Neukomm: B-dúr kvintett, op. 8 (1809)
Weber: B-dúr kvintett, op. 34 (1813)

1800-ban Bécsben megjelent egy szláv népek dalait tartalmazó kötet, mely pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert. A dalok közül jó párat németre is lefordítottak, köztük egy kozák katona szomorú énekét, melyben kedvesétől búcsúzik. A mű Christoph August Tiedge fordításában a „Schöne Minka” címet kapta, és a kötetben szereplő dalok közül egy csapásra a legkedveltebbé vált. Olyannyira, hogy még egy versenyt is meghirdettek, melynek során a legjobb, a dalra komponált variációsorozatot keresték. Johann Nepomuk Hummel, Carl Maria von Weber és Ludwig van Beethoven mellett Sigismund von Neukomm is megmérette magát, egy klarinétkvintettet komponált az alkalomra. A győztes nevét homály fedi, mindenesetre Neukomm művét, mely a hangversenyen is elhangzik, a korabeli kritika igen pozitívan fogadta.
A fent említett kozák dal a napóleoni háborúk egyik jelképévé vált. Ki tudja, talán a virtuóz klarinétos, Heinrich Joseph Baermann is hallotta, akinek Carl Maria von Weber op. 34-es B-dúr kvintettjét ajánlotta. Baermann maga is részt vett a harcokban, majd kalandos úton került vissza otthonába, Münchenbe. Weber és Baermann szoros barátságának gyümölcse a koncerten felhangzó kvintett, mely hemzseg a derűs, vidám ötletektől.