Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: David Gale élete

Spoiler
KurtWagner 2014 júl. 05. - 19:40:44
(146/166)
Szerintem azért ez ma már nem így van. Meg ez a fehért nem itélnek halálra sem igaz, olvasd csak el ezt a cikket:

http://kitekinto.hu/amerika/2011/06/27/kalifornia_husszor_dragabb_a_kivegzes_mint_egy_eletfogytiglani/#.U7g3lrHzu70

Ebbõl erre a mondatra hívnám fel a figyelmedet:
Amerika 34 államában 1976 óta 1257 elítéltet végeztek ki, a halálbüntetéssel sújtottak 56 százaléka fehér, 1,9 százalékuk pedig nõ.
Válasz
csabaga 2014 júl. 05. - 17:29:58 Előzmény sofi 72
(145/166)
Az elõítéletek miatt a csóró feketék nagy hátrányban vannak.Nincsen pénzük jó ügyvédre.

Egyszer utánaolvastam,középosztálybeli fehéreket szinte nem végeznek ki.Délen fõképen nem.

A kivégzések száma amúgy sem olyan magas,így ez is a film meséje ellen szól.
Ha ismered a Ments meg Uram c. filmet,ha a tettes nem lenne egy olyan félnáci bunkó,még õ is megúszhatta volna.
Válasz
blacknet 2014 júl. 04. - 20:02:26
(144/166)
Ilyen formában azért nem lehet mérlegelni, mert legitimálhatná erkölcsi értelemben az önbíráskodás intézményét. Az erõszak monopóliuma mellett pedig a jogszolgáltatás is intézményesített hatalmi tényezõ, ellenkezõ esetben anarchiáról kellene beszélnünk. Csak egy féregirtó lehet a placcon, már csak azért is, mert ugyan a társadalmi erkölcs nagyjából kijelöli a kártékony és hasznos határvonalait, de csak nagyjából, és emellett semmi garancia sincs, hogy az egyéni értékítéletek ne csúsztassák meg ezt szélsõségesen.
A politika és történelem meg sajátos szabályrendszerek szerint mûködik, azt ebben a koordinátarendszerben nem lehet értelmezni. Amit írtál, tényleg nincs, nem volt rendben, pontosan meghatározza egy nép erkölcsi állapotát, hát nem nagyon lehetünk büszkék magunkra, mondjuk a múlt század eleje óta...
Az számomra is érthetetlen, hogy a börtönök és fegyházak kapcsán mindig csak a költségekrõl kell beszélnünk, hogy mennyibe is kerül nekünk, nem pedig arról, hogy mekkora részük van/lehetne a GDP kitermelésében. Fogalmam sincs, miért nincs érvényben olyan törvényi szabályozás, ami kötelezné az elítélteket a szigorú munkára. Hogy ez valami buta emberi jogi egyezmény miatt lehet esetleg? Fene se tudja.
Válasz
offtopic
sofi 72 2014 júl. 04. - 19:09:29
(143/166)
Valóban? És miért nem végeznék ki, ha fehér?
Válasz
csabaga 2014 júl. 04. - 17:09:03
(142/166)
A filmmel az a baj,hogy Amerikában egy középosztálybeli,viszonylag jómódú fehért a valóságban az életben nem végeznének ki.
Ha mégis,inkább csak évtizedek után.

A kivégzettek szinte mindegyike vagy fekete,vagy csóró,vagy mindkettõ.
Válasz
barna pólós 2014 júl. 04. - 16:05:10
(141/166)
Figyelembe veszik, de nem eléggé, legalábbis idehaza nem. Mondjuk valaki gyilkossá válik, de mindenki tisztességes, kedves embernek ismerte, és egy a társadalomra nagyon veszélyes, gonosz embert ölt meg. Ebbõl azonban semmi enyhítõ nem származik az elítélt számára. Ha valaki gyilkos volt az átkosban, és a legutolsó gazember, akkor is nemcsak megúszhatja a börtönt, de még miniszterelnök is lehet belõle, és szobrot is kaphat, miután meghalt, sõt, a társadalom jelentõs része tisztelheti. Itt tart ma az (i)gazságszolgáltatás, ami inkább csak jogszolgáltatás.

