Az mit jelent, hogy az utolsó pillantban? Amikor már levetítették az összes részt a tévében?
Akkor már hiába próbálok nézõket toborozni a képekkel, ha már nem meyg tévében a sori...

Marisela nem a részekbõl teszi fel a képeket, hanem Jencarlosról meg Carmenrõl civil képeket.

Sajnos a telenovellákat én is mindig az utolsó pillanatban szoktam megkapni dvd-n,sajnos emiatt nem tudok képeket adni neked.
Esetleg a www.telenovelas.hu oldalt érdemes nézni,mert oda szokott feltenni Marisela képeket.

Azért kérdezem, mert az Ördögi kör ugyan megvan, de az Mci és a Pecados nincs...
Márpedig magyar logóval szeretném a facebookon népszerûsíteni... az online tévébõl sajnos pillanatképeket tudok csak kivenni, eszméletlenül rossz minõségben.

Szóval, ha valaki megszánna legalább hetente a részekkel, hálás lennék érte... :)

Megpróbáltam letölteni tegnap egy telenovellás oldalról õket, és azon nyomban bekaptam egy trójait... ami miatt elveszett többnapos munkám. Készítettem egy 14 órás Ángel-Manuela balladát... és fuccs neki, a gép lefagyott és mentés nélkül kikapcsolt. Most kezdhetem elõlrõl.

Hát ezért kérdeztem :)

Bocsi a gépelési és helyesírási hibákért, de olyan hosszú napom volt ma, hogy lassan már egy igét sem tudok ragozni jelenleg:)

Nekem az egyik ismerõsöm veszi az MCI-t is és a PA-t is, mivel egyiket sem tudom nézni, illetve a PA tervben van nézésügyileg.:) Jelenleg a CV-re fókuszálok:)
Miért kérdezted?:)

Sziasztok!

Hû csajok, köszönöm szépen is nektek a szorgoskodást!
Ági!
A tartalmaid nagyon ütõsek:) Ildirõl se feletkezzünk meg,szupik a tartalmak!

Sziasztok!

Köszi a tartalmat Ágika, abszolút kimerítõ! Szerintem nem is láttad a filmet, mert végig jegyzeteltél... Egy hõs vagy! :)

Köszi Ildinek is, aki tablókkal fûszerezi az Ördögi kört - és milyen sikere van az alkotásainak a fb-on! Remélem, itt is, ugye lányok? :)

*******************************

Költõi kérdés, de hátha valós alapja van: Véletlenül nem veszi fel valaki valamelyik Jencarlos novellát?

Szegény Andrés, mint egy koldus a mai Szalamandrában...

Ok, meg is csinálom, de szerintem csak hétvégén kezdem el összeszedni :) Így meg lesz 1 helyen és nem kell majd a fórumot visszalapozgatni.

Sziasztok! Hûûû Ági, milyen szorgos vagy. Köszönjük neked is és Ildi-nek is a szuper epizód tartalmakat és gyönyörû tablókat.

Szia drága!

Nagyon szorgalmas vagy! Köszi, már lopom is!

Sziasztok, látom nincs nagy tolongás! Én azért dolgoztam, itt a MCI 4. része:

