Mind a képi hasonlatok, mind a forgatókönyv és a színészek remekek voltak, még annak ellenére is, hogy obszcén és enyhén pornográf volt a film. Valamiért Trier-nek sikerült ezt a részt úgy bemutatnia, hogy nem undorodtam tõle (annak ellenére, hogy tudom hogy betegség), Uma Thurman jelenete meg a film csúcspontja. Majd megnézzük a 2. részt is, amirõl úgy hallottam, hogy durvább.


8/10

Nekem az volt borzongató, hogy nem voltam biztos benne, hogy õ az, mert annyira agyon van mûtve az arca, hogy alig hasonlított saját magára:(

A magam részérõl feltétlenül kiemelném Uma Thurman jelenetét. Te jó ég, Thurman borozongatóan jó volt. Látszott, hogy pontosan megírt cucc volt, de így volt jó. "Can we see the whore-bed?" :D És akkor a végén még egy tök oda nem illõ beleordítás csak úgy a levegõbe. :)

Nagyon nehezen szántam rá magam a film megnézésére, mert agyon volt hájpolva és tudom, hogy sok pasi csak azért nézte meg, mert így nem pornóra verhette, hanem "mûvészfilmre".

Maga a téma és a cím is hatásvadász, még is azt kell mondanom nekem tetszett.
Ügyes színészi játék és kivitelezés.

undorító itt a moderálás, eltûnt a korábbi kommentem.

olyan gyerekes, olyan primitív
az elején olyan erõltetett és szánalmas a horgászhasonlat. meg fibonacci-szám, te jó ég :)
a sznobok (a túltanult prolik) kedvenc rendezõje ez a szerencsétlen ostoba ember. ne mlátjátok hog mennyire mesterkélt és mennyire elüt a téma? ki a fene hozná fel ilyenkor a horgászhasonlatot rezenéstelen arccal? csak egy elmebeteg, az elmebeteg rendezõtõl.

jelzem a Születésnap, A vadászat nagyon nagy filmek, de ez a trier egy senkiházi. ezeket nem is trier rendezte hanem vinterberg. õt kéne sztárolni, helló.

nem a prûdség miatt szidom ezt a szemét filmet, bár nem tartom elfogadhatónak a pornó lassú beemelését a fõáramlatba, mert igen kártékony ez morálisan, társadalmilag, emberileg. (az ember érzõ gondolkodó lény, ne az ösztönök ûzését emelje piedesztálra, mert ezáltal nem Istenre, hanem az állatra fog csak hasonlítani. ugye az ember félig Isten, félig állat - mondja Vörösmarty, mondom én is).

hanem a film egész egyszerûen a sznob nézõ állatias énjére bazíroz, és megpróbál valami értelmiséginek tûnõ mázt önteni köré, h azt mondhassa a proli, "hogy én nem pornót nézek, én különb vagyok azoknál, akik azt nézik!" de mint az elefánt a porcelánboltban, a proli rendezõ hadonászik a sötétben, késõ tarrbélai tehetségtelenséggel.

kimondva-kimondatlanul az üzenet: minden nõ, legyen k*rva! ("legyen szabad, individuum, önálló, határozott").
szembemegy a családi értékekkel, szembemegy a konzervatívsággal, szembemegy az erkölccsel. bábel tornyának ledõlése vezetett szodomához.

na, most akkor nézzük meg, kik alapítanak díjakat! hogy is mondta Prohászka?

kár hogy nem a kivándorló keresztények alapították holivudot, meg az európai filmdíjakat, mert akkor még lehetne vmi tartása az emberiségnek.

Nem hiszem, hogy akkora film lenne, néha olyan sematikusnak tûnt a történet, hogy azon gondolkodtam, kijövök a moziból. Voltak benne jó szituk, például, amikor a kirúgott szeretõ visszajön a feleségével, meg a versenykúrás a vonaton, de nekem az egész úgy tûnt, mint amikor a kocsmában valaki a szex-sztoriaival untatja a közönséget. Önmagában mindegyik poén, de minek? Persze a rendezõ belerak egy kis lelkizést is, de hiteltelen, mert kiderül, a mesélõ nõ olyan primitív, hogy még egyes idegenszavak értelmét sem tudja. És egyébként nem is nimfomániás...

