Te jó ég, ekkora túlértékelt fostalicskát is rég láttam már. Az elején még csak vontatott és unalmas volt, de aztán hatásvadász is lett a végére. Rendesen kínlódás volt végig szenvedni.

Nem hát! A történet szerint teljesen véletlen, hogy egy fekete-fehér pár, egy meleg pár és egy ázsiai-európai félvér gyerek, egy kerekesszékes anyával.... ugye? Tehát ha egy író így írja meg az alapfelállást a karakterek tekintetében... akkor? Ez nem fogható föl úgy, hogy "furán néz erre"? Mert fura! Mert ha azt mondod, hogy mindennek természetesnek kellene lenni, nem lógna ki a sorból ettől senki sem, ill. nem hagynánk, hogy ennyitől már kilógjon a sorból, akkor ezeket a dolgokat neked, nekem mint nézőnek észre sem szabadna vennünk (de Te is észrevetted!) ill. egy rendezőnek/írónak pedig ezt ilyen szinten, hogy mindezt egyetlen családba dobja le, ilyet nem volna szabad tennie! Erre ez a helyes út, a helyes módszer! Tudatosságnak ebben nem volna szabad lennie! Ugyanis ha van benne, akkor ez minden, csak nem természetes! A természetes az, hogy van ilyen, itt-ott-amott, elszórva, nem egy családba halmozva! OK! Ez történetírás szempontjából könnyebb út, és megvalósítás szempontjából is könnyebb út, szemléltetni is így az egyszerűbb, hogy egy családban, elegendő egy kisebb "világot" teremteni ahhoz, hogy mindent szemléltessünk, csak innentől kezdve ez tudatos, egy észrevett, felismert dolog. Köze nem lehet a természeteshez! Na és véleményem szerint megúszós módszer!!! Látom ezt én így, viszont sokan ezt egyszerűen tukmálásnak érzik! Az a helyzet, hogy minden okuk megvan rá, hogy ne lássák ezt be, hogy ez szimplán egy megúszós módszer, mert nem dolga a nézőnek/olvasónak, a rendezés, az írás mögé látni!
Hogy természetes az, hogy vannak mozgásukban korlátozottak, fogyatékkal élők, egy országon belül különböző származásúak, más-más bőrszín, vegyes párok, melegek stb. az akkor természetes, ha úgy tudsz lenni mellette, ha úgy jön ez szembe veled stb. hogy ezt észre sem vetted és történet írásnál meg úgy írod ezt bele, ahogy az az életben természetes módon előfordul, akkor szemléltetsz reális képet, ha már egyszer célod az, nem fantasy kategóriában indulsz!
Érdekes egyébként, hogy a sorozatból többnyire azt szűrik le a nézők (akiknek a sztori tetszett és úgy látják ez lehet egy reális jövőkép), hogy ezért a káoszért a radikalizálódás a felelős, és egyébként igaz! Csak azt nem látják meg, látják be, hogy itt mindkét oldal radikalizálódása a felelős, mert e két radikális oldal feszül kvázi egymásnak! Egy ha úgy tetszik baloldali, liberális eszme radikalizálódására adott válaszokat láthatunk az un. jobboldali de mindenképp elmondható, hogy konzervatív eszmétől! Szóval nem jó út az, amin jársz Lilia, mert Te vagy ezzel az, amire ilyen válasz születik, amit láthatunk a történetben! Ok-okozat! Te az ok vagy! Tudom, hogy jót akarnak ezzel és jószándékú emberek többnyire az okozat kiváltói, szó se róla, nem látok ördögszarvakat a fejükön, mint egyesek, de baj, hogy nem ismerik föl, hogy mit tesznek! Talán mégnagyobb baj, hogy ez a történet nem messzebbről indít, mert sajnos a történet írója sem akarja ezt szemléltetni, hogy ennek mi a kiindulási pontja, mivel a jelenünkből indul a történet, de a kiindulási pontja ennek nem a jelenünkben található! Ez lehet, hogy csak egy hiba vagy szimplán robbantani akart a rendező az első epizódban (ami szó szerint is vehető), és ennek okán ez volt a helyes történetindítási pont, de mindegy melyik, innentől kezdve mégha nem is volt célja vagy egyenesen elkerülni szerette volna azt, akkor is állást foglalt! Nem tudott középen maradni! HBO-nál ez nem elvárás, sőt talán egyáltalán nincs ma ilyen elvárás sehol sem, amiért nem az HBO a felelős, azért maga az egyén felelős, hogy ilyen elvárást nem támaszt maga elé, hogy maradjak középen!
Egy jó sztori, és mindenképp érdemes megnézni, de tök jó volna, ha mindenki magára ismerne, nem csak a másikra ismerne rá! Ez az egyetlen békés út ahhoz, hogy balansz legyen, de nem az egyetlen út! Feltétlen balanszba kerül előbb-utóbb minden, de ha egyik fél sem mutat rá hajlandóságot, akkor hatalmas veszteségek árán dönt mindkét fél arról, hosszas csata és folyamatos veszteségek árán, hogy inkább legyen balansz és enged az egyik is, enged a másik és így jön létre ismét az egyensúly, így találja meg mindenki a helyét. Vagy megtalálod magadtól és önként odaállsz vagy kvázi fizetsz azért, hogy odaállhass, ahová való vagy, és az a hely egy fikarcnyival sincs feljebb, mint az a hely ahol álltál mielőtt a harc megkezdődött!