Debora kérdezi Andrest, hogy miért csinálja ezt vele, hiszen nemrég még vadul szeretkezett vele, és õt imádta. Sértegeti Lolát, hogy nyomorult börtöntöltelék. Andres: Debora, elég ebbõl! De Debora tovább sértegeti Lolát, mocskosnak nevezi a családját is, szajhának az anyját. Lola mondja neki, hogy neki legalább nem kell fizetnie azért, hogy Andres szeresse. Lola már nem tûri tovább a piszkolódást és jól orrba veri Deborát. Az visszaüt, Andres szétválasztja õket. Figyelmezteti Deborát, hogy ha nem hagy nekik békét, nem lesz már olyan finom és udvarias, mint eddig. Lola az õ szerelme, õt veszi feleségül.
Debora el, de az ajtónál hallgatózik még. Lola kéri Andrest, hogy örökké maradjanak együtt, Andres ezt megerõsíti. Debora fenyegetõzik kívül, hogy ezt még csúnyán megbánják!
- Chabela közben jól elintézi a támadóját, aki késsel próbálta leszúrni, de a néni jól érzékeny ponton rúgta a mocskos gazember! Most meglátjuk, kinek van jegye a pokolba, te nyomorult féreg! Kiáltja Chabela a földön fetrengõ, kínlódó pasinak. Közben próbálja kiszedni belõle, hogy ki küldte ellenük?
- Marcelo még mindig felesége, Laura kiáltozásán gondolkozik, hogy sohasem szerette õt, de vajon akkor kit?
- Chabelával kitol a fekvõ rosszfiú, és homokot dob felé, majd megsérti a karját a késsel, és elhúzza a csíkot.
- Laurát Szofia próbálja meg életre kelteni, kávét kínál neki, Laura inkább whiskyt kérne.
Szeretné elmondani Marcelónak, hogy nem tõle van Andres, és hogy milyen boldogtalanná tette az életét. Szofia nem ajánlja, hogy ezt elmondja. Közben az ajtónál Andres öccse hallgatózik. Szofia lefekteti a félrészeg Laurát, aki azt motyogja, hogy gyáva voltam, hogy nem õt választottam – mármint Andres apját - Szofia észreveszi az ajtóban az öcsit, de az nem szól, csak elszalad.
- Rodrigo búcsúzkodik Soledadtól, és meghívja egy étterembe majd egyszer vacsorázni. De Soledad azt mondja, hogy õ az éttermi ételnél sokkal jobbat tudna fõzni. Betántorog a sebesült Chabela, rémülten kérdi a testvére, hogy mi történt vele? De Chabela nem árulja el, pedig vérzik az arca, a karját fogja, nagyon rosszul van. Mégis azt mondja nekik, hogy kutyabaja. Rodrigo megtámogatja, leülteti, vizet kér Soledadtól Chabelának.
- Lola és Andres ölelik-csókolják egymást, Lola mondja: Már majdnem elfelejtettem, hogy milyen boldognak lenni! Andres: Nem szabadulsz tõlem soha többé! Lola: tényleg igaz, amit Deborának mondtál? Andres: Micsodát? Hát azt, hogy most rögtön elvennél! Andres: lebirkózza Lolát, öleli- csókolja: Jaj, tudtam! Tudtam! Persze, hogy elvennélek! De akkor öltözz Marilynnek, én meg ..- itt nem értem kinek. – Lola: A mobilom – cseng -
Andres: Nem veszed fel! De Lola mamája az, a szörnyû hírrel.
Daniel és Szofia beszélnek, Daniel tudni szeretné, melyikük nem az apjuk fia. De Szofia elhárítja a kérdésre a választ. Daniel: hogyne érdekelne, hogy Andres, vagy én – zabigyerek!
Majd kiderítem én magam, ha te nem mondasz semmit!
Lola a kórházban, Chabelát épp vizsgálja Diogenész doki. Chabela: Nyugalom, kutyabajom! Még nem dobtam fel a talpam drága unokahúgom! Az unokahúgod, Soledad lánya? Kérdi a doki. Chabela: Persze, hát van nekem másik unokahúgom? Lola: Nagyon örvendek Ruheles doktor! Lola Volcán vagyok. A doki hatalmas szemekkel bámulja a lányt, nagyokat nyelve. Gondolom majd kiugrik a szép lány láttán a szíve. Lola: Mi történt az arcoddal?
