efes 2009 márc. 20. - 20:32:25 Előzmény wim
(26/46)
Tehát, ha két, ráadásul nagyjából azonos érdeklõdésû, mûveltségû nézõ egyetlen, viszonylag konkrét, szürreális motívumban két tökéletesen eltérõ dolgot lát, ott a logika, mint vezetõ szervezõelv, legalábbis megkérdõjelezhetõ.

De az mindenképpen tény, hogy a szürrealizmus még értelmezhetõ, ha máshogy nem, egyszeri, személyre szóló, az észlelés körülményeitõl, hangulattól s minden effélétõl függõ ad hoc értelmezés, olvasat mindig levonható, míg a szürr. következménye, folyománya, a dadaista mûvek már értelmezhetetlenek. Ha értelmezhetõek, már nem dadaisták.
efes 2009 márc. 20. - 20:23:35 Előzmény wim
(25/46)
Jaja, de a trükk (a jó szürreális mûben) az, amikor benned a rejtett összefüggések és utalásgócok kibogozása egy bizonyos értelmezésre vezet, de ugyanez az összefüggéshalmaz és utalásgóc másokat, akár közeli barátodat, ennek a tökéletesen ellenkezõjére...:) Most nagyon rossz és félrevezetõ példát mondok erre, tehát csak nagyon-nagyon illusztratív: én egy a szexuális elfojtások által gúzsba kötött nõ szenvedését, míg a haverom a szülõ nõ érzelmeinek ábrázolását látja Dali: Lágy szerkezet fõtt babbal (A polgárháború elõérzete) címû képében.
wim 2009 márc. 20. - 18:53:04
(24/46)
Persze, hogy van logika a szürrealizmusban, még a spontán asszociációk mélyén is ott az összefüggés, legfeljebb nem ismerjük fel. Régen láttam a filmet, és bár nem tudnám olyan szépen kielemezni, mint itt egyes hozzászólók, emlékszem, hogy annak idején kapásból szembetûntek összefüggések, semmiképp sem tûnt logikátlan zagyvaságnak. Eleve ha felfedezzük benne az ismétlõdést, tárgyak, mozzanatok, motívumok újbóli felbukkanását, az már támpontot ad a jelentést kutató nézõ számára. Amennyire visszaemlékszem, a film ilyen szempontból megkonstruáltnak tûnt. Ha rosszul emlékszem, bocs. Az meg más kérdés, hogy a befogadó (ha nem fordul el felháborodottan), készségesen felfedezi a jelentést ott is, ahol az alkotó nem gondolná ("Gondolta a fene!"). A szürrealista mûvek ilyen szempontból még elég gazdagon értelmezhetõk. Egy Diagonális szimfóniától azért már kiakadok.
offtopic
efes 2009 márc. 20. - 14:18:03
(23/46)
De pl. Dali (aki Bunuel mellett e filmnek is alkotója volt) mûvészetének csak egy nagyon-nagyon vékony szeletkéje tárul fel, ha azt szimbólumok és egzakt utalások értelmezései folytán próbáljuk kibontani. (Más kérdés, hogy pl. én (is?) Matisse-t lényegesen nagyobb festõnek tartom Dalinál)
offtopic
efes 2009 márc. 20. - 14:14:32
(22/46)
Találni lehet logikát a szürrealizmusban, de ugyanígy mûködik ennek ellentettjeként az az illogikus, illetve a pillanatnyi benyomásokból, képzettársításokból adódó szabad, tehát nem szimbolikusan és egyéb módokon kódolt értelmezés is. Szó, mi szó, a szürrealizmusban van reália, de az nagyon szür. :D A legszürrebb pedig már a DADA. :D
Helios 2009 márc. 20. - 12:49:36 Előzmény efes
(21/46)
Ezzel nem értek egyet, a szürrelizmusnak nem egyetlen fajtája van és abszolút nem ellentétes a logikával, vagy az értelmezhetõ szimbólumokkal. Magritte képeinek legnagyobb része ilyenekbõl áll. Ugyanakkor az tény hogy õ valahogy teljesen máshonnan közelítette meg a festészetet. Inkább volt a filozófiájának és költészetének kifejezõeszköze, mint egy mûvészeti ág, de nem hiszem hogy a szürrelizmusban ne lehetne találni logikai kapcsolatokat egy-egy képnél vagy jelenetnél.

