tombenko 2011 okt. 02. - 19:18:47 Előzmény kornyezet
(64/104)
Nem, a Repülõ Spagettiszörny teremtette.
Komolyra fordítva a szót: Bizonyítsd be!
Harmadrészt: Honnan tudod, hogy a Biblia igazat mond?
1/10
kornyezet 2011 szept. 30. - 12:00:54 1/10
(63/104)
Hova mind okoskodnak? Isten teremtette az emberiséget. lásd a Biblia elsõ mondatát. Nem kell végigolvasni ahoz a Bibliát, hogy valaki ennyit megtudjon.:)
10/10
NANU..! NANU..! 2011 aug. 10. - 01:48:43 10/10
(62/104)
Azért kíváncsi lennék arra, hogy vajon Igaz lehet-e az a feltételezés, hogy a Feketelyukak egy másik párhuzamos univerzumba juttatnak át, akkor Én már inkább egy új univerzum születésére tenném fel a pénzem, hisz valahová az anyagnak kerülnie kell. :(
Mivel a víz is tovább folyik a zuhatag után és eléri a tengert, Óceánt, majd a körforgás kezdõdik elõröl. :)
tombenko 2011 febr. 24. - 19:24:52
(61/104)
Nos, ha beleástad magad, akkor többet is mondhatok: A gömbi geometria korlátos, a hiperbolikus nem, és mindkettõ végtelen.
sanjust 2011 febr. 24. - 18:35:01
(60/104)
Ez teljesen jogos fevetés,ugyanis a "mûködik" szó mögé az ember mindenképpen valami megkonstruált dolgot érez.Ez mintegy sugalná ,hogy a világot valaki teremtette.Akkor pedig ha neki tetszik,holnaptól más törvények lesznek érvényesek az Universumban,tehát semmi nem vehetõ biztosra a jövõt illetõleg .Mintegy felesleges is azt kutatni.
Shaba 2011 febr. 23. - 23:04:07
(59/104)
Világos, jogos a felvetés, ezt a kifogásomat is kiütötted, nincs több ellenvetésem. Pár dolog persze továbbra sem fér a fejembe, de ez valószínûleg a fejem, mintsem a téma hibája lesz. "Így mûködik a világegyetem" – vallja a címadás. Talányos. Inkább így mûködik az emberi párbeszéd, mikor az ismeretlent közelíti, boncolgatja. Ez inkább passzol. De most már én is passzolok.
Shaba 2011 febr. 23. - 22:39:47
(58/104)
Ok, világos. Ezt elfogadom. Hogy aztán a kozmosz esetében is így mûködik-e, hogy ráhúzható-e a dolog, nem tudom megítélni. Átvettem gondolatban az egész kérdéskört, egy fiktív problémán mérve le a tételt, kezdve az euklideszi alapoktól, át a gömbi geometria jelenségein, egész a hiperbolikusig – mostanáig azt sem tudtam, hogy ezeket így nevezik –, de a megoldásra még így sem jöttem rá. Most már megvonom a vállam: mi a francot töröm én magam ezen, nem szakmám! Többé-kevésbé valószínû, hogy arra a pár évtizedre, míg szállóvendég vagyok ezen a planétán, az ûr nem roskad magába, addig meg kibírom valahogy így, fél-tudatlanul is. A kozmoszt továbbra is végtelennek vallom, mert logikailag valószínûbb, az aktuális asztrofizikai fordulatok és elmélet-korrekciók pedig meghaladják szerény képességeimet. Aztán meg felõlem ki-ki olyannak gondolja és festi meg az univerzumot, amilyennek akarja. Fakultatív.
sanjust 2011 febr. 23. - 22:03:50 Előzmény Shaba
(57/104)
Nos még könnyebb dolga van még nálad is annak ,aki pl a Bibliát szó szerint tartja igaznak,osztán még sincs igaza:)
RÁadásul attól még hogy pl nem láttam személyesen az elektront,attól még butaság lenne kétségbe vonni a létét,ugyanúgy nem lehet elvárni senkitõl ,hogy elmenjen a véges világ végére és pl ott lelógassa a lábát:)Mert kb ezt kívánnád attól ,akitõl elvárod ,hogy mutassa fel hogy itt a fal, a tér vége.
