Nagyon szeretem a regényt, sajnos elfogult vagyok, éppen ezért nem is várom, hogy ugyanazt az élményt nyújtsa bármilyen filmes feldolgozás. De ez nagyon felemásra sikeredett. Az egy dolog, hogy sok mindent rövidítettek, a játékidő egyszerűen nem elegendő a történet részletekbe menő megfilmesítésére. De hiába a szép kosztümök, enteriőr, korhű környezet, ha a szereplők teljesen hiteltelenek. Ida a könyvben naiv, néha esetlen, néha gyerekes. Csaba merev, csikorgóan jólnevelt, csak nagyon indokoltan lobbanékony.
SPOILER
Ebben a filmben a csaj bárgyú, időnként egyszerűen beképzelt bunkó. Csaba pedig neveletlen és szemtelen. A szolgáló előtt veszekedni? A nyílt utcán smárolni? Mások előtt jelenetet rendezni?
Négyszemközt elvileg kimért, egymással udvarias idegenek, itt meg nagyjelenet minden ötpercben.

5 csillag a körítésért. De ez az alkotás többet nem érdemel.

Nem Egerben vették fel a kültéri jeleneteket, hanem Veszprémben.

Ismételt megtekintést követően is kiváló filmalkotás!

Sok köze nincsen Gárdonyi csipkefinomságú történetéhez, inkább egy kosztümös modern romkom, de annak ellenére, hogy előítélettel ültem le elé, eléggé elszórakoztatott. Goda Krisztinának határozottan van érzéke a vígjátékokhoz, Stefanovics pedig egy csoda :).

Engem nem az zavar, hogy megváltoztatták a történetet (igazából az is), hanem az, hogy azt irják, hogy: irta Gárdonyi Géza. Hát nem. Ezt nem Gárdonyi irta, hanem valaki más.
Ha tisztességesek, akkor azt irják, hogy "Gárdonyi Géza műve alapján".

Örülök neki,hogy tudtam segíteni. :) (Ebben a feldolgozásban a mellékszereplők is nagyon jók voltak. Egyébként valamelyik Goda Krisztina-interjúban elhangzott,hogy nem véletlen,hogy emlékeztet a zárdás lányok egyenruhája az Abigélre, mert a rendezőnő nagy kedvenceinek egyike az Abigél-filmváltozat.)

Valóban, megtaláltam, el is mentettem (biztos ami biztos)...köszönöm a segítséget. (Egy apró érdekesség: a zárdás lányok között szerepel Rudolf Szonja is 1-2 mondat, jelenet erejéig. Igen a Rudolf Péter-Nagy- Kálózy Eszter lánya... aki igen szép és tehetséges nem csak ebben, hanem eddigi színészi pályáját tekintve is.)

Aranyos, korhű, eleven volt, két kedves új arccal ... és kellően tömör. Ma ennél több nem remélhető.

Köszönöm a tippet, de Nem, a 2022-es legújabb verzió sajnos nincs fent, pedig én pont ezt keresem. A régi verzió Venczel-Oszter párossal fent van, azt láttam anno.....de nekem ez az új verzió sokkal jobban tetszik. De köszönöm a segítő készségét.

Szép és szórakoztató adaptáció lett!

videa.hu-n fent van

Hol lehetne újra megnézni ezt a valóban varázslatos filmet? Részleteiben, meg-megállítva nézném újra annyira bábulatosak a szereplők, dialógusok, díszletek, ruhák...minden. ?

Javaslom, vagy javasolnám, hogy nézd meg minél előbb, és meg fogsz lepődni, állítom! Arina valóban nem vonzó, mint nő, hogy felettébb finoman fejezzem ki magam, és Pásztor Erzsi ezt remekül alakítja, amint Bujtor is hozza magát olyan eldugott macsóként valahol egy istenháta mögötti orosz faluban, de ettől még a románcuk roppant érdekes, és valahol emberi is... Azért voltam kénytelen írni, hogy javasolnám, mert reális esélyt nemigen látok, hogy a közeli jövőben műsorra tűzzék. Bár ki tudja, nem olvassa-e valamelyik illetékes a hozzászólásainkat, és az ő fülébe is sikerül ennek révén elültetni a bogarat? Meg a közönségszolgálatnál is lehetne reklamálni, hogy simán beleférne, mint Gál István egyik alkotása, akiről mellesleg azt hiszem méltatlanul kevés szó esik már jó ideje, pedig meg vagyok győződve róla, hogy ő időtálló alkotásokat tudott létrehozni, (ellentétben egyes a korban sztárrendezőkkel, akiknél ebben biztosak voltak a szakértők, ma meg nemigen érdekelnek szinte senkit, legfeljebb a sznobok ajnározzák őket továbbra is.) De hát már a Bibliában meg vagyon írva: "Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók."