Egyébként disznószem volt.

http://movies.apple.com/movies/independent/littleashes/littleashes_480p.mov
Miki1900 2008 szept. 15. - 15:57:14 Előzmény critixx
(20/46)
mondom én!
amit mondtam, megmondtam!
critixx 2008 szept. 15. - 11:10:11 Előzmény Miki1900
(19/46)
"A film címe azért Andalúziai kutya, mert nincs benne sem andalúz, se kutya." - Luis Bunuel... :-)))
Miki1900 2008 aug. 03. - 12:22:51 Előzmény kramerallrad
(18/46)
igen, gondoltam én is a tehénre (vagy más állatra), csak azért mondtam kutyát mert ez a cím is. ( a kutya a címben a férfi lehet?)
kramerallrad 2008 aug. 02. - 15:09:03
(17/46)
Állítólag döglött tehén szeme volt. Ez hatásosabban jelenhetett meg a vásznon, mint egy kisebb kutyaszem. A vásznat pedig a párizsi közönség a vetítés után szétszedte...ki tudja, lehet, hogy mocskos szexuális vágyaik kerültek felszínre.
offtopic
Miki1900 2008 aug. 02. - 12:01:29 Előzmény Tenebra Mors
(16/46)
lúzerség? az pont kedvez az állatias viselkedésnek.
Miki1900 2008 aug. 02. - 11:48:33
(15/46)
vagy csak ezt akarja elhitetni másokkal
Miki1900 2008 aug. 02. - 11:46:54
(14/46)
Nagyon durva jelenetek vannak benne (szem, kéz), ami hozzájárult a hírnevének növeléséhez, hiszen 1929-ben ezek még különösebben durvábbak lehettek, mint nekünk ma.
Azt már tudom, h a Mátrixból honnan lopták a benõtt szájat.

egyébként nagyon jó film. ott kezd el jó lenni, ahol simogatja a nõt, aztán meg húzza maga után a dolgokat (viszont a zongorán mi van? krokodil?).

de -úgy hiszem- nagyon sokat nem kell gondolkodni azon, amit elsõre nem értünk meg. szerintem pont az a céljuk, a poetus doctus, a klasszicista korszak után, h sok elgondolkodtatónak tetszõ dolgot raknak be, aminek még õk sem értik a lényegét.
Hogy miért mondom: "Olyan szép, mint egy esernyõ és egy varrógép találkozása a boncasztalon' - Lautréamont e mondata valósággal jelige lett a szürrealisták számára, s ez Az andalúziai kutya kulcsa is." (Georges Sadoul)

Pár értelmes hasonlat közé sok érthetetlent, értelmetlent és már kész is a mûvészet. szerintük, és sokak szerint.
mindig eszembe jut Dali önéletrajzi könyve: Egy zseni életrajza. pökhendi, nagyképû és beteg, aki azt gondolja magáról, h zseni.
Humpy 2008 aug. 01. - 00:36:05
(13/46)
Nem tudtam ellenállni, hogy megnézzem. Annyi év után most már nekem is dereng valami.
Az emberi létrõl szól, amelynek szerves része a szerelem, féltékenység és a halál. Két érzékszervünket emeli ki meghökkentõen és sokkolóan: a kezet és a szemet.
A férfi szexuális vágyának beteljesüléséhez el kell vonszolnia egy 'kibelezett' zongorát, rajta egy döglött birkával(?) és az utánakötött két pappal, hogy elérhesse szerelmét, vágyának 'tárgyát'. Talán a mûvészetek hiábavalóságát és a vallási tiltások értelmetlenségét szimbolizálják, nem tudom.
Összegezve, tizenöt perc, sok érthetõ és némileg talányos asszociációval. Bunuel elsõ lépése a nézõk tudatára és tudatalattijára gyakorolt együttes hatás érdekében.
Miki1900 2008 júl. 31. - 23:50:15
(12/46)
azért remélem a 48. másodpercben egy döglött kutyának vágják ketté a szemét. Daliból én kinézem a élõ verziót.
Miki1900 2008 júl. 31. - 23:47:14
(11/46)
http://video.google.com/videosearch?q=Un+chien+andalou&sitesearch=#

