Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A szív hídjai

Spoiler
offtopic
sofi 72 2012 jún. 01. - 20:08:24
(128/208)
Teljesen igazad van! Egyetértek veled, bár nem járok ilyen cipõben, mégis megtudlak érteni. A gyerekeknek sokkal rosszabb egy ócska házasságban felnõni, mint elviselni egy rövidebb traumát, amit okosan talán orvosolni lehet.Kulturált szülõkkel pedig a válást is klasszul el lehet intézni.
A lényeg, hogy nem élsz hazugságban és felvállaltad! :)
És lehet, a gyermekeidnek fájt az elválás, de majd felnõttkorukban visszatekintve neked fognak igazat adni. Sõt, még az is elképzelhetõ, hogy látva és tapasztalva a te boldogságodat és bátorságodat a váláshoz, õk sem fognak egy sz@ar házasságban stagnálni évekig.

Rövid az élet, és sajnos (úgy néz ki) csak egyszer élünk!
Válasz
meszi73 2012 jún. 01. - 19:17:03
(127/208)
én úgy nõttem fel, hogy azt láttam tûzön-vízen keresztül együtt
ez arra volt elég, hogy a nem mûködõ házasságomat elhúztam 18 évig, mert ezt tanultam meg, hogy mindent tûrni kell ...
talán a gyermekeimnek lesznek "választható útjaik"
Válasz
meszi73 2012 jún. 01. - 19:12:21
(126/208)
igazad van még nem járok az életem végén... de nem is állítottam, hogy soha nem fogom megbánni ... azt írtam egy percig sem bántam meg... nyilván a mai fejemmel mondom
és nyilván én sem úgy álltam az oltár elõtt, hogy majd jól elválok ...
és nyilván a két gyermeket sem úgy vállaltam, hogy a cél, hogy csonka családba nõjenek fel ...
fura, mikor valaki úgy kritizál, hogy nem ismeri a részleteket
Válasz
10/10
oncogito 2012 jún. 01. - 14:32:53 10/10 Előzmény meszi73
(125/208)
A gyerek már felnõtt és elmesélte?
És te már életed végén jársz, hogy ki tudd mondani: egy percig sem bántad meg?
Válasz
meszi73 2012 máj. 31. - 20:39:22
(124/208)
én kiszálltam, és egy percig sem bánom... a gyerekek lelkét igenis meg lehet óvni, igaz ezt minden részt vevõnek akarni kell!
Válasz
meszi73 2012 máj. 31. - 20:35:56
(123/208)
ez a film tökéletes ... és nem csak a filmekben történik meg ... a szereplõk pedig fantasztikusan teszik a dolgukat
Válasz
10/10
oncogito 2012 máj. 31. - 18:30:06 10/10
(122/208)
bocsánat: ennek az egymás elleni kijátszásnak csak a gyerek látja kárát, a jelleme sérül.
Válasz
10/10
oncogito 2012 máj. 31. - 18:29:20 10/10 Előzmény Szeppy77
(121/208)
A valóság nem ilyen egyszerû.
Mert nem lehetsz boldog, ha látod, hogy a gyerek elszakad apjától, ha láthatás körül gondok vannak, ha a nevelésben, iskoláztatásban másként gondolkoztok, ha a gyereknek több anyja és apja van. Sokszor kijátsszák õket és ennek Csak Csak az el nem értet hisszük annak...
Válasz
Tibag05 2012 máj. 31. - 16:47:03 Előzmény gyöngykuckó
(120/208)
"Egyébiránt az életben ezek a csodás találkozások érnek valamit... "

egyébiránt ilyen csodás találkozások csak filmekben vannak!
Válasz
gyöngykuckó 2012 máj. 30. - 23:00:54
(119/208)
Alapvetõen a film azért nem válik katartikussá, mert Meryl Streep eszméletlen jó, Clint Estvoodról pedig ezt közel sem lehet elmondani. Egyébiránt az életben ezek a csodás találkozások érnek valamit...
Válasz
10/10
lotto 2012 máj. 18. - 20:32:54 10/10
(118/208)
Nem az én mûfajom az igaz,DE ez egy remek film, többszöri nézésre is!!
Ajánlott mindenkinek, kis hangulat is kell hozzá..!