Szerintem nem a megfelelõ szenvedési forma az az elítéltnek, hogy börtönben van évtizedekig, és tudja, hogy ki fogják végezni. Lehet, hogy valakire ez nincs is akkora hatással. Inkább dolgoztatniéheztetni kéne, stb..
Válasz
aser10 2014 júl. 04. - 11:33:04 Előzmény lonecoyote25
(140/166)
Tökéletesen egyetértek veled mindenben. Nekem is az X akták hasonlat ugrott be a film láttán, szinte minden szinten nulla a film, nem más, mint egy ócska, filléres propaganda egy nagyon is fajsúlyos témáról (megjegyzem, én halálbüntetés elleni vagyok), és igen, Kate Winslet egy gyenge színésznõ, de a legnagyobb csalódás számomra, hogy ezt a filmet az az Alan Parker rendezte, aki annak idején a Madárkát és a zseniális Angyalszívet. Ezen ledöbbentem.
Válasz
blacknet 2014 júl. 04. - 11:29:34
(139/166)
Mérlegelnek, és figyelembe veszik a körülményeket. Csak egy esküdtszékes ítélkezési rendszerben, mint ami az USA-ban van, ez másképp érvényesül.

Az igaz, hogy az ítéletvégrehajtás maga nem jár szenvedéssel, fizikai fájdalommal, illetve mivel ez rövid ideig tart, súlytalannak érezhetjük. De ha onnan közelítünk, hogy elvettünk éveket, évtizedeket az életébõl, és ez a delikvensben is tudatosul, máris ott van számára egyfajta lelki szenvedés. Ha jó néhány siralomházas évvel számolunk, akkor ilyen értelemben megkínozza a társadalom ezeket az embereket is.

Ez pedig azért is fontos, mert egy ártatlanul halálraítélt ember nem csak a halálával szenved el méltatlan büntetést, hanem már az ítélet és a végrehajtás között eltelt idõintervallumban is. Lelkileg megnyomorodnak, és ha még ki is derül az anomália a végrehajtás elõtt, és szabadlábra kerülnek, akkor is gyógyíthatatlan sebet ejtünk rajtuk.
Válasz
barna pólós 2014 júl. 04. - 10:02:11
(138/166)
Csakhogy a kivégzés sosem gyors, eltarthat 10-20 évig is, mire kivégeznek valakit. Bár volt már olyan, hogy valakirõl még idõben kiderült, hogy mégsem õ volt a gyilkos. De mi nem a tévedés lehetõségébõl, hanem az igazságos büntetésbõl indulunk ki, és a bíróság csak nagyon ritkán tévedne, amikor halálra ítélne valakit, ha tévedne egyáltalán. Bár szerintem az életfogytiglan rosszabb a halálnál, és a halál sem igazi büntetés, mert nem jár szenvedéssel.