Jó történet, klassz karakterek,
hibátlan!

Lenyűgözött

Szerintem tökéletesen bemutatja a következő 10-20 évünket. Sajnos. Engem lenyűgözött.

Nem nyűgözött le sem a téma, sem a jövőkép amit felvâzolt, nekem vontatott, unalmas és hatásvadász volt. A hatodik részt már alig bírtam végignézni, annyira untam és az a zenei aláfestés a végén már tényleg túl sok volt. Emma Thompson viszont nagyon jó volt benne.

A sorozat összességében tetszett, izgalmas volt, elgondolkodtató, és többé-kevésbé (sajnos) reálisak a jövőképek szerintem. De vannak hiányosságok. Némelyik karakter számomra kidolgozatlan maradt, és némelyik történetszálat szerintem sokkal részletesebben, szebben ki lehetett volna dolgozni. Sok lehetőség volt benne, ami kihasználatlan maradt, de talán majd a következő évadban, ha lesz. Néhány dolog számomra kissé demagóg volt, például a nagymama monológja arról, hogy a gépek okozták a káoszt (robotpénztáros), szerintem nem kellene ennyire leegyszerűsíteni ezt a témát, nem kellene elmenni a géprombolókig és azt sugallni, hogy a technikai fejlődés mindenképpen az emberiség vesztét okozza. Például ez volt egy olyan részlet, ami számomra túlságosan elkapkodottnak tűnt, az ilyenek miatt vontam le egy pontot.

Csakhogy a sorozat nem Orbanisztánban játszódik, annak ellenére, hogy az általa felvázolt jövőben a világ egyre több pontja kezd rá hasonlítani. De bizony a nyugató hanyaton nem szokás furán nézni a "fehér-fekete" (jaj...) párra, az ázsiai emberekre, és most kapaszkodj meg, a melegekre sem. És jé, még a kerekesszékkel közlekedő anyukára sem. Nem szélsőségek, nem mutogatni való cirkuszi állatok, és nem is gyűlölködés tárgyai. Csak léteznek, élnek, és ottani mércével átlagos családot alkotnak.

Kiváncsi voltam, mert a téma nagyon aktuális. És minden elvárásomat felülmúlta már az első 10 perc alatt. Brutális, pontosan annyira, mint a valóság. Egy hajszál választ el már most attól, hogy beleőróljünk ebbe a világba.

https://www.imdb.com/title/tt8694364/?ref_=fn_al_tt_1