Igazad van ,egy dolgot kivéve ...manapság a szexualitás nem tabu hanem igenis sokan foglalkoznak vele
megjelentek a véleményem szerint Dunning-Kruger effektusban szenvedõ megmondó emberek akik az ökörségeikkel tele szórják a médiát.

A többi részével maximálisan egyet értek.


Amúgy õszintén Lars von Triertõl mit is várhattunk :) egy zsenitõl ,-aki önmagát Nácinak nevezte s Izraelt merte kritizálni :)..pont egy ilyen tabu döntögetõ velejéig õszinte filmet
ilyen az élet mindenki szeret/ne/ jókat d.gni.
Az általam eddig megismert nõk telis tele voltak elfojtott komplexussokkal meg nem élt szexualitással./ élõ és holt apák és exek eredményes mûködésének okán /.

30 egynéhány éves nõ ,-sosem gondoltam volna ,hogy ilyet is tud a testem ...,- ez kérem nem más mint a full szexuális analfabetizmus.

Szóval jó ,hogy lett ez a film ,-igazi hiánypótló alkotás.

Nem lenne rossz ez a film. Nekem mondjuk túlzottan mûvészi. Na nem a szexuális jelenetek miatt, hanem az egyéb mûvészi megvalósítások miatt. Pl. a vége... (a második résznek)

Úgy gondolom, hogy a film egy valós problémával foglalkozik. Mindegy, hogy férfi, vagy nõi oldalról nézzük a szexmániát. Ez egy létezõ helyzet. Az, hogy manapság a szexualitás is tabutéma, az nem sokat segít a szexfüggõkön. Véleményem szerint a házasságok nagy része is azért megy tönkre, mert elõször csak a szex lesz unalmas, aztán már minden más is. Ha a párocska képes 20 év után is bombasztikus szeretkezést nyújtani a párjának, akkor a hétköznapi dolgokkal sem lesz nagy gond... Éppen ezért kellene beszélni ezekrõl a dolgokról. És igenis ha valaki azt élvezi, hogy elfenekelik, akkor el kell fenekelni! Nem pedig hülyének nézni, és szépen lassan kiirtani a szexuális életet két ember közt! Persze vannak olyan vágyak amik nem teljesülhetnek... a film erre is kitér (második rész).
Kissé emészthetõbb formában és kevésbé mûvészi módon megvalósítva ez egy bombajó film lehetett volna. Így az is nagy dolog, ha valaki végig nézi mindkét részt...

Mégis mit lehet várni egy kritikától,ami egy keresztény,patriarchális lapban jelent meg?

Szerintem jó film, egy igenis létezõ dologról fest le valós képet. Sokak szerint egy nõ nem lehet szexmániás. Pontosan ez az a gondolatsor, ami miatt elítélõen szólnak ezen emberek a filmrõl. Mert nem jutnak tovább ennél. Ha egy nõ szereti a szexet, és több partnere van, akkor máris k..va, ha egy pasi ilyen, akkor õ a Nagybetûs Hím. Antifeminista létemre hánynom kell ettõl a farokvezérelt gondolkodásmódtól...

Azok közé tartozom, akiknek tetszett a film. Az alakítások és a sztori is természetességével nyûgözött le, semmi mesterkéltség nincs benne. Pont ezt a természetességet csorbítja egy kissé az, hogy kivágtak belõle részeket, szerintem csak ártottak vele a film egészének. Aki prûd annak így is, úgy is mindegy. De én kíváncsi vagyok a rendezõi változatra.

Egyetértek a Véleményeddel, én nem tudtam volna így megfogalmazni. Fõleg ez gondolkoztat el, egyéb okokból kifolyólag, a filmen túl is:
"Vagy élj velünk, köztünk, de akkor: a) van jó és rossz; b) rossz az, ami szenvedést okoz, és nem épül tõle a világ, vagy örömöt okoz, de rombolódik tõle a világ (világ alatt mindent és mindenkit értve, még a fõhõsnõt is – hiszen része annak.)” c) A jót tenni, a rosszat kerülni kell. Nem mert az Isten, a pápa, Józsi bácsi azt mondja, hanem mert EZ AZ ÉRDEKÜNK."

