Úgy látom, az elõttem hsz, mint Karinthy, "mindent kétszer mond, mindent kétszer mond": 2012-ben már elsütötte míves "színikritikáját" a darabról, meg most, 2014-ben megint. Ejnye-bejnye, hogy maradhatott el a 2013-as elsütés? Vajon hányszor látta? 2012 + 2014 vagy 2013-ban is, csak akkor elfelejtett "beköszönni" ide? Idén is kihagyhatta volna. Meg tán 2012-ben is. Ja és "mellesleg": hatalmas darab, tökéletes produkció. 10/10 és bocs h csak most írom meg.

A zsidó szenvedés kereszténygyûlölettel párosítva.

Katona - Mi osztályunk 1 db jegy eladó
2013.szeptember.07. 19:00 - Sector II. sor 3. szék - Ár: 3 800 Ft
Érdeklõdni az aneek@freemail.hu e-mailcímen lehet

Jó napot, Mindenkinek! A szeptember 7.-i elõadásra van egy darab jegyem 3800 Ft-ért, és ha lehetséges, szeretném elcserélni egy szeptember 8.-ra szóló jegyre. Az enyém nagyon helyre szól (2. sor, 8-as szék). Az esetleges különbözetet természetesen kifizetem. Köszönöm elõre is! Zoli

Valóban, az elõttem szólónak igaza van, a második világháborúban (meg elõtte is)keresztények kegyetlenkedtek zsidókkal. De nem állítanám, hogy ostobák voltak; éppen ez a szörnyû benne, és errõl szól a darab. Miként válhatnak kegyetlenné aranyos gyerekek, barátok, szeretõk. Mert A mi osztályunk a mi országunk, de továbbmegyek, a mi földrészünk, s az egész emberi társadalom (beleértve az amerikaiakat is, akik pont a vészkorszakban csökkentették le radikálisan a bevándorlási kvótát). A darabban többrõl van szó mint (az egyes országokban mindeddig meg nem bánt) népirtásról, arra figyelmeztet, az emberállat mindenre képes, nekünk kell olyan körülményeket teremteni, hogy elszégyellje magát.

Mi 2012 oktober 25-en lattuk a darabot, utolso pillanatban kapott jeggyel, a lepcson ulve - de meg igy csodalatos elmeny volt. Ami nekem a legjobban tetszett az a dramai ero amivel a szineszek eletre keltettek a gonoszsag es a kegyetlenseg nyomaszto banalitasat - egyszeru, mindennapi emberek is kepesek a legszornyubb gaztettekre ha lehetoseguk nyilik ra, es ha a masok gyulolete es az irigyseg dolgozik bennuk. A legborzasztobb tomeggyilkossagokat nem ordogi ggonosztevok hajtjak vegre, hanem primitiv bunkok, es a darab kitunoen erzekelteti az ilyen tettek tarsadalmi es lelektani rugoit. Sajnos a bunkok ma ujra masiroznak... a darab ma idoszerubb mint valaha! Melegen ajanlom a darabot mindenkinek aki szereti a dramai, elgondolkoztato es intelligens szinhazat.

