Igaz, kezdetben elég merev volt az igazgató, és a munkán kívül látszólag semmi sem érdekelte. A gyerek eltűnése változtatta meg őt. Azt hiszem a lelke mélyén tisztában volt vele, hogy a feleségével való kapcsolata aligha nevezhető szerelemnek. Csodálta őt a zenei tehetségéért, a szépségéért, de láthatólag nem voltak egy hullámhosszon.

Azon a 31 napon én is sokat morfondíroztam. Ez éppen elég hosszú idő ahhoz, hogy valaki éhen haljon. A szomjan halást csak azért nem említem, mert mivel mosdóban voltak, talán lehetett némi víz a törmelék alatt. Különben három napot se húzott volna ki.

Egyetértek, mintha megakadt volna a tű a lemezen, nehezen bírtak kijönni a saját bonyodalmaikból. Végül is csak a helyettes halt meg mindkét idősíkban, ugye? Vajon ő miért nem maradhatott életben? Arra nem igazán kaptam választ, hogy ők hárman - a lány, a helyettes, meg a gyilkológép - korábban honnan ismerték egymást és milyen titkok tartották össze őket. Az igazgató a végére mennybe szállt, jól megdícsérte magát, hogy tisztességesen élt, azért lett olyan sikeres . :)) Hát az elején olyan kimért volt a családjához, mint egy féldeci, elég érzéketlen munkamániásnak nézett ki. A nejével sem bánt túl rózsásan, inkább arra gondolt az ember, hogy neki van szeretője. A szegényekről sem volt túl jó véleménye kamasz korában, volt jellemfejlődés határozottan. Még ebben a fantázia világban is túlzónak tartottam, hogy 31 napig volt szerencsétlen a romok alatt. Ennyi ideig csak itt élhette túl...
Az egész kitalálása a forgatókönyv-író részéről komoly agymunka lehetett, messze átlagon felüli volt.
Említetted, hogy meg kell jegyezni a nevét, nos : Lee Soo-Hyun, nem találtam előző munkáit.

Icipicit túlbonyolították a megoldást, csak kapkodtam a fejem, hogy most melyik idősíkban is vannak. Lehetett volna egyszerűbben is leleplezni az öreget, de persze akkor nem lehetett volna még két-három csavart beletenni. :) Annál is inkább mert végül is csak a mázli segített. Vagyis a sánta magához tért.
A helyettest sem értettem igazán. Mennyivel volt ez így jobb végkifejlet a számára?

Ez volt a változtatás előtt. Csakhogy a sofőr letartóztatásának sokkal nagyobb változásokat kellett volna generálnia. Nem csak azt, hogy a feleség és a gyerek életben marad, meg hogy az igazgatót nem gyanúsítják a családja meggyilkolásával. Itt ugyanis eltűnt volna az egész kórházas történet, vagyis a helyettes nem tudott volna kapcsolatba lépni a múlttal, így okafogyottá vált volna felmennie a szállodai szobába, ahol anyuka bujkált. Ha viszont elfogadom azt, hogy az igazgató mentette meg anyukát, akkor neki kellett volna kórházba szállíttatni őt, és akkor nem lepődött volna meg azon, hogy kómába került. Ráadásul, akkor ő vitte volna el a csomagot is. Márpedig nem ez történt. Szóval nálam itt egy kis képzavar van.
Azon én is csodálkoztam, hogy a gyilkos rendőr nem kutatta át a szobát. Ráadásul a boríték nem is volt eldugva.

Gondolom, anyuka megmenekülésére megadtam a választ :)
Én a helyettest annyira nem sajnáltam, mint a ribit, mert azért hogy ilyen lett, rendesen tett az apja is. Pokoli gyerekkora volt, a helyettes csak eszelősen szerelmes volt. Engem sokkolt ennek a résznek a vége, a már horrorszerű kegyetlenkedés, többszörös gyilkosság, nagyon megrázó volt.
Viszont ha nem tévedtem el, akkor ez a "jövőben" történt, ezért a múltban a sorsuk megváltoztatható, azaz megmenthetők, nem? Az a jelenet is szétfoszlott ebben a részben, amikor a sánta ember vitte a boritékot az anyának. Bár még elvileg a lány is halott pillanatnyilag....