A második részét még nem néztem meg, de úgy gondolom ennél jobb véleményt nehéz lenne összefoglalni a filmrõl.

A Férfiak Lapján jelent egy meg egy filmkritika, idemásolom.
A filmet Lars von Trier jegyzi, és jópár nagyágyú játszik benne. Akit érdekel, utánanéz, nem tõlük jó vagy rossz a film, õk jobbá vagy rosszabbá tehetik csak. Illetve eladhatóbbá: lelkileg, anyagilag egyaránt. A történet dióhéjban: egy jóindulatú, mûvészlelkû idõs ember egy összevert lányt talál hazafelé menet az utcán, megsajnálja, hazaviszi, segít rajta, és beszélgetni kezdenek. A lány elmeséli az életét.

Igazából az élete nem szól másról, mint az orgazmus hajszolásáról. Nagyon meglepõ, hogy egy nõ ilyen legyen. Persze van, biztos, de õszintén? Ez annyira ritka. Szexualitás szempontjából egy nõ kevésbbé él a testében, mint a férfi. Általában a nõ mond le könnyebben az orgazmusról, és õ az, aki hajlamosabb beérni helyette “pusztán” az intimitás élményével. Ami új volt a filmben, hogy egyértelmûen tanult a pornóipartól, valódi orális izgatás zajlik párszor, és egyszer tényleges behatolás látszik. Szerintem a pornó megjelent a valódi mozi világában, és valószínû fokozódó ostrom alá fogja venni, fokozatosan teret nyerve, és egyre rafináltabban feltárva-elrejtve elõlünk azt, amit ma a legnépszerûbb válfaja, a hardcore teljesen nyíltan megmutat. (Mondjuk eléggé egyoldalúan és fantáziátlanul általában. Mélység helyett felszínt adva. Bár szívem szerint én sem ott keresném a mélységet, de egyelõre így adódott.) A film, úgy gondolom, feltár valami fontosat belõlünk (nem mindenkire értem) és nagyjából õszintén megmutatja. Pl. mekkora szexuális hatalma lehet egy nõnek, hogyan láthatja a férfiakat, osztályozza, értékeli, stb. Vagyis önállóan, saját szemszögbõl szerez tapasztalatokat rólunk, és rakja össze a mozaikokat. Beteges mélységeinkbõl is felszínre hoz részleteket, a második rész majd méginkább. (A végén vannak jelenetek belõle.) Egy család tragédiájának pillanatát is hitelesen bemutatja: a fiatal nimfomániás lány megszédíti a férjet, aki otthagyja övéit érte. Ám a feleség nem hagyja magát olyan könnyen, utánamegy férjének a gyerekekekkel, és jelenetet rendez a lány lakásában. Elfojtva, kirobbanva, taktikázva, manipulálva, meghátrálva és iszonyúan gyötrõdve. A lányról hû képet fest, hogy közben egy másik barátja is befut, és õszintén ki is jelenti a férfi fiai elõtt, hogy “Fiúk, én nem szeretem az apátokat.” Bizony, õ csak játszott. Lars von Trierrõl és a köré csoportosult emberekrõl különbözõ mértékben (ki miért, és mennyire vett részt a produkció létrejöttében) számomra az beszédes, hogy ezt a fenti jelenetet a lány úgy kommentálja bölcs és türelmes hallgatója morális kérdésére: “Ha rántottát akarsz készíteni, akkor is fel kell hozzá törni a tojást.” Mire a válasz: “Hm…igaz.” Aki valamit is hozzáadott ehhez a filmhez, az részes ebben a mondatban, amiben én megragadni vélem, miért sorolná Lars von Triert a Teszlek süveg a Mardekárba a Griffendél helyett. (Mert, ugye Harryt is hajszál választotta el egyiktõl vagy másiktól. Õ a jót választotta. Lars a rosszat.) EZ a gondom a filmmel. A rosszat jónak árulja, a kedves bácsi egyetlen funkciója, hogy a morális fájdalom ellen fájdalomcsillapítót adjon, és barátságosan segítsen tovább a pokol felé: hiszen minden természetes, csak az életed éled. Pokol pedig csak a vallásosok szerint van. De akkor az anya kínja, a gyermekei néma döbbenete, és a férfi önmeghasonlása (szótlan passzivitása tökéletesen jelzi azt az embert, aki tudja, mennyire helytelenül cselekszik, de nem, nem és NEM akar vele szembenézni, mindenáron illúzióitól várja a boldogságot, és közben végig tudja, hogy most éppen sajátmagát döfi szíven) milyen szóval jellemezhetõ? Vagy az mindegy, mert más éli át? Én katarzist vártam, egyszerre csak a szelíd bácsi megszólal: “Kincsem, ugye tudod, hogy nagyon beteg vagy? Mert õszintén szeretlek, ezért arra kérlek, menjünk el együtt, amint jobban leszel, pszichológushoz, pszichiáterhez (papot nem írok, mert minket, vallásosokat kapásból kiírtak a filmbõl, amint szóba került az elején a bûn és a bûntudat), vagy költözz ki a vadonba, mert közveszélyes vagy. Ott kint, aztán azt csinálsz, amit akarsz, szabadon dédelgetheted a vaginádat. Esetleg atombombát ne robbants, azt itt is megéreznénk. Vagy élj velünk, köztünk, de akkor: a) van jó és rossz; b) rossz az, ami szenvedést okoz, és nem épül tõle a világ, vagy örömöt okoz, de rombolódik tõle a világ (világ alatt mindent és mindenkit értve, még a fõhõsnõt is – hiszen része annak.)” c) A jót tenni, a rosszat kerülni kell. Nem mert az Isten, a pápa, Józsi bácsi azt mondja, hanem mert EZ AZ ÉRDEKÜNK. Te rosszat teszel, és betegesen rögzült benned. Õszintén igyekezned kell meggyógyulni. És ebben szívesen segítek.” NEM. Ilyen nem hangzott el. Borzalmas dolgokra semmitmondó hümmögés viszont igen. Így néz ki, amikor a mûvész visszaél a szabadságával; akinek tisztítania kéne, mocskol; katarzis helyett a nézõ belefullad a mûvész hányásába. Nem a hányással van a bajom, hanem a hányás elhazudásával. Ezért életveszélyes, nem a mennyisége miatt. Attól csak fárasztó lenne. Ehhez a cikkhez se kép, se link nem tartozik. Aki akarja, nézze meg a filmet, de szinte biztos, hogy kísértést fog átélni alatta. Egyéniségétõl függ, hogy reagál rá. A második részben még mérgezõbb lesz a hányás. Az Úr adjon hozzá erõt, hogy meg ne nézzem! Ámen.