Chabela: Kutyabajom! Csak megszédültem a fáradtságtól! Lola: És a mama hol van? Chabela: Kitölti a regisztrációs ûrlapokat. Berohan Andres: Lola! Chabela: Mit keres itt ez a szégyentelen? Lola: Néném, ne nevezd Andrest szégyentelennek! Õ a barátom! - Dokibá dülledt szemekkel bámulja õket - Andres: Lola, Nem a barátod! Lola: Hmmm? Kérdõn néz rá. Chabela erre utálkozó hangokat ad ki. De Andres megvédi magát: Nem, a võlegényed! Donna Chabela! Szokjon hozzá, hogy Lolával lát, mert innentõl kezdve senki és semmi nem állhat közénk többé! Anyósomnak nevezi Chabelát, és a kezét nyújtja. De Chabela csak belecsap Andres tenyerébe. Rodrigo meglátogatja Chabelát a kórházban. Chabela: Mit keres itt?
Rodrigo: Csak bejöttem meglátogatni. Chabela: Hol van a húgom és az unokahúgom? Rodrigo: Ruheles doktorral beszélnek! Chabela: Jól vagyok, csalánba nem üt a mennykõ! Köszönöm, hogy behozott a kórházba. Elmesélnék valamit. Tegnap a kamion parkolóban megtámadott Malote, Lolát akarta kinyírni. Rodrigo: Ne aggódjon, és ne szóljon Lolának, majd én kézbe veszem az ügyet! Chabela: Köszönöm!
Ruheles dokival beszélget Lola és Soledad. Nem tudtak arról, hogy Chabelának volt már egy kisebb infarktusa. A doki elmondja, hogy nemcsak a piálás rontja az egészségét, de a rossz táplálkozási szokások és a mozgáshiány. Ha nem változtat a szokásain, nem sokáig lesz ezen a világon! Lola bemegy a kórterembe, ahol Chabela épp öltözködik. Lola: Mit csinálsz te részeges vénasszony? Chabela: Vak vagy, felöltözöm! Dolgoznom kell! Ki fizeti ki az ellátást? Marhadrága lesz! Soledad be: Drága nõvérkém! Megöleli Chabelát. Chabela: Na elég ebbõl a drámázásból! Segíts levenni ezt a … Lola: Na elég ebbõl te neveletlen vénasszony! Örülj neki, hogy nem hívom a dokit, hogy adjon be egy nyugtatót! Lola kiküldi Soledadot, hogy érdeklõdjön a fizetési feltételekrõl. Aztán kérdõre vonja a nénikéjét, hogy miért nem szólt a vizsgálatokról? Chabela biztosítja Lolát arról, hogy semmi baja, erõs, mint egy ló. Lola: Idefigyelj nénikém! Meg ne próbálj nekem meghalni! Nem hagyhatsz magunkra minket ebben a világban! Mint a három muskétás! Egy mindenkiért, mindenki egyért! – ezt már együtt mondják – Nem hagyhatsz itt minket a mamával! Akaratos, megkeseredett vénasszony! Hisztis, elviselhetetlen, konok! Szeretlek néném! Hallod? Nagyon szeretlek! Nagyon érzelmesen megölelik egymást. Chabela: Na jó, maradok!
Laura iszogat a kertjükben, jön Debora: Jó reggelt Laurita! Laura: Jó reggelt lányom, hogy vagy? Debora: Nem fogok neked hazudni, mert olyan vagy nekem, mint a második anyám – azért bújik a férjével ágyba a kis bestia! – Színpadiasan a szívére szorított kézzel mondja: Olyan szomorú vagyok! Laura: Mit mondhatnék neked, lányom? Debora könyörög Laurának, hogy segítsen neki félreállítani Lolát. Ahogy régen a börtönben is tetted! Hallgatott is rád. Laura visszagondol a beszélgetésükre a börtönben Lolával. Debora folytatja, hogy igenis számítanak a társadalmi különbségek. Laura most nyilván az Andres apjára gondol, mert elkomorodik, feláll és elindulna. Debora visszatartja: Mi történt Laura? Töltsek egy italt neked, hogy megnyugodj? – a hülye liba! - Laura: Keresd meg annak a lánynak a címét és igen, hozz egy erõs vodka-martinit! Debora önelégült arccal, hogy sikerült a dolog: Máris Laurita!
- Lola a nénikével a kórházban, takargatja, de Chabela erõsnek érzi magát, mint a bivaly. Nyafog, hogy miért nem engedik õt haza, hisz semmi baja. Lola újságokat akar adni neki, de mire térül –fordul velük, a néni már alszik is. Lola: Végre elaludtál nénikém, te lökött! Megsimogatja Chabela fejét, puszit is ad rá. Soledad jön be a kórterembe. Lola: Mit mondtak? Fizethetjük részletekben? Soledad: Én már nem értek semmit, ki van fizetve. Vajon ki lehetett az, aki kifizette? Lola mosolyogva: Jajj hát ki más mama? Csakis Andres lehetett! Soledad is mosolyogva nyugtázza a feltételezett gesztust Andrestõl.