Annyiban kiegészíteném Gyuri a hozzászólásodat, hogy a filmben szereplő Ó Ida apja és maga Ida is nem konkrétan tartoztak az úri világba mert az apa kereskedő volt. Tehát polgár. Persze gazdag, nagyon gazdag de nem igazi úr. ettől függetlenül persze egy gazdag kereskedő is nevelhette a lányát úri kisasszonynak abban a világban. Valahogy olyanok voltak ők mint egy példádnál maradva a Buddenbrook család Thomas Mann regényében. Ők sem voltak igazi urak "csak" gazdagok. Ha már szóba került nálad Thomas Mann és a "Trisztán" én látni vélem Ida fején az aranykoronát. Aki ismeri azt a novellát tudja miről van szó. Amikor Ida férje a másik szobában beszélgetett és meghallotta amint a felesége zongorázik az ajtóban állva nézte és gyönyörködött benne. És Ida fején ott volt az aranykorona. Gyönyörű jelenet volt!!!

De, hogy kritizáljalak is Gyuri annyi mindent összeírtál és annyiféle irányban, hogy az ember hirtelen azt se tudja mire reagáljon. Bár lehet, hogy nem is kell reagálni. Leírtad a gondolataidat ami szintén egy fórum reszortja nemcsak a beszélgetés.

wolfat: Felkeltetted az érdeklődésemet az említett filmmel kapcsolatban csak az a baj, hogy először a tartalmat olvastam el ami alapján elképzeltem Arinát aztán látom, hogy Pásztor Erzsi játssza a szerepet. Ő elég illúzió romboló mint szerelmes asszony. Pásztor Erzsi egy durva, közönséges, buta, részeges szerepeket szokott játszani és nem tudom elképzelni mint egy szerelmes asszonyt. Bujtor Isti pedig a férfi? Ők szeretnek egymásba? Erzsike vagy 20 évvel idősebb. Szóval jó film lehet a tartalom alapján és ahogy dicsérted is de a szereposztás az... az elég snassssssssssssssssssssssszzzzzz.

"Hátha leadja valamikor az M5 vagy a Duna World." Szkeptikus vagyok. Több, mint tíz éve, amikor újra adták. Nem tudom, melyek a válogatás szempontjai náluk; mintha egy nagy pakliból válogatnának, és ami ebbe egyszer nem került bele, az kimarad. A film egyébként a bűnbakképzés - talán ez a kifejezés is megfelelő - anatómiáját adja, de nem mesteri, hanem művészi szinten. Megértem, ha ez a téma sokakhoz nem áll közel, én remekműnek tartom, a szereplőktől kezdve a dramaturgián át a helyszínekig minden el van találva benne.

Amikor az ember belekezd a "mondókába" nehéz pontot tenni...:-) Bocsi.

Meg sorolhatnám sorban de aki látta azt csak untatnám aki meg nem azt meg pláne:-) Szóval jó film...jó lenne újra és újra látni!