Ha Lars ki meri mondani a dolgok nevét, ha morálisan síkra száll, és ezt lehet végtelen szelíd határozottsággal, ez egy csúcsfilm lehetett volna. Igazi, intellektulális, pokolra szálló, feltáró, beavató, a helyesrõl és valóról nem elfeledkezõ. Ehelyett hazug lett és képmutató, veszélyes méreg, mely bódító aromájával magába szédítri a nem kellõen edzetteket, de még az edzetteknek is veszélyforrás.

:-( Zoli

A teljes cikk a Férfiak Lapja - Keresztény, patriarchális férfimagazin oldalán olvasható:
http://www.ferfiaklapja.hu/a-nimfomanias-a-film/

zseniális, fantasztikus, elgondolkodtató... ezek a szavak amiket elõszõr olvastam a filmrõl! Ugy néztem meg, hogy végre valami ami kicsit mélyebb benyomást tesz rám, tényleg elgondolkodtat stb... hát én a végét meg sem néztem, eskü a pecázásról több minden ragadt meg bennem mint a "mondanivalójáról"... volt ennek egyáltalán mondanivalója? rettentõ lassan indul be, kb az elsõ 10-15 percet jó órának éreztem, majd hirtelen érdekes lesz de ott be is fejezõdik, mélyrepülésben a dögunalomba megy át...
Nem félreérteni, szeretem a mélyebb tartalmú filmeket, nem csak a robbangatás nem csak a nevetés, valami más... de itt még Shia játéka sem tudta felhozni a szinvonalat (imádom mint szinészt de itt még belõle sem néztem ki, hogy játszott már valaha filmben).

számomra nagy csalódás max 10/4