Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A közellenség

Spoiler
10/10
Cesare82 2008 aug. 27. - 15:40:21 10/10 Előzmény december
(3/3)
Kedves december! Hálás lennék, ha a hövõben a hozzászólásaidat - amennyiben teljes egészében mástól idézel - idézõjelbe tennéd, és a szerzõ kilétét is felfedhetnéd az olvasók elõtt. "Véleményed" ugyanis plágium: ezt a kritikát én magam írtam, és közzé tettem két internetes honlapon is, amelyekre Cesare Gonzago nicknéven írok:

http://www.xpress.hu/dvd/film.asp?FILMAZ=3494&VID=066-538745757-8125649399416541

http://kritikustomeg.org/filmelem.php?fid=5204
Válasz
december 2008 jan. 05. - 18:49:13
(2/3)
A közellenség jellegzetes kordokumentum. Hû képet fest a huszadik század elsõ évtizedeinek amerikai nagyvárosairól, jelesül Chicago-ról. Fontos hangsúlyozni, hogy filmünket 1931-ben mutatták be. Al Capone és a hozzá hasonlók szerencsecsillaga még nem áldozott le, a szesztilalmat még nem törölték el. A viharos húszas évek is kordokumentum, de kevéssé hiteles, ugyanis Rauol Walsh 1939-ben mutatta be filmjét, amely inkább történelmi tabló, a gengsztermûfaj ünnepélyes összegzése, lelkes visszatekintés; ezt ígéri a film bevezetõje is. (Megjegyzem, A viharos húszas években láthatjuk A közellenség néhány vágóképét, nevezetesen azt a jelenetsort, amikor a rivális banda tagjai egy száguldó autóból gránátot hajítanak egy üzlet kirakatába.) A közellenség alkotói is szükségesnek ítélték, hogy szóljanak a nézõkhöz. Céljuk nem a gengszter "heroizálása", hanem a Tom Powers nevû "társadalmi probléma" hû bemutatása.

E probléma gyökerét a "bûnös" nagyváros utcáin találták meg. A metropolisz szûk és bûzös sikátorai s lakóik, az alvilági klubok - a filmben a Red Oaks Club - és a "törvényes" vállalkozások - az Északnyugati Szõrmekereskedõ Társaság és a sörfõzde - látványosan idomulnak hõseink erkölcstelen lelki alkatához. A szegénység és a bûn melegágyai. A vigasztalan oromfalak, a lelketlen bérházak, a szesztilalom virágzásának palotái, a gazdasági prosperitás teherautói és luxuslimuzinjai, a Washington Arms Hotel csillogása és a kisszerû fényûzés ellenpontozása Anton Grot fojtogató hangulatú expresszionista díszleteit idézi a Kis Caesarból.

Ebben a világban a szõke nõ, is csak díszlet, akit a bárdolatlan nagymenõ bármilyen keze ügyébe kerülõ eszközzel, akár egy grapefruittal is megalázhat. A "big boy" ridegsége a nõben is indulatokat szül, de csak arra képes, hogy egy kristálypoharat a kandallóhoz hajítson.

Ilyen tárgyi világban lehetetlen élni, mert idõ elõtt arat a halál.
Válasz
december 2008 jan. 05. - 18:46:27
(1/3)
Tom Powers (James Cagney) és cimborája, Matt Doyle (Edward Woods) kisstílû bûnözõk, akik a stikliket megunva a nagy fogásról álmodoznak. Egy orgazda révén szép zsákmány közelébe jutnak, ám végül megbízójuk cserbenhagyja õket. Tom és Matt bosszút esküszik, és amint felkínálkozik a lehetõség, akcióba lépnek. Ezzel véres gengszterháború veszi kezdetét...

A régóta áhított sikert A közellenség hozta meg James Cagney-nek, melyet számos klasszikus fõszerep követett, de a kritikusok egyetértenek abban, hogy egyik figura sem olyan átütõ erejû, mint a kiszámíthatatlan és rendkívül erõszakos Tom Powers karaktere.


"Ebben a hordóban nem csak sör van. Sör és vér! Emberek vére!"

A film fõhõsét Hymie Weiss-rõl mintázták, de a lobbanékony O Banion karakterétõl is kölcsönöztek erõszakos vonásokat Tom Powers (James Cagney), a közellenség jellemének megalkotásakor.

William A. Wellmann filmje mûfajteremtõ alkotás, akár a Kis Caesar és Howard Hawks A sebhelyesarcúja. Elmondható, hogy e "film-triumvirátus" láttán a gengsztermûfaj valamennyi kliséjét, ismert jellemét, zsánerképeit megismerhetjük.
Válasz