A zenekar „a jövő mágikus népzenéjét” játszotta, amit gyakran írtak le a szokásos skatulyákkal, mint például etno-punk, sámán-punk, pszichedelikus hardcore. A legtöbben minden előzetes várakozástól eltérő, hihetetlen eseményként élik át az együttes fellépéseit. Ezt leginkább azok érzik így, akik életükben először vettek részt a Halottkémek koncertjén. Sokak szerint a VHK „minden idők legjobb sámán-punk bandája”. Népszerűségük töretlen, Magyarország kultikus zenekara.
Program:
október 8. csütörtök
kapunyitás: 18:30
Vágtázók Találkozója 19:00-20:00 (részletek hamarosan)
VHK: 20:15-22:15
október 9. péntek
kapunyitás: 18:30
Perihelion: 19:15-20:00
VHK: 20:30-22:15
A VHK forradalom az Élet lángjának teljes fokozatra kapcsolásában: 45 év, a 2019-ben megjelent Életzuhatag című lemez és az augusztusi Fekete Zaj-koncert után a VHK friss, erős és telített színtiszta életenergiával, alkotóerővel, zsigereket is megpezsdítő mondanivalóval. A VHK kimozdít a mai világból, elröpít oda, ahol örök törvényekben él az ember. 45-ik születésnapunkat a végsőkig kiéhezetten várjuk, régi vágyainkat végre valóra váltó meglepetésekkel készülünk. Az első napon, október 8-án a 80-as évekből és az Életzuhatagból merítünk. Másnap pedig elszabadítjuk a képzeletet, s átadjuk magunkat a spontán közösségi zeneteremtésnek.
A Vágtázó Halottkémek 1975-től 2001-ig létezett, majd 2009-ben újjáalakult magyar együttes, amely az általa létrehozott mágikus népzenét játssza. A punk mozgalomnál előbb indultak, attól függetlenül, indulásuk időben egybeesett a progresszív rock német hullámával, a népzenei, világzenei és mitikus hatásokat szívesen magába fogadó krautrock-kal, az ide tartozó zenekarok közül az ismertebbek (Amon Düül, Popol Vuh, Ash Ra Tempel) a VHK-ra is bevallottan hatást gyakoroltak.
Zenéjük a Világegyetem örök alkotóerejéből, az ősi népzene elemi erejű ősforrásából született. Rendkívüli energiájuk és a népzenei indíttatás miatt gyakran etno-punk zenekarnak tekintik őket. Nevük angolul Galloping Coroners, németül Rasende Leichenbeschauer, a rövidített VHK alak is használatban van.
A VHK 1975-ben alakult meg Grandpierre Attila baráti társaságából Budapesten. Az alapító tagok: Grandpierre Attila (ének), Czakó Sándor (gitár), Ipacs László (dob), Pócs Tamás (basszusgitár) és Molnár György (szólógitár). Kezdettől fogva ösztönös zenét játszottak, teljesen szokatlan, ősi zeneértelmezésben. A zenekar tagjai elektromos gitárokkal is át tudták adni rendkívüli élményeiket egy bennük égő világról.
1986-ig be voltak tiltva, mégis gyakran léptek fel, mert olyan rendkívüliek voltak, hogy sok szervező vállalta a fellépésükkel járó kockázatot. A legtöbben minden előzetes várakozástól eltérő, hihetetlen eseményként élik át az együttes fellépéseit. Ezt leginkább azok érzik így, akik életükben először vesznek részt a Halottkémek koncertjén.
A zenekar „a jövő mágikus népzenéjét” játszotta, amit gyakran írtak le a szokásos skatulyákkal, mint például etno-punk, sámán-punk, pszichedelikus hardcore. Az együttes tagjai a különböző változásokkal együtt: A MANCS „az év legjobb koncertzenekara” szavazásán a VHK rendre az első három hely egyikén szerepel. Németországban a VHK egyike volt a legismertebb kultikus zenekaroknak. Olyan klasszikusokat alkottak, mint a „Hunok csatája”, „Aláírhatatlan történelem”, vagy a „Pótolhatatlan halhatatlanság”. Lemezeik San Francisco-tól Tallinnig szerepeltek a rádiók játszólistáin, itthon a MAHASZ listák élvonalaiban tűntek fel. Sokak szerint a VHK „minden idők legjobb sámán-punk bandája”. Népszerűségük töretlen, Magyarország kultikus zenekara.