Igazság szerint nem ismerem az Ön által említett filmet de itt a port-on és az imdb-n utánanéztem (olvastam a hozzászólását is a film oldalán)és igen, értem. Egy tipikus példa arra, hogy a rendező nem követi szolgalelkűen az adott művet ("nyersanyagot") hanem hozzányúl... Aztán ez kinek tetszik kinek nem, mennyire nyúlt hozzá mennyire nem (a mérték) az már más kérdés de mindig bosszantó amikor egyesek egy-egy film fórumában azzal jönnek rögtön, hogy elkezdik méricskélni a könyvhöz. Én ezt soha nem tettem. Mindig külön választottam. Ezért is van az, hogy sokaknál ha a könyv előtt a filmet látják már utána (tehát a film után) vagy el se olvassák a könyvet vagy ha igen unalmasnak találják. Ha meg a könyvet olvassák előbb a filmben találnak hibát (amit persze okvetlenül megnéznek persze). Szerintem ez a "méricskélés" hülyeség. Külön kell választani a kettőt. Persze jogállamban élünk mindenki azt csinál amit akar, joga van hozzá:-) Felkeltette az érdeklődésemet ezzel az Ön által említett filmmel. Jó film lehet. A könyv nem érdekel mondjuk mert oroszoktól "csak" Lev Nyikolajevicset olvasok de a film az érdekes lehet. Hátha leadja valamikor az M5 vagy a Duna World. Vagy az M3 de ahhoz okostévé kell az meg majd csak tavasszal lesz, ha lesz. Szóval nagyjából egyet is értünk:-) Valahol olvastam, hogy a rendezők amúgy nem szeretnek könyvből forgatni mert alapból megköti a kezüket. Jobb az eredeti forgatókönyv. Az a legjobb. De ott van Hitchcock aki ugye forgatott könyvből de nagy bátran alaposan megváltoztatta. Érdekes a Szédülésnél senki sem jön azzal, hogy jobb a könyv... Senki, mert a könyvet nem is ismeri senki. Egyébként kár a filmváltozatokat leszólni (nem Önre értem nyilván hanem akik alapból azzal jönnek, hogy jobb a könyv) mert pl... itt van a Büszkeség és balítélet. Az azóta van olyan nagy becsben (a könyv) amióta kijött a sorpzat meg a Keira-s féle filmváltozat pedig maga a könyv már megjelent évtizedekkel korábban! Ebből azt akarom kihozni, hogy egy-egy könyvnek nagyon jó reklám ha film készül belőle... Egyesek meg lehordják a filmváltozatot (most nem a Büszkeségről van szó hanem általában!) miközben ha az nem lenne nem is tudnák, hogy az eredetije könyv. És állítom ezeket úgy, hogy szeretek olvasni. Éppen azért merem bátran "kritizálni" a könyvet mert szeretek olvasni. Szóval egyetértünk. Jó ha a rendező hozzányúl a könyvhöz csak az a kérdés, hogy mennyivel és milyen módon. De hozzá kell nyúlnia! Az "Ida regényét" évente kétszer-háromszor leadhatná a Magyar Televízió (köztévé) és akkor a nézőbe forrna úgy mint az Abigél vagy a Fekete város, Linda stb. Március 15, augusztus 20, karácsony. Szerintem egy korszakalkotó, legendássá váló film született 2022. december 23-án! Az a fontos, hogy a filmet vetítsék a főszerepet játszó Mentes Júliát pedig foglalkoztassák sűrűn mert hatalmas tehetség! Költőien kifejezve lírát vitt a filmbe. Olyan légiesen mozgott, beszélt, hogy az...még most is emlékszem rá. Bennem van a játéka. Pedig akkor egyszer láttam 23-án. Eddig. Eddig...hiszen eddig egyszer adta a tévé. Nagyon jól átadta annak az úri világnak az úri kisasszonyát (persze az úri világ átadása az egész stáb érdeme!) és bizonyítékát adta, hogy attól mert valaki az úri világba tartozik (születik) attól még lehet rendes ember! Az volt a kommunizmus hibája, hogy mindenkit egy kalap alá vett. Ha úr akkor gazember. Nem! Nem mind! Persze, hogy a többség az. Ida apja is egy lump volt. Persze. De nem minden úr gazember. Nagyon jó film. Teljesen átadja azt a világot. Hiteles a játék. És ez a filmek lényege. Higgyük el, hogy amit látunk az nem csak egy film hanem a valóság. Persze ez illúzió de a filmnél ez a lényeg. Olyan mint a bűvész. Ha azt érezzük, hogy a színész csak odaállt és eljátszotta amit mondott neki a rendező az rossz film. Ennél a filmnél én legalábbis úgy éreztem, hogy nem is volt rendező! Goda Krisztina. Hanem a szereplők spontán játszottak. Egyszerűen jöttek egymás után a jelenetek. És akkor jó egy film ha a néző ezt érzi. Én legalábbis ezt éreztem. Az is egy jó jelenet volt amikor Idát kicsapták az apácáktól és miután hazament és benyitott az apjához ott milyen felszabadult muri zajlott. Spontán.

Nagyobbrészt egyet értek a hozzászólásaiban írtakkal. Amelyikre reflektálok, azzal a legkevésbé, de inkább azt teszem hozzá: örülök, hogy ilyen tartalmas véleménycsere zajlik a filmről -, végülis ez a lényeg. Illetve a kiegyezés utáni korszak témához csak annyit: abban egyetértünk, hogy 90 előtt és után is voltak és vannak szakmai túlzások a megítélésében. Egyszer majd talán kialakul valamilyen egyensúly!
Külön figyelemreméltónak, sőt nagyon tanulságosnak találtam a fejtegetését arról, a megfilmesítéseknél mennyire kell a forgatókönyvírónak meg a rendezőnek az eredeti műhöz igazodnia. Lényegében egyet értek, hozzátéve, hogy nincs biztos recept, meg kicsit műve válogatja, mennyire lehet, érdemes hozzátenni az eredetihez, mennyire nem. Ezzel kapcsolatban osztnám meg az egyik érdekes tapasztalatom, amely azt hiszem, szintén nem tanulság nélkül való. Az elsüllyesztett tévéfilmek közé tartozik a "Naponta két vonat" című alkotás Gál Istvántól. (Ha az öt legjobb általam valaha látott filmet kellene megneveznem, ezt nem tudnám kihagyni, persze tudom, elfogult vagyok. Onnan is, hogy amikor másoknak, köztük komoly műértőknek is a figyelmébe ajánlottam ezt a filmet, szinte senki sem találta igazán különlegesnek.) De a felvetett szempontjaihoz kapcsolódva, ami igazán érdekes: Gál István "verziója" sokkal jobban ki van bővítve, mint az eredeti Gorkij-novella, valamint ennek az orosz filmváltozata és szerintem mind a kettőnél toronymagasan jobb! Mintha csak apropó lett volna számára a saját filmje megalkotásához az eredeti, ami azoknál sokkal jobb lett - legalábbis szerintem. Ilyen is van.