Km.: Fabrizio Romano (zongora), Bernardo Couto (portugál gitár), Bernardo Viana (fado gitár)

A portugál néplélek zenei leképeződésének, a fadónak - mint azt már a Müpa közönsége is jó néhány példából tudhatja - számos árnyalata létezik. Ebben a világszerte népszerű urbánus folkzenei műfajban az énekhang a központi elem, az hozza felszínre az emberi lélek titkait, amelynek Mísia is nagy ismerője. Ő a fado egyik úttörője, a műfaj szabad szelleme, aki mindig is a saját útját járta, és úgy modernizálta a tradicionális stílust, hogy az az ő interpretációjában is önazonos maradt.

Mísia a keserédes, melankolikus-nosztalgikus fado hagyományt modernizálta, a stílusban korábban nem használt hangszerekkel, a portugál mellett más nyelvű szövegekkel és akár más műfajokból beemelt hatásokkal (sőt, olyan feldolgozáslemeze is van, amelyen a popzenével, például egy Nine Inch Nails-dallal is megmutatja a fadós rokonságot). Az 1990-es évek eleje óta aktív énekes tehetségével gyorsan a műfaj egyik elismert nagysága lett, a műfaj klasszis szövegírói (például João Monge), sőt Nobel-díjas író, a portugál José Saramago is szerzett neki énekelnivalót. Mísia jól tudja, hogy az élet magában hordozza az érzelmek, eszmék és élmények kavargását, és mindezek - látható és láthatatlan - nyomait, amelyek keresztülmennek az emberen. Dalaiban erről énekel, vagy épp arról az állatias ösztönösségről, amely 2022-ben megjelent legújabb lemezét és azonos című könyvét, az Animal Sentimentalt is jellemzi. Ennek turnéjával érkezik a Müpába, a friss anyagokra épülő színpadi előadást pedig rövid monológokkal spékeli meg, amelyek kapcsolatot teremtenek a dalok és a könyvben elmesélt történetek között. A színpadon, amely végül is Mísiának, ennek az „érzelmes, szentimentális állatnak” a természetes élőhelye.