Jó közepes film, remek két fõszereplõvel - de semmi több. Egyszer nézhetõ...
A hsz-ek viszont remekek!
Ezekbõl is látszik, hogy a film elsõsorban évek óta párkapcsolatban élõ - sok esetben szintén elhanyagolt, fásult - hölgyek, asszonyok számára szórakoztató, hiszen a be nem teljesedõ vágyaikat látják a képernyõn!
Hogy majd x év után a férjuram hirtelen megváltozik és 20 éves latin szeretõvé vágyik és õk a klimax hajnalán ismét 20 éves szexbombákká válhatnak.
Nem, természetesen ez nem igaz, de ahogy a nõk könnyesre nézik a Diana hercegnõs meg hasonló álmodozásokat, úgy ez a film is nekik készült!
A hozzám hasonló, sok évtizedes házasságok után szabaddá vált és fickónak az egész csak sci-fi!!!
Az élet egyirányú utca!!!!
Elõre haladsz és amit átléptél, már nem jön vissza!
Ha nem megy - el kell becsülettel válni...

A film megnézése elõtt kicsit kevésbé romantikusra számítottam, de nincs ezzel így se semmi baj. Nekem tetszett, nem csak mindig a tinivígjátékokat kell nézni (mert nekem a Pite és társai is tetszenek, de nem csak az olyanok). Erre egy jó példa ez is. A két színész fantasztikusan játszott, és a magyar hangok is zseniálisak lettek, le a kalappal Reviczky Gábor elõtt. Annyira hûen adta vissza a zsémbes öregember hangját, és tökéletesen passzolt Tommy Lee Jones-hoz, bár gondolom már õt is többször szinkronizálta (sajnos annyira sok filmjét nem láttam még neki, és azokban sem emlékszem, hogy õ szokott-e lenni a magyar hangja). Jó volt látni feltûnni Elisabeth Shue-t is, fel lehetne azért tüntetni a szereplõknél, mint ismertebb nevet. Moziban megnézni felesleges lett volna, ez ilyen itthon nézõs film. A jobbik fajtából.
7/10

Az egyik legragyogóbb, legéletszerûbb vígjáték, amit eddig láttunk. Le a kalappal a két fõszereplõ elõtt, hogy ily' hitelesen, sallagmentesen, a storyhoz illõ csetlésbotlással mesélték el ezt az oly' sok kapcsolatban élõ pár egyáltalán nem komikus helyzetét. Tanítani kellene a fiataloknak, az idõsebb korosztálynak pedig receptre felírni a filmet.

Ez a film azoknak szórakoztató szerintem, akik hasonló élethelyzetben vannak, vagy legalábbis a közelükben élnek hasonló emberek. Nem egy világmegváltó mondanivalójú történet, de olyan estékre, amikor valami könnyedre vágyik az ember, jó. Engem nem untatott.

Nekem tetszett, jó film.
Nem kiemelkedõ, de jó!

Meryl Streep és Tommy Lee Jones elég drága színészek, nem csoda hogy, majdnem mindig õk szerepeltek, és helyszín se volt nagyon váltogatva. Jonesnek eleinte voltak jó morgásai, de ez nem tudta megmenteni a filmet. Végig se bírtam nézni 10/1.

Kiváló film volt. A két szereplõ gyönyörûen játszott, finoman érzékletesen, érzékien és árnyaltan. A párterápia felépítése pedig szakszerû volt szintúgy.

Érzelmileg és agyban is fogékonynak kell lenni erre a témára, ez nem durran és nem puffan; vagy ül valakinek, vagy köze sincs hozzá. Viszont elõbb-utóbb lesz, mert minden kapcsolat fárad, üresedik, és észnél kell lenni, hogy visszatöltõdjön.
A film nem a szexrõl szól, hanem a szeretetrõl, melegségrõl, ami két ember szerelmét alapozza, ha ez meg van, akkor már a szex is jó lesz. Mert a szerelem elmúlik.

És Meryl olyan szépen játszotta a vágyfantáziákat megélni kész idõs, konzervatív nõt...

