Km.: Megyesi-Schwartz Lúcia (ének), Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó), vezényel: Werner Gábor
Poulenc: Sinfonietta
Orbán György: Missa Decima
Koncertünk első felében Poulenc francia zeneszerző egyetlen szimfonikus alkotását, a Sinfoniettát játssza el a Budafoki Dohnányi Zenekar. Poulenc a 20. század második felének egyik kedvelt francia zeneszerzője és zongoristája, szinte minden nagyobb műfajban alkotott: írt műdalokat, kamarazenét, oratóriumot, operát, balettet, és zenekari műveket. A Sinfoniettát 1947-ben komponálta, bemutatójára egy évvel később Londonban került sor. A kicsinyítőképzős cím – „szimfóniácska” – arra utal, hogy a szerző sokkal inkább a különböző zenei karaktereket és a hangszerelést tartotta szem előtt a szimfonikus formai szerkezettel szemben. A könnyed, táncritmusokkal teli dallamoktól kezdve a lírai hangvételen át a lobbanékony, dinamikus részekig sokféle zenei karakterrel találkozunk, talán ez teszi könnyen befogadhatóvá a művet.
A koncert második felében Orbán György Missa Decima – Tizedik Mise – című műve hangzik el. Az idén 75 éves zeneszerző így vall művéről:
„A mise írás részemről egy kihívás volt, tekintettel arra, hogy református vagyok. Ugyanakkor hiszek a zeneszerző hivatás okos, célszerű rendeltetésében. Egy mindenkori magyar zeneszerző feladatának tekinti ezt a nagymúltú koncerttermi műfajt, kipróbálja, és hozzá teszi a maga ötleteit. A 10. mise a 90-es évek közepén keletkezett, és igényeiben, formálásában, nagyobb dimenzióiban majdnem hogy egy Missa Solemnis méreteit öltötte magára. Egyes miséimet amatőr iskolai kórusok is be tudják mutatni, ezt nem. Kétségtelen ünnepi hangulatban keletkezett. A hagyományosan 6 tétel (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei), nem bomlanak további tételekre. A hangzásvilága hagyományos (nagyzenekarra, kórusra csak a fizikai törvények és a biológiai adottságok betartásával lehet írni). Így egy világos, hagyományos tonális zene keletkezett ezúttal is. Ugyanakkor ebben az időben a sok évszázados technika már engem is foglalkoztatott, hogy a zenéimbe beemeljem a közösség zenei hagyományát (korál, népének, népdal). Ez az 1400-as évek óta Európa zeneszerzőit élénken foglalkoztatja. Fontos megállapítani, hogy a 10. misében előforduló és felismerhető intonációk (népdalok, regősének-szerű foszlányok) a szerző magánügyei, kifejezetten csak a saját liturgikus szövegértelmezésének produktumai. Ugyanaz a dallam képviseli a Homo factus, és a Resurrexit sorait.”
Budafoki Hangversenyesték 22-23/6
