Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Acu hercegnõ

Spoiler
dorombka 2013 jan. 17. - 11:26:15
(414/1794)
Valószínûleg ezek az illatokat tartalmazó tégelyecskék lehetnek.
És a helyszínen történik az egyedi , személyes illat keverése, vagy esetleg egy társasjáték alapja a különféle illatok felismerésére.
"Takimono-awase" egy elegáns illat játék...
http://parfum-satori.com/blog/2010/11/japanese-incense-wood-used-in-kodo-way-of-incense.html
Válasz
diane 2013 jan. 17. - 11:21:27
(413/1794)
Sajnos, a trilógia 3. része még sehol. A kiadó nem is tudja mikorra várható. :-(
Válasz
Ezüstliliom 2013 jan. 17. - 11:19:53
(412/1794)
Nagyon szépek!:) Rózsa és pillangó. És vajon mi lehet az fémes négyzet?
Válasz
10/10
Fõnix_császárnõ 2013 jan. 17. - 11:09:29 10/10
(411/1794)
A moziba most adnak Japán filmet is:

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=138956
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 17. - 11:02:21 9/10
(410/1794)
Szóval a füstöléssel kapcsolatos, lehet hogy különbözõ illatok ? Majd hétfõn kiderül, azért írom meg bátran, mert a történet szempontjából nem spoiler - csak annyiban, hogy Chika él.
Válasz
Ezüstliliom 2013 jan. 17. - 11:01:43
(409/1794)
Valami ennivaló?
Válasz
Ezüstliliom 2013 jan. 17. - 11:01:17
(408/1794)
Engem nagyon taszít ez a hozzáállás. A mi kultúránkban sem csípem.
Válasz
offtopic
UsagiYojimbo 2013 jan. 17. - 10:57:46
(407/1794)
Japán egyesítését.
Az 1500-as évekig japánban sok "kiskirály" uralkodott, akik maguk felett csak a császárt és/vagy sógunt fogadták el. A legtöbb ilyen birtok hadban állt a szomszédaival, ezért ezt a kort a "hadakozó fejedelemségek korának" (戦国時代, szengoku dzsidai) hívták. Oda Nobunaga és utána Tojotomi Hidejosi próbálták egyesíteni ezeket a hadurakat. Egész jól ment nekik, így amikor 1600-ban Tokugava Iejaszu legyõzte Szekigahraánál az ellene szövetkezõket, egy csapásra az egész ország felett uralkodott.
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 17. - 10:45:23 9/10
(406/1794)
Ráleltem egy "nyugati ember" által rajzolt térképre 1862-bõl (kicsit szemizzasztó):
Válasz
9/10
Ljerk 2013 jan. 17. - 10:41:27 9/10
(405/1794)
Lesz még ilyen szertartásszerûség, de mivel csak angol feliratos változatom van - abból nem értettem mi az, pedig Chika említi hogy ki mennyit kapott, de hogy mi a neve - passz. Figyelni kell majd. :)
Válasz
offtopic
UsagiYojimbo 2013 jan. 17. - 10:28:00
(404/1794)
A japán etikett szerint a férfiaknak nem szabad sírniuk, mert az a gyengeség jele.
Egy esetben fogadható el, hogy egy férfi sír: fizikai erõfeszítés után, azaz ha valami nehéz fizikai munkát végzett. De ekkor is csak utána, közben nem!

Amúgy a japán "testbeszéd" (talán a metakommunikáció jobb kifejezés lenne...) teljesen más, mint az európai, de még az ázsiaiaktól is erõsen eltérõ.
Válasz
Ezüstliliom 2013 jan. 17. - 10:00:53
(403/1794)
Tudom, hogy ezért nem búcsúzkodott. Nekem az nem szimpatikus, hogy ennyire szégyelte a könnyeit. Úgy emlékszem, a koreai sorozatokban a katona szereplõk is sírtak, ha úgy alakult.
Válasz
Ezüstliliom 2013 jan. 17. - 09:59:06 Előzmény Ljerk
(402/1794)
Mik azok a fehérek a füstölõ mellett?
Válasz
dorombka 2013 jan. 17. - 09:52:14
(401/1794)
Ne feledd katonaember volt , nem sírhatott nyilvánosan, még a család elõtt sem.
És azért nem búcsúzkodott, beszélgetett, mert tudta, hogy nem bírná ki könnyek nélkül.
Van ilyen a mai életben is...itthon is
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 17. - 09:49:25
(400/1794)
Biztos a fából, bambuszból stb. könnyen éghetõ anyagokból épült házaknál a kémény kialakítása problémás is lehetett.

Itthon is fõként a szegényeknél létezett az õsi un. füstõsház.
http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pi_m%C5%B1eml%C3%A9kegy%C3%BCttes_(Szalaf%C5%91-Pityerszer)
Válasz
Ezüstliliom 2013 jan. 17. - 09:44:06 Előzmény dorombka
(399/1794)
"Azért az tetszett, hogy az apa sokszor sírt volna, de szégyellte."


Az nekem is szimpatikus volt, hogy elérzékenyült, de az már nem, hogy annyira titkolni akarta, hogy inkább otthagyta a lányát ahelyett, hogy normálisan elbúcsúzott volna tõle. Nekem úgy tûnik, a koreaiak nem szégyelték ennyire a könnyeiket, mint ebben a filmben a japánok, ezért az elõbbiek sokkal szimpatikusabbak számomra.
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 17. - 09:41:27
(398/1794)
Lehet...gondolom a plafon közelében, de egy kis légcsere kell is, hogy kivigye a füstöt.

A fõzésen, fûtésen kívül más szerepe is volt pl. világítás, szárítás, családi együttlét ....
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 17. - 08:48:32
(397/1794)
Állítólag valóban nem volt kémény....

A tetõk (Gasshō-zukuri)az átlagnál magasabbak voltak részben jobban védett a téli csapadék idején, részben tárolásra is jó volt, meg a nyilt tûzes fõzõalkalmatossághoz is jobban megfelelt.

A beépített , kémény nélküli , padlóba süllyesztett speciális tûzhely az
un. irori volt amivel fõztek...(és mintegy nyitott kandallóként fûtésre is szolgált) és ehhez kis füstelvezetõ járult.
http://en.wikipedia.org/wiki/Minka
http://en.wikipedia.org/wiki/Irori
Válasz
offtopic
dorombka 2013 jan. 17. - 08:21:39
(396/1794)
Nem tudom.
Biztos másképp néz ki a kémény...nem a háztetõkön van...egy földrengés gyakori helyen biztos másképp építik azt is.
Válasz
dorombka 2013 jan. 17. - 08:05:05
(395/1794)
Szia !Igen.
Edo (江戸, szó szerint: az öböl kapuja, torkolat) a régi neve Japán fõvárosának, Tokiónak.
SÕt korszakot is neveztek el róla, az Edo-kort.

A japán császár rezidenciája és Japán fõvárosa Kiotó volt 1603-ig, amikor megalakult a Tokugava-sógunátus, és áthelyezte az államigazgatás központját Edóba. Attól a pillanattól kezdve Kiotó csupán papíron volt az ország fõvárosa, a tényleges politikai hatalom központja Edo lett.
A 16. század végéig jelentéktelen, mocsaras halászfalut Tokugava Iejaszu megerõdítette, majd 1603-ban sóguni székhelyévé tette
http://hu.wikipedia.org/wiki/Edo

kép:
Panorámakép Edóról (Felice Beato fotója 1865-1866 körül)
Válasz