Akkor így kezdem 24 vagyok, majdnem 25. :)Kétszer néztem meg a filmet Elsõre re érdekes, némely jelenete szórakoztató, néhol picit vontatott. Másodjára unalmasabb, szóval csak nagy idõközönkénti megtekintésre ajánlanám :) Én azt a jelenetet emelem ki mikor Arnold csukott szemmel tudja/tudná csinálni. Megértem hogy Kay nek jól esne a megerõsítés, hogy még mindig vonzónak találják, akár szex közben is, de számos olyan ember van, (fiatalok is szép számmal) akik sötétben csinálják, és ott se látnak semmit a másikból, lehet ez szégyenlõsség, vagy fantáziálás, vagy csak megszokás, akármi, és miért ne? csókolózás közben sincs nyitva általában a szeme az embernek....... egyszóval az egy picit el lett túlozva ettõl, még nem lett volna szabad leállni, simán megcsinálható lett volna a "feladat".

Vitathatatlan, hogy a film megértéséhez el kell érni bizonyos kort és meg kell tapasztalni a hosszú párkapcsolat elõnyét és hátrányát. Mindezekkel együtt számomra egy nagyon nézhetõ film volt, még akkor is, ha néha egy picit túl voltak játszva az események. 10 év házasság után kötelezõvé tenném.

Jó lett volna, ha mindenki - mielõtt hozzászól - megírta volna az életkorát. :D

Végigolvastam az összes hozzászólást, és egy csomó minden jutott az eszembe, amit nem a személyeknek címezve, hanem csak úgy ömlesztve írok most ide.

1. Ez egy "nõi film", és mivel teljesen más rugóra jár az agyunk, ezért pasiknak igazából abszolút felesleges elemezgetni, magyarázni, meg kinyilvánítani a véleményüket. Inkább nézzetek "szétlövömazagyát" filmet :)

2. Meryl Streep-pel elfogult vagyok, szerintem a Top3-ban benne van (beszámítva az összes életkorú, nemzetiségû filmszínésznõt. Tommy Lee Jones-szal voltak fenntartásaim, de végül is hirtelen nem tudnék mást választani, aki ennyire "fapofa" (most jó értelemben), ennyire morózus, ennyire magába forduló lett volna, mint õ ebben a filmben.
Meryl Streepnek szerintem egyetlenegy tévedése volt "filmileg" - a "Jól áll neki a halál". De egyszer õ is hibázhat :))))

3. Címválasztás: "Amit még mindig tudni akarsz a szexrõl...." Persze, elsõre nekem is Woody Allen filmje ugrott be, amin annak idején remekül szórakoztam a moziban, de látva a szereplõk nevét, tudva életkorát - nem arra a filmre gondoltam, amikor leültem megnézni. És valljuk be: minden életkorban van még olyan, amit tudni szeretnénk a szexrõl. :)

4. Tény, hogy a címben a "szex" szó figyelemfelkeltésre szolgált, ugyanakkor szerintem is a házastársi kapcsolatokról szól. Hogy a nõknek fontos a verbalitás, fontos az érintés is, míg a pasik csak "azt" akarják. Valószínûleg ezért vette magának Kay a böszmeséget, hogy párterápiára menjen. Akár egyedül is. Ha Arnold nem megy vele, a film vége az lett volna, hogy öntudatra ébred, és elválnak. Ugyanakkor valami szikra még mindig lehetett a férjben is, ha mégis vele tartott. Esetleg szöget ütött a fejébe a kollégája megjegyzése a klotyóban. (Amúgy nem tudom, emlékeztek-e az átkarolós feladat utáni napra a rendelõben: míg elsõ alkalommal a kanapé két szélébe ültek le, a feladat utáni napon a férj a felesége mellé ült, majd mikor újra olyan dolgokról volt szó, ami nem tetszett az egójának, ismét elhúzódott a másik sarokba.).

5. Azt mondják, egy párkapcsolat akkor tud normálisan üzemelni, ha hetente legalább 1 órát, havonta egy napot, évente pedig egy hetet a párok KIZÁRÓLAG egymásnak szentelnek. Nem a TV-nek (golfnak), nem az újságnak (reggelinél) - egymásnak! Tehát ha nem mentek volna el a párterápiára, csak együtt vannak egy hétig, már az nagyon lódított volna a kapcsolatuk, de a pszichológus/pszichoterápia az amerikaiak mindennapja.