Én azt nem értem, hogy a bíróság miért nem veszi figyelembe, hogy pl. valaki gonoszságból követett el egy bûncselekményt, vagy voltak enyhítõ körülmények, vagy amúgy rendes ember-e, vagy sem, és a bûn megbosszulása is nagyon kis szerepet kap, tehát úgy ítélkeznek, mintha távolságot tartanának mindentõl, és csak a tettes létezne, az áldozat nem. Igazából nem is a bûnt büntetik, hanem a társadalmat akarják megóvni a jövõbeli bûnelkövetéstõl. És nem feltétlenül kellene megvárni a bûncselekmény bekövetkeztét, inkább a személyiséget kellene vizsgálni, mert az magában hordozza a lehetõségét. Van, aki egész életében kötözni való gazemberként él, és sosem találkozik az igazságszolgáltatással, mert nem büntethetõ (elévült, nem bizonyítható, nincs ilyen bûncselekmény, stb.).
Válasz
gyöngykuckó 2014 júl. 03. - 21:45:35
(137/166)
Jézus nem szerette a szemet szemért elvet -- bár aztán szépen tovább él a mai napig is...
Válasz
Deszpina 2014 júl. 03. - 20:17:06 Előzmény Miki1900
(136/166)
Jó példát hoztál fel. Éppen ott fordult elõ, hogy kezdetben nem a valódi gyilkosokat tartóztatták le. Ha gyorsan kivégezték volna õket, az kinek a lelkén száradna?
Válasz
blacknet 2014 júl. 03. - 20:02:37
(135/166)
Nem az eredet a fontos. Ott van egy "vagy" kötõszó, pontosan tisztázza az értelmezést, és hogy milyen kontextusban használtam.
Egy társadalmi csoportra utaltam, akiknek a gondolkodásában talán leginkább gyökerezik ez a felfogás. De ugyanígy írhattam volna bigott konzervatívokat, vagy ámerikáiul republikánusokat is.
Válasz
10/10
breeder 2014 jún. 10. - 13:17:11 10/10
(134/166)
Szerintem jó film. Egyébként a portos stílus címkézéssel ellentétben, ez elsõsorban egy dráma, és csak másodsorban krimi. Amúgy aki érdeklõdik a téma iránt, Az igazság napja címû, Clint Eastwood rendezte filmet is tudom ajánlani. Nem annyira ismert alkotás, mint a David Gale élete, de színvonalát tekintve közel hasonló! :)

10/10
Válasz
blacknet 2014 jún. 10. - 12:57:48 Előzmény lonecoyote25
(133/166)
Ráadásul jó nagy bakot lõtt ezzel a móri példával, mert pont itt fordult elõ, hogy a rendõrség nem a valódi gyilkosokat fogta el, gyanúsította meg, majd a bíróság el is ítélte az egyikõjüket, és csak jó pár év múlva mentette fel ezen vádak alól, amikor megtalálták az igazi elkövetõket.

Néhány nap siralomház egészen biztos jót tenne azok gondolkodásmódjának, akik vért vérrel akarnak lemosni. A hiba a rendszerben mindig az ember, és amíg ember ítélkezik, a hiba lehetõsége folyton fenn áll. Ezért sosem szabad végleges megoldásokban gondolkodni, ezért van határozott szabályozás Európában a tényleges életfogytiglannal kapcsolatban is.
Burokban él, aki a szemet szemért elvet vallja, vagy bigott keresztény, de az biztos, hogy talán még sosem volt olyan helyzetben, amikor alaptalanul gyanúsították meg valamivel, aminek tétje is van.
Válasz
9/10
Edmond Dantes 2014 ápr. 26. - 22:28:26 9/10
(132/166)
OFF is
Nagy film és hatalmas felkiáltójel az ügyben és az ügyért. S mindez olyan "fegyverrel", amit ebben a filmben, ezzel a befejezéssel, tetszik, nem tetszik, nem lehet a harcos(ok) kezébõl kicsavarni. A (ki)csavar tudniillik a történet m a g a. Az abolicionizmust persze továbbra is sokan liberális szennynek s ehhez hasonlókkal fogják minõsíteni, hiszen olcsó dicsõség a halálbüntetést magasztalni vagy visszaállítását követelni ("ha a te gyerekedet, anyádat, kedvesedet stb. ölnék meg, te is a halálbüntetés pártján lennél/mit szólnál?"), mondom, olcsó dicsõség...s egyben nagyon drága "mulatság". A két megasztár is teljesen a helyén van. 10/9
Válasz
merkel 2014 ápr. 22. - 08:37:37
(131/166)
Valaki meg tudná mondani, mi lett Berlinnel, és mi volt egyáltalán a szándéka, miért tette, amit tett?
Válasz
5/10
lonecoyote25 2014 ápr. 21. - 17:31:02 5/10
(130/166)
Nekem eléggé hiányérzetem volt a megnézés után. Kicsit olyan, mintha egy X-Akták részt néztem volna egy nyüzüge Mulderrel és egy halvány Scullyval. Ráadásul, szerintem elég mûvi helyzetek, fordulatok vannak a filmben, emiatt nem volt túl életszerû, és nem is igazán tudott hatással lenni rám. Az is a baj, hogy túlságosan is a csavarokra építenek a készítõk, épp ezért nem ez lesz az a film, ami igazán szembesíti az embert azzal, hogy mit is jelent a halálbüntetés. A színészek jók, bár igazán különlegeset senkitõl se láttam, talán csak az ügyvéd és a cowboy volt eltalált figura. Kate Winslet rajongóit meg igazán nem akarom megbántani, de szerintem a hölgy nem filmszínésznõnek való. Egyszerûen nincs meg benne az a kisugárzás, ami ehhez a mûfajhoz kell. És ez alatt nem a szépséget értem, mert például Cloris Leachman csúnyasága ellenére is csodás a vásznon. Visszatérve a filmre, szerintem nézhetõ, de Alan Parker csinált már jobbat is. 10/5
Válasz
7/10
grebel 2014 ápr. 17. - 21:59:55 7/10
(129/166)
SPOILER
Amikor az újságíró megsejtette a turpisságot, miért ment az eredeti helyszínre és húzta fejére a zacsit. Végülis nem jött rá semmire, ennyi erõvel a motelben is felkaphatta volna a zacsit. Mi van ha a bíró mégse halálbüntetést szab ki, hanem életfogytot, akkor elég nagy az áldozat, és ez igencsak benne volt a pakliban, mert igazából csak közvetett bizonyítékok voltak. Se tanu, se indíték, gyanakodhattak volna a cowboyra is, mert õ elkövethette volna féltékenységbõl. Tudtam elõre, hogy a kocsi lerobban, amikor sietnie kell majd.
Válasz
5/10
lonecoyote25 2014 ápr. 14. - 13:02:25 5/10 Előzmény Miki1900
(128/166)
OFF:
"én a halálbüntetés mellett vagyok megmondom õszintén. persze nem mindenkit, csak a tömeg-, sorozatgyilkosokat. most nézzük meg pl a móri mészárlást. azt hiszem 8 ember halt meg. 8 ártatlan ember, akinek gyerekei, szülei vannak, voltak. milyen elfajzott ember képes arra, h csak szórakozásból ezt tegye? nem érdemel az ilyen semmilyen kegyelmet. a "barbár" szemet szemért-elv mellett vagyok."

