Km.: Isabelle Faust (hegedű), Antoine Tamestit (brácsa)

Haydn: Esz-dúr szimfónia, Hob. I:84
Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra, K. 364

Mozart: C-dúr („Linzi”) szimfónia, K. 425

Korunk egyik legnagyobb karmestere, Sir John Eliot Gardiner a historikus előadásmód területén olyan zeneszerzők specialistája, mint Monteverdi, Bach, Mozart, Beethoven, ugyanakkor „mindenevő” dirigens, aki modern hangszeres együtteseket is vezényel, s repertoárján megtaláljuk Schumann, Brahms, Berlioz, Massenet, Bizet, Ravel alkotásait is. Élete három nagy műve a Monteverdi Kórus, az Angol Barokk Szólisták, valamint A Forradalom és Romantika Zenekarának megalapítása és vezetése. E három közül az Angol Barokk Szólisták kísérik el, hogy a karmester nyolcvanadik születésnapja örömére Haydnt és Mozartot játsszanak a Müpa közönségének.

John Eliot Gardinert korunk egyik meghatározó Bach-karmestereként tartják számon, de aki valaha is hallotta vezényletével Monteverdi Vespróját, Beethoven szimfóniáit vagy Brahms Német requiemjét, meggyőződhetett sokoldalúságáról. Muzsikálásának egyik fontos jellemzője az elmélyültség, egy másik azonban az energia és a kivételesen erős indulati tartalom. A modern instrumentumokon játszó Monteverdi Zenekar 1978-ban váltott át kópiahangszerekre - ettől számítjuk az egyszerre perfekt és szuggesztív tolmácsolásairól nevezetes Angol Barokk Szólisták működését. Mostani műsoruk egy kései Haydn- és egy érett Mozart-szimfónia kifinomultsága és szellemessége között kínálja Mozart felejthetetlenül költői hegedűs-brácsás sinfonia concertantéjának személyes hangú poézisét. A két szólista, a hegedűs Isabelle Faust és a brácsás Antoine Tamestit korunk legkiválóbb vonós játékosai közül való, művészi nagyságrendjük illik Gardineréhez, produkciójuktól pedig bízvást várhatjuk, hogy a kivételes alkotás minden gazdagságát és szépségét felszínre segíti.