Vivaldinál minden több rétegben értelmezhető. A Négy Évszak TÉL koncertjében gyönyörűen sziporkázó hófödte táj felszíne alatt ott húzódik az emberi időskor metaforikus mélyrétege, amely a kandalló mellől derűsen mosolyog ránk, időtlen tanácsaival 300 év távlatából. A zene is, az üzenet is kibomlik a koncerten, és felemeli a hallgatót. Bach Pásztorjátéka pont azt a nyugalmat és egyszerűséget hozza el, amelyből ajándékoznunk illene magunknak és szeretteinknek is ebben a túlhajszolt világban. Érkezik a 150 éve született nagyszerű angol szerző Gustav Holst zenéje, amely a Csillagok háborúját és a Gladiátort ihlette. Naprendszerünk bolygói közül (Bolygók szvit) megszólal a római főisten – Jupiter – az égi férfi és a vezérlő csillagunk, a szerelem és szépség istennője – az égi nő – Vénusz. Kettősük a teremtett világ két arcát mutatja amely mindannyiunkban jelen van, és Rákász Gergely újonnan megjelent lemezének két siker darabja. A karácsonyi csillogást a hangversenyen Pachelbel – Ünnepi kánonja és Bach – Jézus marad az én örömöm korálja gyújtja meg.