Tehát pusztán azért, mert te szeretnéd, hogy a bûnös jól megkapja a magáét, kockáztassuk meg, hogy egy ártatlan embert végezzenek ki? Mert ugye tévedések mindig elõfordulnak...
Válasz
5/10
offtopic
lonecoyote25 2014 ápr. 14. - 12:22:15 5/10 Előzmény lilahagyma
(127/166)
OFF:
"Mindig van bírói hiba, mindig van orvosi hiba, mindig van jármûvezetõi hiba stb, ami miatt emberek halnak meg. Sokkal több, mint amennyi sorozatgyilkost ártatlanul kivégeznek."

Jó példa ez az idézet arra, hogy a frusztrált düh vezérelte ember a legnyakatekertebb logikát is képes bevetni, hogy igazolja a nézeteit. De melléfogtál, mert az elsõ három tevékenységre szükség van, még ha hiba elõ is fordulhat az elvégzésük során, míg az utolsó tevékenység felesleges. Mert ugye bíró kell, különben nincs igazságszolgáltatás. Orvos kell, különben meghal a beteg. A jármûvezetést talán lehetne mellõzni, de ma már az életünk része, ahogy sok más, szintén nem veszélytelen formája is a közlekedésnek, szórakozásnak, sportnak. Szóval, maradjunk annyiban, hogy a jármûvezetõi tevékenység is szükséges. Viszont, mi indokolja igazán a bûnözõk kivégzését? Pusztán az, hogy sok ember frusztrált dühébõl fakadó vérszomját kielégítsük? Komolyan, ezért kockáztassuk, hogy egyetlen ártatlan ember is meghaljon? Miféle perverz, beteg logika ez? Attól tartok, aki így gondolkodik, az nem sokra tartja az emberi életet, az embereket pedig inkább csak tárgyaknak tekinti, amiknek az a feladata, hogy az õ eszméi szerint mûködjenek.

Te mit éreznél, ha a rendszer ártatlanul végezne ki, tévedésbõl?
Válasz