- Camilohoz Andres érkezik: Mi az, mi történt? Áthajtott rajtad egy kamion? Inkább meséld el, milyen volt a tegnapi éjszaka! Andres: Tudni akarod? Megjelent itt Debora! Lola majdnem kifilézte! Közéjük kellett állnom! Aztán Lolát felhívta az anyja, hogy Chabela nénikéje infarktust kapott, úgyhogy mentünk a kórházba. Lefürdök és megyek. Camilo: Hova? Andres: Majdnem elfelejtettem szólni: bérelj öltönyt, mert elveszem Lolát!
- Lola és Soledad mennek haza. Lola mosolyogva megfogja anyukája kezét. Soledad: Mi ez a mosoly Lola? Lola: Férjhez megyek! Soledad: Hogyhogy férjhez mégy? Megõrültél?
Lola: Andres megkérte a kezemet! Deborának is megmondta. Soledad aggodalmaskodik, hogy ez most nincs jókor, hisz a néni beteg, lehet, hogy el kell adni a kamiont. Munkát is kell keresnem. Lola: Nemsokára férjhez megyek Andreshoz, és elköltözöm, de akkor sem hagylak magatokra titeket! Kérlek, mama, ne kérd, hogy mondjak le a boldogságomról, mert nem teszem meg! Ezúttal senki sem választhat el Andrestõl.
Kopognak az ajtón. Lola: Ez Andres lesz, mondta, hogy értem jön. Kinyitja az ajtót, de Andres édesanyja az. Lola: Maga? Laura: Szervusz Dolores! Beszélhetünk? Lola: Az idejét vesztegeti, ezúttal nem mondok le Andresrõl! Laura: Nem is ezért jöttem. Lola: Nem hiszem el! Soledad: Lola, ne csináld ezt! A hölgy jó szándékkal jött! Leülteti Laurát, és kimegy kávét fõzni. Laura restelli magát, amiért annakidején a börtönben Andres elhagyására kérte Lolát. Lola biztosítja Laurát, hogy nem azért tette, amit tett, mert õ kérte. És azt is mondja Laurának, hogy sosem árulta el Andresnak, hogy járt nála a börtönben, hisz szereti az anyját. Elég baj úgyis az, hogy rossz a kapcsolata az apjával. Laura: Szereted, szívbõl szereted ugye? Nagyot tévedtem veled kapcsolatban! Örülök, hogy a fiam magáénak tudhat egy ilyen szerelmet! És bár nem hiszed, ez nagyon boldoggá tesz, tényleg! Lola hitetlenkedve néz Laurára.
- Marcelo és Debora apja beszélnek arról, hogy Malote kétbalkezes volt, és nem intézte el Lolát. Helyette inkább a nagynénit támadta meg, de rosszul járt. Marcelo azon aggódik, hogy nehogy kitudódjon, hogy õ áll a dolgok mögött. De Debora apja megnyugtatja, nincsen baj.
- Rodrigo rendõrségi rajtaütést vezet, Malotet akarja elfogni. Meg is találja, de már holtan fekszik szemetek, papírok alatt az utcán, egy rossz környéken.
- Laura Loláéknál megkapja a kávét. Elõveszi a kis elegáns piás flaskáját, és biztosítja Loláékat, hogy ez természetes gyógyszer, jót tesz az idegeinek. A lányok hiszik is- meg nem is, látszik az arcukon a kétkedés. Andres jó gyerek volt mindig. Lola: Igen, Andresnél nincs jobb ember a földön. Ezért szerettem mindig! Laura: Kár volt Marcelóra hallgatnom! Te ott voltál a börtönben ártatlanul és . .. elsírja magát. Lola: Szenyora Laura – közel megy hozzá, karolja - kérem, ne sírjon! Már elmúlt, nem fontos – megsimítja Laura haját. Laura sírva: Használhatom a mosdót? Soledad elkíséri a mosdóba. Kopognak, Lola ajtót nyit, Andres jött meg. Puszi, ölelés. Lola kissé zavarban van. Laura megjön a mosdóból. Andres: Te mit keresel itt?
- Daniel, Andres öccse bõszen dobál mindent ki az anyja szobájában a fiókokból, látszik nagyon keres valamit. A dadus közli vele, hogy nincs joga így kutakodni az anyja szobájában. Egyáltalán mit keresel? De ne hazudj, mert ismerlek, mint a tenyeremet, hisz én neveltelek föl. Daniel: Fotókat, fényképeket! Hihetetlen, hogy ebben a családban nincsenek régi fotók! Hogy lehet az, hogy a nagyszülõk semmit nem õriztek meg? Dadus: Dehogynem voltak fotók! Rengeteg volt! De apukád úgy döntött, hogy mindent bedobozol, és anyukáddal felvittük az összesen a padlásra.