Válasz
Szeppy77 2012 ápr. 28. - 02:55:33 Előzmény Giny K
(117/208)
Ami azt illeti, Te hülyeségnek tartod ezt a történetet...hát errõl csak annyit szeretnék mondani, hogy ez a történet teljes pontos mása az életemnek.... Tehát létezik ilyen szerelem...és ez nem csak plátói...csak tudni kell az embernek idõben jól dönteni... Én sem szálltam ki az autóból a zöld lámpánál...de a mai napig bízom benne, hogy rövidesen újra zöldet kapok...és akkor senki sem fog visszatántorítani-mert inkább leélem felvállalva boldogan az életem, mintsem boldogtalanul szenvedjek még éveken át. Tudom, hogy a gyermekeimet valamelyest megviselné, nem is hagynám el Õket soha!-de az Õ érdekükben is tenném...mert ha én boldog vagyok, akkor Nekik is azt tudom nyújtani...de ha boldogtalanul élünk, akkor annak sajnos Õk is megisszák a levét, Mert az érzéseim kihatnak Rájuk is... Tehát nekem az a javaslatom mindenkinek aki hasonló cipõben van, hogy ne habozzon, szálljon ki a zöld lámpánál...és a többit ráér megmagyarázni késõbb is. Annyiban különbözik az én történetem ettõl, hogy évek óta nincs köztünk kapcsolat, és külön szobában alszunk. Tehát én várom a zöldet... és hidd el, hogy amikor megkönnyezed a filmet, mert magadra ismersz benne, könnyebben felvállalod a döntésed is...
Válasz
sixpack1989 2012 ápr. 08. - 19:30:12 Előzmény Giny K
(116/208)
Ez marhaság! a szerelem nincs idõhöz kötve,ha két ember találkozik elõször általában akkor eldõl,hogy mi lesz,igen is létezik a szerelem elsõ látásra,persze nem úgy,hogy még be sem mutatkoztak egymásnak,hanem beszélgetnek stb,figyelnek egymás tulajdonságaira szokásaira,és kialakul a dolog,hányan vannak olyanok akik csak megszokásból járnak évekig,vagy összeházasodnak,mert félnek,hogy nem találnának mást!
A film pedig hibátlan,bár inkább nõknek való a romantika miatt.
Válasz
9/10
szurikáta 2012 jan. 25. - 13:15:54 9/10
(115/208)
Hasonlóan gondolom: egyfajta ideálkép szõtte át azt a sok évet, amit a találkozás után Francesca õrizgetett magban. Az elvágyódása az, ami életben tartotta Roberthez fûzõdõ érzelmeit. Az egyszerû, vidéki asszony, kiben minden benne van úgy mint minden nõben: a szeretõ démon és az anya, a hûség és a csalárdság ambivalenciája.
Végül belesimul a valósnak hitt sorsába, de viszonyulása megkettõzõdik: kötelességtudat a hétköznapokban és vágyakozás, álmodozás a lélek szabad és mindenki más elõtt elzárt rejtekeiben. Ennek a világnak nincs köze a hátköznapokhoz, de még Roberthez sem. Robert egy kis magocska, mely szárba szökkent...a fát, mely gyümölcsöket terem, már Franceska neveli, metszegeti azzá, amivé a lelkében lett. (Nehéz versenyezni egy álomképpel...)
A szabadság e kettõs kötés okozta szorításból a halálában érkezik el: amikor nyíltan megvallhatja: volt egy titkos énje, amit önmagában hordott és melengetett. A szabadulásra készült: hiszen az testamentum írója szándékkal veti papírra végakaratát: ez már könnyített az álarc terhén életében is..
Mindenesetre valóban különös történet. Bár nem mondanám, hogy nem létezhet ilyen...lehet, csak mi gondoljuk azt, hogy az igazi szerelem nem önmagunkba temetett érzés, hanem egy állandó körtánc, ahol megfoghatjuk egymás kezét, és megérinthetjük a lelkét..