Nem a világ pillanatnyilag nem végtelen ,hiszen volt kezdete és tágul.Úgyhogy én el kell hogy fogadjak másoktól tudományos tényeket axiómákat szintén ,amiket nem cáfol semmiféle mérés és tapasztalat.Ezt teszi minden tudós is,mert az emberi tudomány egymás eredményeire épül kezdettõl fogva.Amikor pedig valamirõl BEBIZONYOSODIK hogy ellentétes a tapasztalattal akkor az túlhaladottá válik.
Minden egyéb hitkérdés ,aminek nincs köze a tudományhoz.
tombenko 2011 febr. 23. - 21:51:23 Előzmény Shaba
(56/104)
Gondolj a körre. Végtelen vonal, mégis korlátos.
Shaba 2011 febr. 23. - 20:10:23
(55/104)
Kérlek, ezt valami példán keresztül (nem kell okvetlenül köznapinak lennie, csak érthetõnek) fejtsd ki, mert most, ebben a pillanatban érzem úgy, hogy nehézfejû vagyok.
tombenko 2011 febr. 23. - 17:57:53
(54/104)
Pontosan, hogy egymástól függetlenek. Attól, hogy valami zárt, még nyugodtan lehet végtelen. Ugyanez igaz visszafelé is.
Shaba 2011 febr. 23. - 17:24:18
(53/104)
Mert bár független fogalmak, épp csak nem egymástól, ha adott kérdésben, egy rendszer megítélésénél ereszted ezeket egymásnak. Így vett értelmükben egymást kizárók. A kamatyolás és a szüzesség is független fogalmak, egy adott személy esetében egymást mégis kizárják. Szóként nem, értelmük szerint viszont nagyon is. Hát ezért.
tombenko 2011 febr. 23. - 17:09:31
(52/104)
Ha tudnád, hányfajta végtelen van!
tombenko 2011 febr. 23. - 17:07:04 Előzmény Shaba
(51/104)
Miért ne lehetne? A korlátosság és a végtelenség független fogalmak.
tombenko 2011 febr. 23. - 17:04:11 Előzmény zampano
(50/104)
Vegyük az R×[0; \pi]×[0;2\pi] feletti (r;\phi;\khi) vektorteret. Ennek egy altere már lehet a gömbfelszín, emlékeim szerint.
offtopic
Moldávia bánata 2011 febr. 23. - 16:09:47
(49/104)
A mûsor jó, de alajában véve vicces, hogy olyan dolgokat róbálunk leírni, megmagyarázni, aminek a kifejezésére az emberi nyelv nem alkalmas. Az univerzum vonatkozásában olyan szavak, hogy "véges" meg "végtelen", sok értelme nincs. Meg pl. hogy a fekete lyuk elnyeli az idõt. Vagy ha egy test fénysebességre gyorsulna, végtelen lenne a tömege.
Értelmetlen leírások, szavakkal nem lehet kifejezni a fizikai valóságot.
Shaba 2011 febr. 23. - 13:04:21
(48/104)
Annullálod az egyik legalapvetõbb véleményalakítási kritériumot, nevezetesen, hogy sose kapaszkodj kritkátlanul mások eredményeibe. Mindig illesd kétséggel azokat. Ideértve az enyémet is. De mert az általad kihozott végeredmény, ami a világegyetem véges, illetve tagadottan végtelen voltára vonatkozik, kizárólag mások teóriái és mérései-számításai alapján áll, én ezt felettébb kétségesnek kell tartsam. Mivel a hit kérdésköre nem illeszkedik a tudomány vertikumába, ez ügyben félre kell tegyük, és csakis Tamás megközelítésével operálhatunk. "Ha majd látom, érintem, kezemmel illethetem, elhiszem."