6. Valaki írta, hogy sajnálja, hogy végig érzõdik, hogy a színészek feszengenek a szerepformálásban. Valószínûleg mindenki feszengene hasonló helyzetben. Szerintem. Gondoljunk nyugodtan pl. a szüleinkre. Úgyhogy ebbõl is látszik, hogy "jó színészek". :)

7. Sajnálom azt a hozzászólót akinek a testvére egy MÛNÕ-vel él, és kifelé kacsintgat, mert azt már "megszokta". Nem tudom, van-e gyereke (a testvérének biztos nincs), de tény, hogy ha az embernek családja van, más szemmel néz dolgokat. Apa félrelép, (akár egyel többször, akár többel egyszer) aztán mikor anya rájön, és felháborodik, (Ó minõ botrány, hogy anya nem megértõ!), válás, asszony kizsigereli (ó az a szemétláda!), aztán lehet gondolkodni, hogy ki mire van kódolva "genetikailag". Amúgy ez a legjobb: mert hogy a férfi genetikailag poligám. És a nõ ezt értse meg. A gyerekeket kell felnevelni, nem az új qrvát. :) Amúgy meg a "hûség" is valószínûleg ez egy mód, ami az embert megkülönbözteti az állattól, és nem úgy néz a párjára, mint a "szoba tartozékára", hanem mint valakire, akivel együtt neveli a gyerekeit.

Sokadik pont: gondoljunk nyugodtan a szüleinkre. Hogy legtöbbjükre mennyire rájuk fért volna egy párterápia. Sajnálom, hogy a hetvenes, nyolcvanas években - amikor Mo-n kiröhögték, meg ledilisezték azt, aki pszichológushoz fordult - anyám pl. nem lépte meg ugyanezt. És csak a saját környezetembõl még most is rengeteg párt tudnék mondani, akire ráférne. A kézzel-lábbal tiltakozók pedig maguknak sem vallják be, hogy nem olyan kapcsolatban élnek, amilyet szeretnének. Egyszerûbb lefitymálni az ilyen filmeket, mint bármit tenni a kapcsolat magasabb szintre emeléséért.

Annyira nem volt nagy film, de voltak benne vicces jelenetek. Steve Carell-t jó volt ilyen szerepben látni, jól állt neki. :)


6/10

Kedves Drága 18-éves Csillagom :-)

de bezony..... akár lehet annyit is .

Még nem csak a strappo rendszer nem kezeli a hónapokat s napokat ...így konzekvensen öregít

két malom közt örlünk ....
nem érdekel senkinek a magánélete...te írtad "szürke nyomorult hétköznapok " ... erre reagáltam ..,- ha annak érzed ám legyen....

Nem érveltem csak leírtam ,hogy minek ,- olyan ez mint a terepfutás/hegyi túrázás .. ...ha egy az oldalon nem bírok felfutni a hegyre akkor keresek egy oldalt ahol megy.... ...minek kinlódjak ott ahol felesleges......a másik úton is meglesz az ismeretlen élmény....s felvisz a csúcsra.,-tökön -babon át...:-)

nem kell ezt túl bonyolítani ...

A többi nõi vernyogás,vergõdés...de hát ez van .....a filmben sem a pasi komplikált hanem a nõ találta ki azt böszmeséget,hogy írány a párterápia....,-inkább mentek volna le azon a pénzen hegyet mászni túrázni-vagy bánom is én raftingolni....s meg lett volna az összhang ..ketten kibeszélték megoldottták volna.....:-)
meg dugtak volna a sátorban....

Nem szajkózok én semmit csak azt,hogy ökörség a film ....

http://www.youtube.com/watch?v=CmELf8DJAVY

de valóban mindenkinek mást vár egy kapcsolattól ..ez így kerek..

Mirõl szól egy tartós párkapcsolat? Tõlem kérdezed? Hisz leírtad, szerinted mirõl szól. ;)

Persze az már más kérdés, hogy egyénenként változnak az igények/elvárások. De nagyjából az emberiség egészére tekintve sok a hasonlóság.

