Km.: Molnár Noémi (hegedű), Pálfalvi Tamás (trombita); koncertmester: Pilz János
Elgar: e-moll vonósszerenád, op. 20
Dvořák: H-dúr noktürn, op. 40
Loussier: 2. hegedűverseny
Dubrovay: 3. trombitaverseny
Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22
A Concertino sorozat őszi hangversenyén az éjszakáé a főszerep. Két E-tonalitású, mégis teljesen más hangulatú szerenád fog közre két modern versenyművet, valamint egy gyönyörű noktürnt a lassú tételek legnagyobb mesterétől, Dvořáktól. Pilz János a kezdetektől jelen van a BFZ életében. Most ő irányítja muzsikustársait, akik közül ketten szólistaként is bemutatkoznak. Molnár Noémi a tangó szerelmeseként Loussier dzsesszes, tangós hegedűversenyével első helyezést ért el a Végh Sándor Verseny alternatív kategóriájában. Pálfalvi Tamás Dubrovay László művét a Fanny Mendelssohn Förderpreis első nyerteseként vehette lemezre néhány éve. „Művész és hangszere álompárosként jelenik meg egy kalandos utazáson, amelyre magukkal viszik a hallgatót is” – írta játékáról a Bayerische Rundfunk zenei portálja.
Az e-moll szerenád Elgar megsemmisített korai művei egyikének átdolgozásaként született meg 1892-ben, és a szerző egyik kedvenc darabja lett, amelyet gramofonra is rögzített. A három tételt összekapcsolja a komponista védjegye, a jellegzetes szeptimugrás. Az „apró dallamok” és a ködös hangulat a dél-angliai Hereford környékét hívja elő.
Dvořák is nagyon szerethette művét: eredetileg kiadatlan vonósnégyesének tételeként komponálta, majd átmentette 2. vonósötösébe, amelyet azonban visszavont – a noktürnt végül önálló darabként jelentette meg. A nyugodt légkört árasztó alkotásban az orgonapont felett megszólaló kanyargó dallam már-már hipnotikus hatással van hallgatójára.
Különös, indiai hatásokról árulkodó világba vezet el minket Jacques Loussier 2006-os hegedűversenyében, amelyben a hegedű mellett az egzotikus indiai dob, a tablá is főszerepet kap. Az első tétel pezsdítő tangózenéje után a komolynak ható vonósfátyolból az El manisero (A mogyoróárus) című közismert kubai dal témája bontakozik ki, végül őrült ritmusokkal zsúfolt, cigányzenére emlékeztető táncos finálé zárja a művet.
Dubrovay László 3. trombitaversenye az izgalmas hangzásokat és a bátor harmóniákat könnyen befogadható dallamvilággal ötvözi. A „Tempo di Walzer” utasítású első tételt a trombita kezdi, aki szordinóval szólaltat meg többször visszatérő extrém hangszíneket. A fináléban a Dongóra emlékeztető zakatolás egészíti ki ezeket a hangzásokat.
Az öttételes E-dúr szerenádban Dvořák egyszerű formákat használ, de rengeteg dallammal és változatos harmóniákkal tölti meg őket. A négyhangos témát variáló első tétel után előbb egy aszimmetrikus keringő, majd egy élénk scherzo és egy lírai lassú tétel következik, végül cseh népi hangulatot árasztó finálé koronázza meg a darabot.
Érdekességek Elgar szerendáját 1896. július 21-én Antwerpenben (a szerző vezényletével), Dvořák noktürnjét 1885. március 22-én Londonban (a szerző vezényletével), vonósszerenádját 1876. december 10-én Prágában (szólista: Adolf Čech), Loussier hegedűversenyét 2006. augusztus 4-én Gstaadban (szólista: Adam Kostecki), Dubrovay trombitaversenyét 2010. augusztus 27-én Rostockban (szólista: Boldoczki Gábor, karmester: Wojciech Rajski) mutatták be; a Fesztiválzenekar Elgar művét legutóbb 2006. április 9-én (koncertmester: Lesták Bedő Eszter), Dvořák noktürnjét 2008. július 5-én Bad Kissingenben (karmester: Fischer Iván), Loussier concertójának egy részletét 2019. december 26-án (szólista: Molnár Noémi, karmester: Fischer Iván) adta elő, a többi művet most játssza először.
Mi történt a művek keletkezése idején? Camille Pissarro francia festő 1896-ban megfestette A Boieldieu-híd Rouenban, esős időben című képét / 1896. február 1-jén Torinóban bemutatták Giacomo Puccini olasz zeneszerző egyik legsikeresebb operáját, a Bohéméletet / 1885-ben megjelent Friedrich Nietzsche német filozófus Imígyen szóla Zarathustra című művének utolsó, negyedik része / 2006. november 10-én Berlinben bemutatták Jörg Widmann német zeneszerző Kvintett című művét / 2010-ben Mario Vargas Llosa perui író kapta az irodalmi Nobel-díjat „a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” / 1876. április 30-án felavatták a budapesti Margit hidat / 1876-ban Edgar Degas francia festő megfestette Abszint című képét