- Deboráék háza. Debora anyja épp dícséri a mexikói konzul megküldött nászajándékát. De vissza akarja küldetni, amit a megérkezõ Debora nem enged. Azt kéri anyjától, hogy minden meghívott vendégnek küldjenek egy levelet, hogy családi okok miatt elmarad az esküvõ, de a késõbbi idõpontról értesíteni fognak mindenkit. Mama: Hogy lehetsz ebben ilyen biztos, hisz Andres világosan megmondta, hogy Lola Volcánt szereti. Debora: A papa és Marcelo már dolgoznak azon, hogy kiiktassák Lola Volcánt!
Loláéknál Andres lepirítja az anyját, hogy miért jött ide részegen? De Lola megvédi Laurát, hogy milyen jól elbeszélgettek eddig, míg Andres meg nem jelent. Kéri Laurát, hogy még meséljen Andres gyerekkoráról. Laura: Andres sosem volt rossz gyerek, inkább angyal! Remélem, ha gyerekeitek lesznek, azok olyan egészségesek és jók lesznek, mint Andres, és olyan szépek, mint te! Bejön Rodrigo, Laura kezébõl leesik a kávéspohár, döbbent arcot vágnak mindketten. Lola bemutatja Andrest a nevelõtisztjének, kezet ráznak. Erre Andres bemutatja az anyját Rodrigonak: Szenyora Santacruz, nagyon örvendek! Nagy szemeket meresztenek egymásra. Andres elvisz haza Laurát, aki szabadkozik, inkább taxival menne, de Andres nem engedi. Lola sajnálja Laurát: Szegény asszony! Látszik, hogy nem boldog.
Daniel a padláson keresgél a régi fotók között. Talál is egy közös fotót, amin anyja és egy férfi van. A dadus mondja, hogy a szerelme volt Laurának, nem szerették a nagyszülei, mert egy szegény rendõs volt. A dadus nagyon kedvelte a rendõrt, olyan jólelkû, rendes ember volt. De Laura szakított vele, mivel a szülõk nem engedték neki, és hozzáment Marcelóhoz.
Rodrigo meséli Soledadnak, hogy mi volt közte, és Szenyora Santacruz miatt. Ez a szakítás 25 éves korában volt, szörnyen fájt neki, hogy Laura hozzáment Marcelohoz. Soledad mondja, hogy õ jó emberismerõ, és látja, hogy ez a nõ nagyon szenved. Lola kérdõn néz rájuk, hogy mirõl titkolóznak? De Rodrigo neki nem mond semmit.
Andres hazaviszi Laurát, és kérdõre vonja, hogy mit keresett Loláéknál? Laura inni akar, de Andres nem engedi neki.Szofia és a dadus lejönnek a veszekedésre, mert Laura nm akar errõl beszélni. Andres kéri Szofiát, beszéljen az anyjával. Szofia utánamegy Laurának. Laura remegõ kézzel újabb flaskát húz elõ a szobájában valahonnan, és jól meghúzza. Szofia erre ér be, cibálja ki a kezébõl az italos flaskát: Megölöd magad egyszer Laura, ne igyál! Laura sírva: Ott volt! Rodrigo ott volt annak a lánynak a lakásában! Andres és Rodrigo megismerkedtek, ott álltak egymással szemben! Meg akarok halni, meg akarok halni! Mondja egyre jobban zokogva.
- Rodrigot kikíséri Lola az autójához, mondja neki, milyen rendetlen a kocsija, az anyukája nem szereti a rendetlen pasikat. Rákérdez, hogy neked tetszik az anyukám? Ezen évõdnek, persze, hogy tetszik Rodrigonak Soledad. Rodrigo elmondja Lolának, hogy a néni infarktusa nm volt véletlen, mert Malote megtámadta. Lola irtóra dühbe gurul, de Rodrigo lecsillapítja, hogy már nem tehetnek semmit Maloteval, mert halva találták a razzia során. Biztosítja Lolát Rodrigo, hogy van valaki a háttérben, aki õt bántani akarja.
