Nem volt egyébként túl okos döntés egyszerre bemutatni a két filmet, mivel ennek szüleménye az lett, hogy mégiscsak össze kell hasonlítani őket. Miért is ne? Oppenheimer✅ Barbie ❌ Nem egy liga tudom én de újragondolva a Barbie tényleg nem egy jó film. Nem ajánlom senkinek, időpazarlás a javából.

„Az a néhány százalék jelenleg még a nyugati társadalmakban is gyakran 15-20.”

De leginkább ennyi sem.

„és ha még esetleg fel is lelhető itt-ott a pozitív diszkriminációnak ilyen torz formája, az maximum egyes szélsőséges feministák érdekérvényesítő képességének tudható be.”

Akik nem kevesen vannak.

Az idézőjeles részek tőled valók, sorra véve őket reagálok rájuk. (A hsz-em egy része szorosan a filmhez kapcsolódik, ezért nem teszem offtopicba).
„A film hazug és folyamatosan axiómaként kezeli a feminista szélsőbal mantráit a patriarchális társadalmi rendszerről“
Ha van is a feminizmusnak szélsőbalos irányzata, a patriarchátust nem az kritizálja, hanem eleve a férfi-női egyenjogúságért küzdő feminizmus.

„Létezik férfiak es nők közötti néhány szazalékos bérkülönbség...“
Az a néhány százalék jelenleg még a nyugati társadalmakban is gyakran 15-20.

“...és magas pozíciókban több a férfi, mint a nő, csak arról feledkeznek el nagyvonalúan, hogy a férfiak es nők nem egyformák és a nők közül kevesebben taposnak a kiélezett versenyszférákba, mert gyakrabban preferálják a biztonságos állásokat vagy a házvezetést, már aki megteheti“
Nem ezért vannak sem a versenyszféra, sem a többi terület magasabb pozícióiban kevesebben, hanem már eleve a hagyományos férfi-női társadalmi szerepek mentén való nevelés, szocializáció következményeként. Ez utóbbi eklatáns példái pont ilyenek, hogy a nem pénzkereső, háztartási munka hagyományosan a nő „dolga“, vagy hogy a még mindig bőven élő beidegződés szerint a nők sokkal kevésbé alkalmasak a magasabb, irányító-vezetői pozíciókra.
Adott állás biztonságának, stabilságának pedig kevéssé van köze ahhoz, hogy magasabb vagy alacsonyabb-e a pozíció - amikor mégis, akkor pont, hogy a kevesebb szakértelmet igénylő munkák a kevésbé biztonságosak.

„Tulajdonképpen az egész mai feminista diskurzus arról szól, hogy ugyanannyi nő legyen a jól fizető állasokban, mint férfi. Tehát adott esetben inkább egy alkalmatlan nőt kelljen felvenni egy alkalmas férfi helyett.“
Nagyon nem. A feminizmus a női-férfi egyenjogúságról, az esélyegyenlőségről szól, tehát többek közt hogy ugyanakkora esélye legyen a képzettsége alapján ugyanannyira alkalmas nőnek adott állásra, pozícióra. Pláne szó nincs ilyesmiről, hogy a feminizmus az alkalmatlan nőt előnyben részesítené az alkalmas férfi helyett, és ha még esetleg fel is lelhető itt-ott a pozitív diszkriminációnak ilyen torz formája, az maximum egyes szélsőséges feministák érdekérvényesítő képességének tudható be.

„Ezt a férfiakkal szembeni diszkriminaciót próbálják elfogadottá tenni ezzel az állandó nemek közti uszítással, ami már lassan mindenhonnan dől.“
A fentiekből összhangban a feminizmus tényszerűen se nem uszít a férfiak ellen, se nem akarja a férfiakat semmilyen tekintetben diszkriminálni.

„Egyébként a legnagyobb marketinghazugság, hogy a Barbie márkát feministának állítja be. Mert ez a téma most jól pörög.“
Nem. Nem a márkát állítja be a film feministának, hanem magának a filmnek az indíttatása feminista, a feminista alapvetés a film magja, lényege. Pont a márka testesíti meg az erősen patriarchális rendszert, ami ellen a feminizmus küzd.

„Az öntudatos nők meg beveszik és Barbiet vesznek a kislányuknak.“
A feminista, öntudatos anyák, ha vesznek, pont nem a film hatására, hanem annak ellenére vesznek Barbie-t. Mert mondjuk a kislány kikönyörgi, viszont az öntudatos anya jó eséllyel ezzel együtt is felvilágosítva neveli a gyerekét, magyarán az ő életkorához igazodva mondjuk úgy, kontextusba helyezi a babát.

