Km.: Ágoston Béla (szopránszaxofon, altklarinét, fúvós hangszerek, steel drum, dorombének, ének), Mizsei Zoltán (billentyűs hangszerek, zongora, dorombének, ének), Keönch László Farkas (cajon, udu, darbuka, kanjira, doromb, harangjáték, csengők, shaker, hangeffektek, dorombének, ének)

Friss ülés – szusszanás. A pandémia után felgyülemlett, egymásra tornyosult tennivalók elvégzése után a Kerub az első szabadzenei szusszanásra invitálja a hallgatót. Hasonló zenei érdeklődés, nyitottság, hasonló látásmód és a feszes szárnytartásban eltöltött alkotói hétköznapokból való kilépés teszi ünnepivé a formáció közös improvizációját, amely egy olyan szabad szárnyaláshoz hasonlít, amiben Semmi-de-semmi nincs előre megbeszélve, csak a zenélésre fordított idő. A trió szimbiózisában suhanó zenének kizárólag az együttlét az ihlető forrása. Törékeny repülő módusz ez a kortárs improvizációs technikákra épülő zenés lelki gyakorlat, de közös nyelvet beszélnek, hallják egymást. A keruboknak négy arca van, nekik három. Talán a negyedik arc egy általuk felidézett Ős, aki hangjaikban szól a hallgatóhoz.