ár: 2500, 3500, 4500 Ft
Madaras Gergely karmester
2021. július 10. (szombat) 19:00 Brunszvik-kastély 2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2.

Ár: 2500, 3500, 4500 Ft
Madaras Gergely karmester

Beethoven: V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67
Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92


Ta-da-da-daaa….a mindenki által ismert ütemekkel kezdődik a második koncert. Beethoven V. szimfóniája nagy kedvenc, de azt már kevesen tudják, hogyan ragadt hozzá a sorsszimfónia elnevezés. A ragadványnevet valószínűleg Beethoven titkárának, Anton Schindlernek köszönhetjük, aki saját visszaemlékezése szerint rákérdezett a négyhangos motívumra a mesternél, amire Beethoven azt válaszolta, hogy ez a sors, amely az ajtón kopogtat. Hogy valóban így volt-e, azt nem tudhatjuk, de az biztos, hogy az 1808-ban komponált op. 67-es, c-moll Sorsszimfónia melléknévvel vonult be a zenetörténetbe. Az est folytatásában a VII. szimfónia (1812) csendül fel, ami az önfeledtséget, a dionüszoszi mámort énekli meg, középponti zenei eleme pedig a (többnyire daktilikus) ritmus, a tánc, a mozdulat – nem véletlenül nevezte a művet Wagner „a tánc apoteózisának”.


Beethoven V. (c-moll, „Sors”) szimfóniája (1808) a zeneirodalom legtöbbet játszott, legismertebb, legtöbbet idézett műveinek egyike. Mellékneve nem a szerzőtől származik. Beethoven nem mindig szavahihető titkára, Anton Schindler hagyta az utókorra az anekdotát, mely szerint a komponista állítólag ezt mondta a mű híres, négyhangos nyitómotívumáról: „így kopog a sors az ajtón”. Mindenesetre a mű a III. szimfóniában megjelenő hőskultuszt folytatja, hiszen hallgathatjuk a sorsával megküzdő és sorsa fölött győzedelmeskedő hős történeteként is. Tematikus egysége pedig Liszt szimfonikus költeményeit előlegezi. A VII. szimfónia (1812) az önfeledtséget, a dionüszoszi mámort énekli meg, középponti zenei eleme pedig a (többnyire daktilikus) ritmus, a tánc, a mozdulat – nem véletlenül nevezte a művet Wagner „a tánc apoteózisának”.


Madaras Gergely (1984) az Orchestre Philharmonique Royal de Liège zeneigazgatója, számos európai és tengerentúli koncertterem és operaház rendszeres vendége, aki már az Angol Nemzeti Opera, a Savaria Szimfonikus Zenekar és az Orchestre Dijon Bourgogne karmestereként is bizonyított.


Esőnap: július 11.


A jegyek megvásárlása kizárólag védettségi igazolvánnyal rendelkezőket, illetve védettségi igazolvánnyal rendelkező kísérővel érkező 18 éven aluliakat jogosít a rendezvényen való részvételre, melyet a belépéskor a szervezők ellenőriznek.
További információk a Nemzeti Filharmonikusok honlapján olvashatók.