Km.: Bizják Dóra (zongora)
Heinrich Schütz: An den Wassern zu Babel
Andreas Hammerschimdt: Ach Jesus stirbt
J. M. Bach: Nun hab ich überwunden
Franz Schubert
Rachmaninov: Vesperás - részletek
Horváth Márton Levente: O salutaris hostia
Csemiczky Miklós: Pater noster
Orbán György: 90. genfi zsoltár - részletek
Orbán György: 150. genfi zsoltár - részletek
A január 14-ére meghirdetett hangverseny helyett a Nemzeti Énekkar kamarakoncertjének előadását hallhatjuk.
„Nun hab ich überwunden” - így kezdi motettáját a nagy zeneszerzőcsalád 17. századi tagja, Johann Michael Bach. „Most legyőztem.” Mit? - kérdezzük. A szöveg felel: „a fájdalmat, a félelmet, a bajt”. A Nemzeti Énekkar tagjai mindnyájunk biztatásaként éneklik ezt a művet a barokktól a 21. századig ívelő műsorú koncertjükön. A kórus állandó zongoraművész partnerük, Bizják Dóra társaságában lép a Müpa Home kamerái és mikrofonjai elé. Vállalkozásuk a művészi önállóság izgalmas próbatétele.
A német, osztrák, orosz és magyar műveket felvonultató műsor minden száma vallásos zene. Hitről, reményről, bizakodásról énekel Heinrich Schütz a Babilon folyóvizeinél (137. zsoltár) sorait hangokba öntve és Orbán György a két genfi zsoltárban (90., 150.), Andreas Hammerschmidt Ach Jesus stirbt (Ah, Jézus meghal) kezdetű motettájában, valamint Schubert Gebet (Ima) és Gott im Ungewitter (Isten a viharban) című zongorakíséretes kvartettjeiben. Más Horváth Márton Levente és Csemiczky Miklós közelítésmódja az Ó, szent ostya és a Miatyánk megzenésítésében, és megint más Rachmaninov pravoszláv hangütése a Vesperás archaikus hatású tételeiben. A koncert legizgalmasabb tapasztalata tehát a hangvétel, a stílus, a megszólalásmód, az eszköztár folytonos változása szerzőnként és stíluskorszakoként, miközben a szövegekből sugárzó hit és alázat, bizalom és eltökéltség változatlan marad. Más a komponálásmód is minden darabban: hallunk dús, nyolcszólamú textúrát, amely a cappella szólal meg, telt-mély szláv basszust és karcsú vokális kvartettet, zongorakísérettel.
