Nálatok laknak–e állatok? – biztosak vagyunk benne, hogy mindenkinek ismerősen hangzik ez a kérdés. A gyerekeknek szánt első Kaláka zenéskönyv 1986-ban viselte ezt a címet, és sokan emlékeznek a szülők közül gyerekkorukból a kicsi könyvecskére a kazettával. A Városmajori Szabadtéri Színpadra visszatérő több, mint 50 éves Kaláka együttes újabb dalokkal egészítette ki régi műsorát.
Ezen a páratlan koncerten minden az állatokról szól, a hangyától az elefántig mindenféle nagyságú élőlényt, – éljen bár szárazon, vízben, vagy levegőben – megénekelnek.Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Csukás István, Tóth Kriszta és mások verseiben szerepel többek között a víziló, az iguána, a birka, a cinke, a gólya, a rigó, a szajkó, a túzok, a teknős, a rozmár, a mackó, a nyuszi. De természetesen a pinty, a ponty és a pelikán is.
A kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas Kaláka együttes 53 éve alakult és mintegy 1300 költemény hálálkodhat azért, hogy dalszövegeikké váltak. Dalaiknak száma kb. 1000 körül mozog, eddig 19 albumot jelentettek meg, koncertjeiken generációk és megint nem túlzunk, ha azt mondjuk, milliók nőttek fel. Számos versfeldolgozás, népdalok a világ minden tájáról, koprodukciók, televíziós és színházi produkciók főcímei és dalai fémjelzik munkásságukat, vagy elég csak a Magyar népmesék című, világszerte bemutatott mesesorozat zenéjét említenünk.
A legendás Kaláka messze nem csak egy népzenei elemeket használó, gyerekeknek zenélő formáció, hanem egy olyan zenekar, amely pályafutásának ötvenhárom éve alatt megmaradt önazonosnak és példaértékűnek.
Az egyedi hangzás nem csupán a négy énekhangnak, hanem az olyan különleges hangszereknek, mint a nagybőgő, a gitár, a furulyák, a citera, a pánsíp, a klarinét, a tárogató, a duda, a cselló, a gitár, a charango, a koboz, a doromb, a mandolin, az ukulele, a cuatro, a brácsa és a kalimba, köszönhető. Ahogy a nézők már megszokhatták, ezen a Kaláka koncerten sem lesz hiány a közös éneklésből, és most is néhány, érdekesebb hangszer bemutatására is sor kerül.
