"Amikor játszom, a zeném végül mindig történetté lesz. Szavak nélküli történetté. A szabadság történetévé. A tangó nekem mindig kultúrák találkozásáról szólt, ahogyan a sanzon is. Hagyományok törésvonalai mentén születő feszültségről, annak feloldásáról. Szenvedélyről, életről. A tangóban ugyanúgy benne van Kelet-Európa, mint Argentína. New York, Odessza. A sanzonban a balkán és Párizs. Zeném központi gondolata az improvizáció szabadsága. Francia, zsidó, argentin, balkáni és cirkuszi zenék keverednek kortárs elemekkel.”