Szerintem maradjunk a film témájánál, és ne azt feszegessük, hogy én minek érzem a hétköznapokat, vagy minek sem. Fõleg, hogy nem az én magánéletem a téma, hanem a film mondani valója. Erre reagáltam. A vicc az, hogy miközben fél oldalon keresztül érvelsz, a végén ugyanazt szajkózod, ami a film témája volt; Hogyan lehet(ne) életben tartani, felfrissíteni egy kapcsolatot?! Illetve, hogy lehet azt elérni, hogy ne fásuljon bele egyik fél sem!?
A szereplõk terápiára jártak, te viszont arra szavazol, hogy éjjel nappal kufircolni kell, francba a többi sallanggal és minden okés lesz, akár 100 évig is. :)

http://www.youtube.com/watch?v=pcjKsuK9umQ

Ugye, hogy mégsem volt akkora baromság a film? :DD

Akkor mirõl szól egy tartós párkapcsolat ..?
a legtöbb ember azért megy félre mert ez hiányzik csak a nõk és férfiak másként magyarázzák
nõk : törödésre vágyom gyengédségre
férfiak : újdonság- stb..........
de a lényeg a szex az erotikus kötõdés - s ami azzal jár intimitás közelség - a másik illata amit ha megérzel mosolyogsz...

ezért is megy gallyra sok hosszú kapcsolat mert már nincs mit csinálni megvan minden .....stb...megint lenni idõ órákon - hétvégéken át kamatyolni ...) ...a sok birka meg nem csinálja inkább mennek ide-meg oda.......

a tartós kapcsolat az nem barátság....f.szom..van barátom épp elég nekem a csajom a párom nem a barátom soha nem is lesz az,- mert az ember a barátjával nem kefél ...mintahogy az anyjával s az apjával sem ..

Idõ...? ugyan ha jó a "kompatibilitzás" ,- ahogy írtad.. akkor minél érettebb a két ember annál inkább perverzebb nyitotabb tud lenni ...mert kinyílnak ...

Nyomorult szürke hétköznap? ....,-hát ha annak érzed? szürke lehet de nyomurult...mitõl lenne az közösen fõzni kell majd megenni aztán lehet dugni ....minek túl magyarázni .....
vagy mozi után ...,
- a fáj a fejem, sokat dolgoztam .... s egyéb kifogások = nem kívánom a másikat..az meg elég megalázó...ott indul a kapcsolat vége..

Erõlködni meg a mosdóban szokás ...van egy mondás ami nem megy ne erõltessük....

erre írtam ,hogy hülyeség a film ..,- minek erõlködnek a múlton meg,hogy x-éve már együtt stb.....kínos gyötrelem..

Ez a film, nem csupán a szexrõl szólt, bár ha valaki a címbõl indul ki, és nem akart mögé látni, akkor megtévesztõ lehet. Eleve egy társas kapcsolat, értsd; házasság/élettársi, nem csupán a szexrõl kell(ene),hogy szóljon. Az persze egy másik kérdés, hogy nélküle elõbb-utóbb halálra van ítélve, de önmagában a szex kevés. Persze a film sztorija is e-köré íródott, de tulajdonképpen a házasság intézménye volt a téma. (szerintem)

A film amúgy finoman kifejezve: gyengus volt, a sztori viszont igen is életszerû! Ha tetszik, ha nem. A nyomorult "szürke hétköznapok" bizony szépen sunyin tönkre vágják a kapcsolatok 99%-át. Szerencsés az, aki a maradék 1%-ba tartozik. Hiába választ az ember fiatalon egy lángoló lelkû, tüzes nõt/férfit, ahogy említed. Bizonyos idõ múlva mindenkin elhatalmasodik a megszokás, az "ugyanaz" érzése, a mindennapok monotonitása, és még ha erõlködik is, iszonyat nehéz a fiatalkori tüzet néha-néha visszacsempészni a hálószobába.

Szóval szerintem az idõskori szexuális élet ritkává válása nem annak függvénye, hogy fiatalon mennyire kompatibilis velünk a választottunk, hanem csakis az IDÕ, ami szinte minden kapcsolatban elõbb-utóbb szétrágja a dolgokat.

Mellette/ellene? ;)