Km.: Sümegi Eszter (szoprán), Vörös Szilvia (mezzoszoprán), László Boldizsár (tenor), Cser Krisztián (basszus), Országos Egyesített Kórus, Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor

Évről évre az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is több száz kórusénekes gyűlik össze, hogy több hónapos felkészülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltassák meg Hollerung Gábor vezetésével. A kezdeményezést az éneklés iránti szenvedély vezérli, mely olyan fontos szerepet tölt be az amatőr kórusok életében, hogy még a pandémia alatt is meg tudott valósulni.

A Requiem ötlete Rossini halálakor fogalmazódott meg Verdiben. Elképzelése szerint zeneszerzők egész sora írt volna egy-egy tételt a Requiemhez, hogy így tisztelegjenek Rossini emléke előtt. A kezdeményezésből azonban a zeneszerzők vetélkedése miatt nem lett semmi, ám Verdi a tervezett Libera me tételhez később megzenésítette a teljes szöveget.

A XIX. századi komponisták a Dies irae látomásszerű szövegét egyre inkább dramatizált műként fogják fel. A requiemek így kinőtték a templomot, egyre inkább hangversenydarabbá váltak.

Verdi Requiemjét leegyszerűsítve legnépszerűbb operájának is tekintjük, hiszen ebben a műben a szerző konzekvensen lírai és drámai képek sorozatában gondolkodik, melyekben fantasztikus módon állítja szembe egymással az esendő embert megjelenítő szóló- és a drámai freskókat megjelenítő kórustételeket.