10/10
FElepHánt 2010 nov. 17. - 14:34:33 10/10
(1/1)
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál--------- www.toptipp.hu------------------------ AZ EMBER TRAGÉDIÁJA--------- Gyarmati Kata-Kokan Mladenovic ----------- Újvidéki Színház---------------------------- Végre hozzányúlt valaki a mi Szent Tehenünkhöz! Dömötör András ugyan zanzásított belõle egy idézet-csokrot /E.T./, de Mohácsi 80-as évekbeli Bánk bán-ja óta nem ütöttek ekkora rést az ósdi tabuk bástyáján! Gyarmati Kata és Kokan Maldenovic kamaszos avangárd szellemben használja kiindulópontnak a madáchi remeket, autentikus színházi produktumot alkotva. Nálunk csak Zsótértõl láthatunk hasonlót, öröm, hogy az új szelek a déli végekrõl is fújnak. Vörös hurok feszül a nyakára, de Ádámnak még az öngyilkosság sem sikerül. A kötél vége a mindent mozgató Lucifer kezében: ilyen egyszerûen nem lehet a sorskérdésektõl megszabadulni. Kezdõdik az idõjáték, a dicsõítõ angyalok bólogató kara elõtt õsünk oldalbordájából Barbi-babaként születik meg Éva. A motívum többször is visszatér, a párizsi színben népünk szisztematikusan ízekre szaggatja ellenségeinek babamásait. A jól ismert szövegek felbukkannak ugyan, de a jelenetek karakterét gazdag invencióval kialakított teátrális eszközök adják. A római szín hip-hop orgiává fajul, mulatságos Kámaszutra-pózokkal, a fõszereplõvé váló kórus attraktív közremûködésével. Balázs Áron Ádámja böcsületes helytállással hányódik az emberi létezés poklaiban, a domináns tényezõ azonban Lucifer démonivá növesztett alakja. Elor Emina elsõ megszólalásai, kissé avitt hanghordozással rémítenek, de hihetetlen szuggesztivitása, robbanékony lendülete, sistergõ energikussága gyorsan feledteti az elõ téves benyomást. Lakkcipõsen, Marina Sremac nyurga feketéjében talpig férfi, úgy játszik Ádámmal és a közönséggel, ahogy neki tetszik. A Tankréd-jelenetben, áttetszõ gézfátylakban feszül a vörös keresztre és eszméletlen muzikalitással énekel, szakaszonként váltva stílust és hozzá illõ hangszínt, musicaltõl pop-rockon át a blues-ig. Az "i" betûn vitázó karatékákat sikerül is megnyugtatnia, a biciklin kerekezõ, apácafátylas Évával azonban õ sem bír. Ahogy a francia forradalom vérgõzös õrülete is a háttérbe kényszeríti: "itt nincs szükség az Ördögre..." Már túl vagyunk a felén, ám az alkotópáros leleménye kifogyhatatlan, páratlan ötleteik arányos szerkezetben, gondos kidolgozottsággal realizálódnak, koherens egységet építve. London: a pénz körül tomboló élettánc forgatagát az esernyõbõl kicentrifugálódó aranyak jelképezik, a falanszter-valóságot a képernyõre meredõ, egerüket mániákusan szorongató emberkék, akik egytõl egyig "Ádám Vagyok"-al mutatkoznak be. A lenyûgözõ elõadást Történelmi Kvíz-mûsor tetézi, az ördögi játszma Ádám vesztésére játszik. A táblákkal manipulált nézõk irányított tapsa, nevetése kíséri a híres emberek felismerésének kálváriáját: Leonardo bejön, egy alma segítségével Newton is, de már Madách-nál elakad a szufla... Iszonyatosan nevetünk elejétõl a végéig, aztán hazafelé felrémlik, hogy az egész darabot a legmélyebb tragikomikum teszi védhetetlenül sûrûvé. Elor Emina szédületes Lucifere végül elbûvölõ vörös estélyiben próbálja az Elsõ Embert elcsábítani, s bár az, inkább Éva anyánkat választva, kimenekül a sátáni ölelésbõl, - de mi bizony alaposan belezuhanunk... Az Újvidéki Színház társulata óriási akarattal, példás fegyelemmel, tökéletes egységben valósította meg a rendkívül munkaigényes koncepciót, Gyarmati Kata és Kokan Maldenovic alkotása merész telitalalátként robban be színházi világunkba.