Szofia Andressal beszél arról, hogy az anyja nagyon rossz állapotban van, rehabilitációs klinikán kellene kezelni New Yorkban, ahol õ is dolgozik. Andres azt mondja, Miamiban is vannak nagyon jó klinikák. De Szofia szerint nem kellene, hogy mindenki tudjon róla Miamiban, sokkal jobb lenne az õ klinikájukon. Csak 1 hétrõl lenne szó. Andres nem akarja Lolát otthagyni, de Szofia erõsködik, hogy mg kell értetnie Lolával.
- Chabelánál a kórházban Lola: Miért nem szóltál, hogy Malote mit csinált? Chabela: Mert nem akartam, hogy aggódj! Ápolónõ nagy kosár gyümölcsöt hoz be, Chabela el akarja vitetni, attól tartva, hogy aranygyümölcsként azt is felszámolják majd neki. Az ápolónõ megnyugtatja, hogy a kórházigazgató már mindent kifizetett neki. Az öreg doki be, nagy csokor virággal a kezében. Hívhatom Lolitának? Kérdi Lolát. Persze, hogyne, mondja neki Lola. Kinek hoztad ezt a nagy csokor virágot te sarlatán? Kérdi a dokitól Chabela. Már épp megmondaná, hogy kinek, amikor jön Andres, megcsókolja Lolát. Az öreg doki mereszti a szemeit Lolára. Doki: Mennyire komoly Lolának a kapcsolata ezzel e a pasival? Chabela fejcsóválva korholja a dokit, de nm válaszol rá. Andres a folyosón Lolával arról beszélnek, hogy az anyukáját Szofia kezeltetni szeretné a New-yorki rehabilitációs klinikáján. Mivel az anyukája depressziós, és alkoholista. De nekem kellene elkísérnem oda Lola! Lola beleegyezik. Andres hívná Lolát, õ is menjen velük, de Lola meg Chabela nénikéje miatt nem mehet. Mert az nem fogadna szót Soledadnak. Kéri Andrest, hogy minél elõbb jöjjön vissza, mert nagyon szereti.
- Egy héttel késõbb: Chabela otthon lábadozik, Soledad korholja, hogy szigorú ágynyugalmat rendelt neki a doki, csak a fürdõszobáig menet. Kopognak, jön Diogenész doki, megint virágcsokorral a kezében. Drága Soledadom! Soledad: Jó hogy jön doktor úr, a beteg nem akarja megérteni, hogy nem kelhet fel. Chabela: Ez a pacsuli, amit mostanában magadra szórsz se nekem szól! Meg a gyümölcsök, meg a csokoládé te vén kujon! Elment az eszed, vagy mi?! Na de Izabel!, így a doki. Chabela: Õrülten beleszerettél az unokahúgomba! Nem szégyelled magad? Bolond vénember!
Daniel felkeresi a kapitányságon Rodrigot. Megkérdezi tõle, hogy ismeri-e az anyját, és mikor találkozott vele? Mert ön kicsoda? Kérdi Rodrigo. A srác: Daniel Santacruz vagyok.
Repülõtér: Laura és Andres mennek a klinikára. Lola és Camilo kikíséri õket. Lola nagyon kedves Laurával, aki megköszöni a jóságát, és megpuszilja, mintha csak a lánya lenne. Andres és Lola érzelmesen, mély érzésekkel, hosszan csókolózva búcsúznak el egymástól. Te amoooó! Zeng a Mi Corazón Insiste!
Camilo: Mi bajod Lolita? Sírni fogsz? Lola: Nem tudom, sosem tudtam sírni! De minden vágyam, hogy egyszer sikerüljön! Camilo: Lola, Andres csak néhány napra megy el! Andres éppen becsekol. Lola : Andres! Szerelmem, ne menj el! Ne hagy itt megint! Könyörgöm ne menj el! Üti a reptér üvegét, Andres rémülten kiáltja, valaki segítsen! Lola: Maradj velem, kérlek!

Ildikénk drága köszönet a sok-sok szép képért és a leírásért!

Szia Reni! Én elõször a wordbe írom, és utána átmásolom ide. Nálam meglesz az egész természetesen. De elteheted persze magadnak is.

Zsuzsának pedig a twitter bejegyzések fordítását :) Most értem csak a végére a sok új infónak tegnap óta.

Sziasztok! Húú mennyi minden történt tegnap óta... Ildi köszönöm, és a rengeteg MSED közvetítést is, a sok gyönyörû tablóval együtt. Ági nagyon köszönjük neked is a részletes tartalmat. Ha nem gond összegyûjtöm õket egy word-dokumentumba hogy ha kell valakinek késõbb, meglegyen egyben :)

Köszi az engedélyt!

Feltettem az Ördögi mör közvetítést is, és igen nagy érdeklõdés van irántuk, ahogy elnézem...

Most már csak a Pecadosunk hiányzik :)