Válasz
Giny K 2011 dec. 28. - 15:17:05
(114/208)
Az egyetlen, amit nagy hülyeségnek tartok ebben a filmben, hogy egy néhány napos, szenvedélyes kapcsolatot két olyan fél között, aki azelõtt nem is ismerték egymást, és tulajdonképpen utána sem találkoztak soha többé, úgy állítanak be, hogy ez egy mennyire "valódi, igaz" szerelem. Pedig nem szerelem az ilyen, maximum fellángolás. Az igazi szerelem meg éppen az, amikor két fél jól ismeri egymást, és mégis kitartanak egymás mellett... :-) (Szóval, ha már itt tartunk, szerintem Francesca igazi szerelme inkább volt a férje, mint Robert...) Akik utálják meg szidják ezt a filmet, azok valószínûleg ezért utálják. Az meg, hogy az egyik fél ráadásul egy házas családanya, csak hab a tortán... :-)

Ha ez egy igaz történet lenne, én is inkább azt gondolnám, hogy Francesca, aki egy annak idején egy olyan házasságot kötött, ami nem szerelmen alapult (mert azért hiszek benne, hogy ahhoz az is kell...) egyszer csak találkozott egy olyan férfival, aki pedig egy "szenvedélyesebb" típus volt. Mivel a házasságából éppen a szenvedély hiányzott, ezért most azt hitte, hogy az "igaz" szerelemmel találkozott, és ezért ment bele a Roberttel való kapcsolatba. Robertet meg valószínûleg vonzotta a hölgy, aki egyrészt olasz volt (van az a sztereotípia, ami szerint a latin népek "tüzes vérûek" és "szenvedélyesek" - lehet, hogy nem is véletlen, hogy a nõi fõszereplõ éppen olasz...), másrészt pedig egy olyan valaki, akit a családos élet, úgymond már "megérlelt". (Kicsit sarkosan fogalmazva: "egyszerre volt anya, és szeretõ".) Nem gondolnám õket rossz embernek a tettükért, csak rettenetesen meggondolatlannak. Kivéve persze, hogy Francesca végül is a családját választotta (ebben az esetben amúgy is ez volna az egyetlen, helyes megoldás...). Késõbb a távolság és az emlékezés annyira megszépítette ez a közös, és egyébként kellemes élményt, hogy egyfajta "plátói szerelem" alakult ki közöttük; vagyis hát nem a valódi, hús-vér embert szerették a másikban, hanem azt az ábrándképet, amit magukban kialakítottak a másikról. És talán így jöhetett az "egymás mellett nyugvás" ötlete is...
Na, de persze ez nem igaz történet, és így viszont tényleg elég fura...
Válasz
10/10
DarkGirl 2011 dec. 14. - 18:49:12 10/10
(113/208)
Nagyon jó film! 10/10
Válasz
Kleki 2011 dec. 14. - 14:50:37 Előzmény mildi
(112/208)
Elnézést, valószínûleg nem pontosan idézem, de van a történetben egy mondat, valami hasonló: amit iránta éreztem, az tette volna tönkre, ha vele megyek, amit a férjem iránt, az, ha elhagyom. Ezzel pontosan leír mindent. Így marad meg mindkét érzelem, hogy marad. Nem hinném hogy arról van szó, hogy igazi, vagy nem igazi. Úgy jó a film, ahogy van.
Válasz
has drukker 2011 okt. 15. - 16:36:00
(111/208)
Sajna fimmúzeumunk nincs, így nem tudtam megnézni. Online is megvan. Elkezdtem nézni, és valmiért az 50. perc körül megállt. :(( Láttam már egyébként, és nekem nagyon tetszett. ( azért szerettem volna megnézni itt a netrõl )
Mennyire illettek össze? Nem tudom. De azért elég nehéz döntés volt neki, menyjen vagy maradjon.
Amikor az esõ zuhogott, mindketten nagyon nézték egymást.
Válasz
10/10
baviki 2011 okt. 15. - 16:11:55 10/10
(110/208)
Nekem nagyon tetszett ez a film! Sok ilyen filmet kellene adni a tv-kben, hátha kicsit megváltozna ez a világ! S talán sokkal kevesebb válásra kerülne sor. Mert ugye mindenkivel elõfordulhat hasonló eset, de mikor választani kell a család(gyerekek) és az új szerelem között, ma már kevesen a gyerekek rovására az új kapcsolatot/kalandot választják...
Válasz
7/10
mildi 2011 szept. 06. - 12:02:27 7/10 Előzmény Skanoja
(109/208)
Mindenkinek mást mond a film. Egyébként az a fura ebben a kapcsolatban, hogy miért is érzi azt Francesca, hogy a fotós az IGAZI? Csak pár napos ismeretség volt. Késõbb mikor leveleztek - az már nem "kézzel fogható" együttlét. Természetes, hogy egy kapcsolat kezdetén mindenki a legjobb oldalát mutatja, ki tudja - lehet, ha pár hétnél tovább tart a kapcsolatuk, egymás torkának esnek...
Totál más típus volt a nõ, és a férfi, szerintem - néhány közös vonástól eltekintve - totál nem illettek össze.
Tipikus "há" - csak nagy drámát csináltak belõle.
Válasz