„Rögtön egy hazugsággal indít a film, hogy a Barbie játék azt tanítja a kislányoknak, hogy anyukák helyett mondjuk ügyvédek lehetnek. De szerintem a tanítás helyesen úgy hangzik, hogy anyukák helyett lehetnek esetleg ribancok, gold diggerek, plázacicák vagy Disney hercegnők“
Egyrészt nyilvánvalóan a film nem hazudja - hisz pont, hogy igazat mond vele - , hogy a játékban benne van annak tudatosítása, hogy akár az anyaság mellett, akár „helyette“ lehetsz mondjuk ügyvéd is, másrészt bár nem hozza példának a ribancot és a Disney-hercegnőt, a végére bizony állítja, hogy (a film) reményei szerint az leszel, ami szeretnél lenni, mert idővel lebomlanak ezek a bizonyos férfi-nő falak. Ebből nekem az jön le, hogy ha te, kislány márpedig például gold digger akarsz majd lenni, akkor az leszel, nincs akadálya...

Valóban lehetne akár elképesztő is, ha Barbie-t a filmben nácinak nevezik, ám amit te néztél, a szinkronos verzióban sem nácinak tartják a lányok, hanem fasisztának, ami nagyon-nagyon nem mindegy. Remélem te is tudod, miért nem mindegy. Pláne, hogy valójában a játék szellemiségét tartják annak, azt, amit a megjelenésével-kinézetével cakumpakk sugall, nem pedig magát a babát - részben egyébként pont erről szól a film.
“...de ismerjük az adott mondást, nem illett hozzá a szerep.“
Nagyon remélem, nem bántalak meg, de ezt a „mondást“ mi, fórum-olvasók elég jól ismerjük onnan, hogy gyakorlatilag egyetlen hozzászólásodba sem mulasztod el (többminden más mellett azt sem) beleírni, hogy xy-hoz nagyon illett/nem illett az adott szerep - márpedig te az utóbbi években igen sűrűn írsz hsz-eket. :) Hozzáteszem, ez utóbbival önmagában nyilván semmi baj nincs, sőt.

A film jó, mert elég szórakoztató szatíra azzal együtt is, hogy teljesen egyetértek a portos kritika főbb problémáival. Hogy épp csak szőrmentén, amolyan vállalati greenwashing-módon kritikus a Mattellel és egyáltalán a multicégekkel, hogy a társadalomkritikája is csak karcolgat, hogy túl evidensek, leegyszerűsítettek és emellett kissé didaktikusak is az üzenetei, valamint hogy utóbbiakkal összhangban mind a feminista alapvetés kinyilvánítása (lásd az anyuka hosszan kifakadós, egyébként persze teljesen jogos monológját a női lét ellentmondásokkal teli, kvázi lehetetlen voltáról), mind a játéknak a hétköznapisághoz való igazításának szükségessége igencsak megkésett, évtizedekkel is akár...

Hú, borzalmas volt. Senkinem nem ajánlott. Nincs üzenete, nincs mondanivalója, egy rémes kotyvasz. Hihetetlen, hogy ez az év legnézettebb mozifilmje... Szabályosan sokkolt, akkora nagy....

Azt hiszem túlélte volna a világ, ha ez a film sohase készül el. Elképzelhető, hogy ki akartak vele fejezni valamit, de nekem nem jött át. Az az egy biztos, hogy ilyen hosszú reklámfilmet még nem láttam. Csak és kizárólag a két főszereplő miatt adok rá négy pontot.

Amit làttam azt olvasom is "nagyon okos film" ìrja a kritikatömeg ( dijjeső várható- majd meglátjuk)
Mindenesetre a film nem kinál megoldást a férfi-nő problémára .. de legalább itt nők és férfiak vannak ( és nem mindenféle más "nem" amire egyébként számitottam és hogy nincs az : juhhéé)
A nőktöl elvárt monológ rész volt talán a legérdékesebb amivel férfiként egyetértek.

(Egy youtuberünk egyébként írt egy ilyet férfiakra szabva ami elég jól sikerült.)

A film egyáltalán nem tetszett, borzalmas volt, nagyon nehezen nézt. végig (a moziban kijött. volna a teremből), szerencsére csak bő 1 óra 40 perces volt; egy picit azért jobb filmre számítottam. Elképesztő mondatok vannak a filmben (pl. "Barbie náci", "A nőket mindenki utálja", stb.), végig idegesítő párbeszédek, szereplők/karakterek, szörnyű díszletek, berendezés, csúnya ruhák, rossz sminkek több, mint 100 millió dollárból. Annyira látszódott, hogy egy stúdióban forgatták, és a befejezése.... Hihetetlen, hogy Ryan G. elvállalt egy ilyen szerepet, de ismerjük az adott mondást, nem illett hozzá a szerep. A filmzene, szinkron tetszett.