hát ezt már rég meg kellett volna tennie valakinek!
Humpy 2008 jún. 11. - 13:49:19
(10/46)
Ízig-vérig bölcsész fejtegetés, és nagyon érdekes. Ha esetleg újranézem ezt a filmet, biztosan felidézõdnek bennem a gondolataid. Mindenesetre nagyon követhetõ és elfogadható az okfejtésed. Amennyire értem Bunuel személyiségét, tõle távol állt az üres poénkodás, bár az ember ifjú korában sok mindenre képes.
Ha akarsz egy másik különleges Bunueli-i példát 'egy férfi és egy nõ viaskodására', akkor ne mulaszd el megnézni 'A vágy titokzatos tárgyát'. A bonyolult, néhol összefüggéstelen szimbolika helyett sokkal jobban élvezem a történeteket, amelyekben gyakran a kiszámíthatalanság játssza a fõ szerepet. Férfi, nõ, szexualitás, sznobizmus, vallás, tilalmak, jó modor, udvarlás. Van ezekben egyáltalán valami jól követhetõ racionalitás?:))
Tenebra Mors 2008 jún. 11. - 11:39:36
(9/46)
Nem tudom, nekem átjött az értelme 8D. Vagy lehet, hogy felületesen néztem. De nálam összeállt valami. Persze sokféleképpen értelmezhetõ, és nem hiszem, hogy van egy olyan, amivel meg lehet ragadni a filmet. De én kb. 20 megnézés után felállítottam magamban egy értelmezést. Én a férfi-nõi kapcsolat deformitásait láttam megelevenedni ebben. Persze az utolsó jelenet ilyen szempontból sántít kissé, meg ez a bevágás is, hogy "16 évvel korábban", de szerintem felépíthetõ ez az értelem a film alapján. Mert végülis mi jelenik meg a filmben végig? Egy férfi és egy nõ viaskodása, meg a jellemzõ "mocskos hímsoviniszta gondolatok" 8D. (Pl. mikor a nõ hónaljszõre megjelenik a férfi száján szakállként - én rögtön erre az ösztönös szexuális vágyra asszociáltam)
A zongorahúzós jelenet is alátámaszt mindent: mi a legfõbb akadálya az állatias szexuális megnyilvánulásoknak akkoriban? Hát persze, hogy a sznobizmus! Ezt pedig a mûvészet (zongora) és a vallás (lelkészek?) jelképezi (a szamarakat annyira nem értettem, de talán azok pedig a "lúzerséget" jelképezhetnék).
Az elején a szemszétvágós jelenet is ilyesmi. A szem ugye a lélek tükre, s, ha durvulunk, akkor a lélek = tudat, s a szem szétvágása így a tudat hasadását is jelentheti, illetve az ösztön térnyerésének lehetõségét is.

S bár kétségtelen, hogy a férfi durva szexuális "támadásai" sem egy járható utak, de mintha járhatóbbnak tûnnének a cél elérése érdekében, mint a "normális" férfi-nõ kapcsolat, ami a tengerparton is megjelenik. Mintha a szerzõk amellett foglalnának állást inkább, amt a film 2/3-ában látunk. Inkább durván nyomuljon a férfi, s "lõjje le" lelkiismeretét, hogy legalább megfogdoshassa a nõt, minthogy a tengerparton sétálgasson vele, s esetleg teljesen betemesse õket a homok anélkül, hogy kialakult volna köztük valami testi kapcsolat. S ez akár korunkra is kivetíthetõ, hiszen manapság sokszor kifizetõdõbb, ha a férfi "nyomul", minthogy szép lassan udvaroljon, régi mód szerint 8D. (Szerintem amúgy az aranyközépút a jó ebben is, de ez itt OFF 8D.)
efes 2008 máj. 24. - 18:16:41
(8/46)
Ha jó alaposan végigelemeznéd a film jeleneteit, motívumait, és találnál köztük logikát, te magad egyedül megbuktathatnád a szürrealizmust. :))
efes 2008 máj. 24. - 18:14:41
(7/46)
Tehát én biztos vagyok benne, hogy Dali és Bunuel ezt a filmet halál komolyan gondolta, ezért sem áll a álmûvészi jelzõ.