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A MI OSZTÁLYUNK Máté Gábor Katona Kamra
Egy padban ülnek zsidók és lengyelek, Pilsudski köztársaságában nincs állami antiszemitizmus, halála után elég azonban néhány év és a német megszállás: a legyõzöttek hitvány aljanépe sajátkezûleg végez a gyûlölt kisebbséggel. Míg nálunk a törvényes államrend, ott a kollaboráns csõcselék teljesíti a hitleri parancsot.
Az idillikus osztályban is akad bõ egyharmad náci-bérenc. Bán János a szovjetek alatt besúgóvá, majd náciból vörös lengyellé színváltó férget jeleníti meg, a szélsõségeket példás arányérzékkel játszva. Gyilkosságban, rablásban, erõszakban versengõ társait Takátsy Péter és Szacsvay László a sodródó gonoszság tömegembereiként állítja elénk. Utóbbi legalább hányingerrel küszködve vesz részt a szörnyûségekben, nem csoda, hogy a végén
pap is lesz belõle... Ellenpólusuk sem sokkal különb, az ávóssá avanzsáló Rajkai Zoltán, aki széles spektrumú jellemrajzában a nõk bálványa gimnazistából, rejtõzködõ ellenállóból, hetyke verõlegénybõl szemünk láttára pusztul az alkoholba.
A tökéletesen összehangolt együttesben nagyszerûen állnak helyt a színiegyetemi hallgatók, Pálos Hanna még a valóság abszurditását is hitelesíteni képes: hárman erõszakolták meg, õ mégis "olyan gyönyört érzett, mint még soha", Dénes Viktor pedig a szovjet filmeket propagáló heves monológjában mutat átütõ kvalitásokat.
Tadeusz Slobodzianek rövid jelenetekbõl épülõ, szuggesztív erejû darabja, mely bátor témájával, tabudöntögetõ hozzáállásával, feszes dialógusaival messze kiemelkedik a mondanivalóval bíró kortárs színmûvek sorából, Máté Gábor rendezésében ritkán látott szinten realizálódik. Két iskolapad, a legkülönfélébb tárgyakat megjelenítõ tanszerek, iskolai egyenruhát a hétköznapi viselettel kombináló jelmeztár, keményen ritmizált tempó, egységes játékstílus. A borzalmak csak szóban vannak elbeszélve, így is nehezen elviselhetõek, egyébként a stilizáltság és néha a humor is találékony ellenpontként funkcionál. Az igazság ritka pillanatában Újlaki Dénes, a zsidólányt házassággal megmentõ "igaz lengyel: egy hõsi gesztus után a megalázó férji viselkedés...", vesszõparipán mókásan ügetve közelíti meg a feleségét elhurcoló volt osztálytársat és két szisszenõ lövéssel végez vele.
A cselekménybe ékelõdõ kórusok jótékonyan enyhítik a rémtettek letaglózó hatását, magyar, lengyel népdalok, szovjet csasztuskák, korabeli slágerek szólnak szellemes szövegekkel. Sáry László zenei munkássága nyomán mindenki kiválóan énekel, ahogy a lengyel, zsidó és német kifejezések is autentikus ízekkel szólalnak meg.
De ki marad egyáltalán életben, ki marad ember ebben a kelet-európai kataklizmában? A kikeresztelkedés ellenére is csak a vakszerencse által megmenekülõ lányt, aki elégtételként börtönbe küldheti a gyilkosokat, Bodnár Erika kimunkált finomsággal személyesíti meg, a férjét megmérgezõ, szerelmét viszont megmentõ Pelsõczy Réka az USA-ból hazatérve dollárokkal érvényesíti rövid úton szerzett civilizációs fölényét.
Jó tíz éve, a legrosszabb poéncsattogtató ripacsériából került a színházba, ám szerepek hosszú során át szervült az együttesbe,- most az elõadás elementáris élményét kivételes alakítással tetézi. Haumann Péter, az Amerikába emigrált osztálytárs, már szelíden deklamált leveleivel meghitt pillanatokat szerez a tébolyult tombolásban, majd két monológját írja be a színházi emlékezet felejthetetlen lapjaira. Felsorolja meggyilkolt rokonságát, nagyszülõk, szülõk, testvérek, unokaöccsök és húgok név szerint, vérfagyasztó regiszter,
- majd az utolsó, mindent békévé oldó jelenetben, ugyanígy mondja el az azóta születettek biblikus sorát, a bölcs optimizmus ki nem hunyó mosolyával.
Máté Gábor és a társulat fantasztikus kisugárzású produkciója elrémít, lenyûgöz, gondolkodásra kényszerít. Mikor fogunk mi szembenézni a negyvenes évek népirtásba fajuló eseményeivel? A hallgató többség, a kárörvendõk és haszonlesõk, az elorzott javak állami és civil kisajátítóinak, a közvetett és közvetlen gyilkosoknak történetével? Ideje lenn megírni a "mi osztályunk"-at is...
Repülõrajttal robbantott a megújuló Katona József Színház az õszi idényben, bízunk abban, hogy ez az elõadás egy újabb nagy korszak nyitánya lesz.