Akkor talán még nem volt szerencséd látni a Nemek harca című valóságos alapokra épülő mozifilmet. "A nemek egyenjogúságáért, az LMBT-jogokért és a nemi diszkrimináció ellen folytatott küzdelme elismeréséért Billie Jean lett az első női sportoló, aki megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, amely a legmagasabb civil kitüntetés az Amerikai Egyesült Államokban". Olvasatimban a Barbie sem szól másról mint a két nem közötti vetélkedésről a végén megtűzdelve love story befejezéssel. Aztán , hogy ez a világ egy fantázia világ fikció arról a néző nem tehet. Ki így, ki úgy mutatja meg a valóságot, egy létező élethelyzetet. Soraidat olvasva némileg az tűnik fel, hogy van benne "feminista propaganda" kérdem én mégis mi? Talán az, hogy a nők lázadnak a férfiak ellen? Vagy úgy gondolod a nőknek a tűzhely mellett a helyük akár szüljenek 3 gyereket és utána jöhet a "vak komondor"? Azt meg aztán, hogy hozzá biggyeszted gondolatodhoz a woke szót ami szerény tudásom szerint: ... A woke kultúra vagy woke ideológia tehát egy figyelemfelhívás a társadalmi igazságtalanságra, elsősorban a faji megkülönböztetésre....ha ehhez még hozzá teszem a feminizmust és a kettő szitokszóként való összekapcsolását esetedben akkor megértem miért harcoltak a szüfrazsettek. Ja, meg van jegyzetedben férfiak elleni uszítás, ami azért érdekes mert a dominancia kérdése koránt sem ennyire egyszerű. Bármennyire elképesztőnek tűnik léteztek matriarchális társadalmak a világtörténelemben. Ott viszont a férfiak szerves részei voltak a társadalomnak. A legszebb része mini kritikádnak a film fasisztoid térbe való belengetése. Te mint tanult barátom bizonyára tudod , hogy a goebbels-i politika nem állt másból mint : Goebbels szerint a propaganda az egyszerűsítés műfaja, nem intellektuális műfaj. Fő elemei a következők:

1. Kerüld az elvont gondolatokat, és az érzelmeket vedd célba!

2. Kevés üzenetet küldj, de azokat folyamatosan sulykold!

3. Használj felszínes, általánosító véleményeket, sztereotípiákat!

4. Az érvelés legyen egyoldalú – soha ne árnyalj!

5. Folyamatosan kritizáld az ellenfeledet!

6. Keress egy ellenségképet, és folyamatosan rágalmazd! -megjegyzem ennek használata sajnálatos módon nagy "divattá vált" napjainkban is-
Ezek után a Barbie filmre ezeket ráhúzni és párhuzamba állítani egy nőkről szóló filmre mint igazolást használni , mit mondjak finoman szólva is merész húzás. Lenni Riefenstahl pedig aki hű kiszolgálója volt a fasizmus vizuális ideológiájának és élete végig ápolta a hitleri ideológiát és mint csodálatos barátjára hivatkozott rá már megbocsájts mi képen jön ide? Finom adalékként a rendezőnő "toxikusságáról" : 1940 óta forgatott Tiefland(wd) c. filmje (amelyben játszott is), a neve azonban nem jelent meg rajta. Rendezőként G. W. Pabst van feltüntetve. A filmet bemutatták az 1954-es cannes-i filmfesztiválon. Jean Cocteau, a zsűri elnöke magasztalta a kamera költőiségét. A filmben 68 cigány statisztált délszaki típusokat ábrázolva, akiket egy Salzburg melletti koncentrációs táborból hoztak ki, majd oda is kerültek vissza. Szinte egyikük sem maradt életben.

Egészen elképesztő, goebbels-i szintű woke-feminista propaganda. Nem is tudom, láttam-e valaha ilyen toxikus, férfigyűlölő, ennyire a férfiak ellen uszító filmet. Persze jól van megcsinálva, dehát Lenni Riefenstahl filmjei is jól voltak megcsinálva.

Sosem láttam még olyan filmet amiben a nők ennyire ostobának nézik a nőket...

ezt mibű számoltad ki?

Film konzumidiótáknak.

Ezt nem kicsit túltoltad. A filmek betiltása meg szerencsére nem a te egysíkú személyed feladata..

Költői kérdés: ki volt ennek a célközönsége? Nyilván senki, ez csak egy nagyon jó marketingfogás, lényegében egy majd' kétórás Barbie -reklám. A botoxos picsa meg a botoxos faszkalap kicsit vének voltak a szerepre, na nem mintha fiatalabb színészekkel működött volna ez a filmre vett izé.