Ez pedig, bárhogy latolgassuk is, rád és véleményedre nézve üt ki balul, mert preferált világképed, amit a kozmoszról vallasz, eleve hátrányt szenvedõ. Ugyanis ha megjártad már az univerzum vélelmezett és oly nagy garral védelmezett határáig az utat, vagy akár hitelt érdemlõ mûszeres bizonyítékot társz a nagyérdemû elé arról, hogy igen, itt meg itt vége szakad minden észlelésnek, fal tornyosul elõttünk, és ez a tökéletesen záró határsáv mérésekkel igazolhatóan távolodik a tér minden irányában, igazolva és igazodva így a táguló rendszer képét és képéhez, akkor lesz csak kétségkívül igazad. De nem addig. Az én pozícióm e tárgyban jóval kényelmesebb: én a végtelenre szavaztam, nekem pont hogy nem kell semmi egyebet találnom, mint amibõl mérhetetlenül sokat már így is talált az ember, ez a kutakodó faj a kozmoszban: energiát, mozgást, növekvõ sebességet és idõt, idõt, a külsõ erõk által kontrollálhatatlan dinamizmust. Nekem nem kell felkutatnom semminek a végét, mert a végtelen pont ezzel az egy tulajdonsággal nem rendelkezik. De amúgy épp olyan kék és narancs, harántcsíkolt és pepita, égett gumiszagú és felvignettázható, mint bármi más a tárgyalt rendszeren belül, épp csak fixálható határokkal nem bír. Ez ez egy hiányosság, be kell lássam, kétségkívül megvan a végtelenben. Te nyerõre tettél, ami nagyobb rizikó, én befutóra, ami kisebb. Talán nem csak ismereteinkbõl – vagy azok hiányából –, de természetünkbõl is következik ez. Ha valamit, hát az univerzumot aztán végképp nem érinti, milyen képet alakítunk ki róla. De azért csak spekuláljunk tovább, azzal nem ártunk senkinek, az elmét tornásztatni meg kivált nemes sport. De én most bendõt rekultiválni vonulok tova, ergo a mindkettõnk számára kiismerhetetlenrõl további ismereteket vagy elképzeléseket ma már nem osztanék meg. Azért harag ebbõl ne származzék. Üdv.
sanjust 2011 febr. 23. - 10:50:12
(47/104)
Nos kissé belemenve írásod részleteibe is,ezt írod:
"Mindig meglep, mikor valaki a végtelent úgy képzeli, hogy az voltaképp véges, épp csak mert én nem látok el a végéig, legyen hát kvázi végtelen."
Hát pont hogy ezt tetted,miközben az õsrobbanás pont az ellenkezõjét bizonyítja.
Azon meg mit kell érteni ,hogy az "idõ a végtelenben elenyészik"?
És amit avégén írsz ,hogy nincs bizonyítva ,hogy volt egy pont ,ahonnan indul minden,az tévedés ,mert bizonyítva van.Igen a mai tudásunk szerint a tér és idõ mint fizikai mennyiségek az õsrobbanáskor keletkeztek .Hogy elötte mi volt ,mi történt annak a kérdésnek egyszerûen nincs értelme
sanjust 2011 febr. 23. - 10:32:19
(46/104)
Márpedig az Universumnak igenis van kora .Mielött létrejött az idõnek és atérnek mint fogalomnak nincs semmi értelme ,tehát kár azon filozófálni ,hogy végtelen lenne az idõ ,mert nem az és a tér sem az.
másrészt tetszetõs amatematikai játék a végtelennel mint mennyiséggel,dehát jelen esetben milyen végtelenhez adódna pl hozzá a táguló tér?Egy másik térhez ,ami végtelen?Erre semmi bizonyíték nincs .Márpedig ,aminek volt kezdete,az egyrészt nem öröktõl létezik ,és nem végtelen.
Igen régebben a materialisták azt mondták ,hogy az Universum végtelen és öröktõl fogva van .Ez megdõlt,túlhaladta a tudomány.
De ha már filozófia ,akkor van olyan is ,hogy a mennyiség átcsap minõségi változásba ,tehát nagyon is elképzelhetõ ,hogy a tér egy bizonyos határon túl átcsap valami másba ,amirõl az embernek fingja sincs ,mert be van korlátozva anyagi léte miatt.
10/10
NANU..! NANU..! 2011 febr. 23. - 01:58:05 10/10
(45/104)
Lefényképezett képekbõl becsült adatok alapján, mert 100%-ban képtelenség lenne megszámolni. :)))
Mondjuk a Hubbel lefényképezett egy adott ponton egy területet és azon a képen mondjuk 1cmx1cm vagy 10x10 cm-es négyzet rácson belül, összeszámolták a galaxisok és azon belül is a csillagokat. :)
Így, ha mondjuk a 10cmx10cm=100cm2-es területen számolnak 100.000e csillagot, akkor azt csak fel kell x-ni és így kapnak egy becsült, megközelített számot, ami az universum esetében +- 10% mennyiség már nem oszt, se nem szoroz. ;)))