Gong Yoo és a reklámok, de Kim Nam-gilre is érvényes belõle ez-az.

A negyedik perc táján elõjön a fodrászsegéd stílus, a kis bajuszka, amit mi jobban szeretnénk nem látni, se rajta, se korábban Kim Nam-gilen. De ma rájöttem, hogy ez ugyanaz, mint amikor a világ nyugati felén a pasik egyszer csak úgy érzik, szakáll nélkül nem élet az élet. Szerencsére ez a betegség általában nem tart soká, hamar kigyógyulnak. A koreai sztárok azonban szentül hiszik, ebbõl nem szabad kigyógyulni - sajnos. Egyébként négy perc után már nem túl izgalmas, addig viszont vannak benne határozottan szórakoztató részek.
https://www.youtube.com/watch?v=XB3BWyV9nbI


Noemiseoulnak figyelmébe ajánlom a 3:15-tõl kezdõdõ reklámot. Bármilyen megdöbbentõ is, Kim Sun-ah képes volt a 2005-ben bemutatott My name is Kim Sam Soonban bájtalan trampliként, és ugyanazon évben igazi csábító nõként megmutatni magát.

Jó szórakozást a Diamond Lover 19. részéhez.
http://www.doramaforever.hu/viewtopic.php?f=44&t=268&sid=584da8c40a7ada91ec17c3112d3a03d5

nekem Gulácsy már szecis, a szürrealizmusa túl árnyékos.
De valóban õt is oda sorolják.

A preraffaelisták közül ez a nehéz kompozíció emblematikus.
Roppant igényes munka; újszerû, mégis, a múlt értékeibõl indul ki.
A kp címe is sokat mond: Flaming June
Lángoló Június
/a June nõi név is lehet/

Kedves Micike,
noha válaszát nem közvetlenül nekem címezte, Ön mégis megszólított engem a szokott, kissé mackós szellemességével.
bár a seoult lehagyta. ezért kissé duzzogok.

Oly szerény a lelkem, kedves Micike. nem beszélve arról, hogy antiagresszionista vagyok. Még a légynek se ártok.

Az, hogy EMBER vagyok, nem tudom, legjobb tulajdonságom -e.
Remélem sikerül megfelelnem, legalábbis igyekszem megfelelni neki, mert ez a szó igen nagy, megelõlegezett dicséret és egy élet munkájával kell rászolgálni.
Úgy vélem, mint annyiszor, most is rossz felé célzott,
nem is túl kifinomultan :-)

Ne irigyelje hát tõlem a Maryu által leírt EMBER szót -amit szívembõl köszönök neki, mert nagyon jólesett.
Vette a fáradtságot és beírt néhány mondatot szolidaritásból, ami megmutatta, hogy õ maga is EMBER.
Ellentétben sok, akár más topikokban sumákoló
csupán
hölggyel
akik bõszen olvassák a beírásokat, meg is tárgyalják egymás között,
használják az információkat,
esetenként jól szórakoznak -titokban :-)- egymás rovására
-mert legtöbben egymást sem kedvelik :-)-
de amikor ilyen helyzet adódik
nos
lapítanak.
és várják a különb vesztét :-)

Emberismeretem nem vallott csõdöt
ugyanakkor remekül szórakozom :-)

Ha én ide nem írok, nem annak köszönhetõ, hogy ilyen népek forgolódnak itt
-a jellemük nekik a legnagyobb csapás :-)-
hanem annak, hogy más köti le a figyelmem
vagy -ilyen is van-
dolgozom :-)

Ami kérését illeti, azzal nem tudok érdemben foglalkozni.
Min-Rin nagylány és én nem vagyok a gyámja.
Azt mond és tesz, ami jólesik neki, ez vonatkozik a gondolataira is.
Az említett témában gondolataink legtöbb ponton rímelnek.
Temperamentumát illetõen szintén nem vagyok illetékes:
én nem látom, hogy Min-Rin nyugtalan lenne.
Leírta, amit gondolt a koreai felhajtásról.
Minimálisan megengedõbb vagyok, mert én nem vagyok õ és fordítva
-bár még töröltgyerek lehet, hogy ezt is kihozza; már nem olvasom, mert unom-
de hancsávók körüli dili nekem se tetszik.
Elég csak ránézni az egyébként kitûnõ orgánumú és tehetséges Namgung Minre mondjuk a One Fine Day -ben meg pár év múlva a Can You Hear My Heart -ban.
szemfényvesztés.

Kérem, vigyázzon. a személyi kultusznak nem feltétele a diktatúra :-)
A személyi kultuszt az egyén szintjén az elme termeli ki, ál -önvédelmi reakcióként a világra vetítve a félelem és a hiányérzet összekapaszkodásában ringó édes álmokat, amikor a bensõleg elnyomott frusztrációk immár túl erõsen kopogtatnak.
tehát pótcselekvés.

Noha nem vagyok gyakorló szülõ, munkámból adódóan sokszor foglalkozom velük.
Sajnos, nem értek egyet azzal, hogy a szülõ a gyermekeit tökéletesnek lássa.
Sajnos, nagyon nem.
Ugyanis ez a fajta szülõi hozzáállás termeli ki azokat a gyerekeket,késõbb felnõtteket, akik elõtt nincsen gát;
akik önmagukat tekintik a társadalom alfájának és omegájának,
bár ilyen attitûddel csak a zéróba férhetnének bele.

A gyermek hibáit látni kell, ha szükséges nyesegetni -ha már a csiszolás nem használ.
Nem jó, ha a gyermek, akinek értékrendje, önlátása csak éppenhogy alakul, azt látja: õ bizony tökéletes.
gyarlóbbá válhat, mint amilyennek a Teremtõ szánta.

Ez van, a három dimenziós emberi lét még ilyen követelményeket támaszt.
Feltéve, hogy olyan kölköket akarunk késõbb útjukra bocsátani, akik nem mások rovására óhajtanak élni
-mosolyogva
és tarolva.
Ahogy most az trendi.

jelenleg tele van a világ ilyen népekkel
Elég jól érzik magukat :-)
a média pedig ráerõsít erre a tendenciára
hirdetve, hogy
TE
vagy a középpont
a legfontosabb
a lényeg.

Alázatról
és a MI -rõl nem vagy alig esik szó :-)
Nyilván, mert az már feloldja a kialakítandó elszigeteltséget.
ha érti, Micike, mire gondolok.
Nem biztos, mert hsz. -ból úgy látom, a témát illetõen nincsen sok háttérinformációja, ami, mivel gyermekei vannak, nagy kár.
Az õ érdekükben kérem, nézzen ennek utána, akár a beírásaim között is tallózva.
Nem a gyermekeivel vitáztam, õk nem Ön.
A késõbbi jövõjük szempontjából érdemes a szülõnek nyitott szemmel járnia.

Szépek, békét és nyugalmat közvetítenek. Tetszik. :)

Talán a rövid ideig való ténykedésük miatt is tudok olyan keveset róluk? A Forsyte Saga c. regényben volt egy mellékszereplõ, aki ebben a mûfajban alkotott. Gulácsyt is közéjük sorolják?

Nincs min :-D
Az impresszionizmus a hiperrealizmus mellett nálam is favorit.
A preraffaeliták is dobogósak.

Az irányzat nem volt hosszú életû, mégis, azt a mûvészettörténészek is elismerik, hogy meglepõen erõsen hatott a késõbbi irányzatokra.

Pl. erre a japán mûvészre is
http://www.kycraft.com/art_gallery0.html

Itt is érvényes az, amiket a sorozatokban megfigyelhetünk:
nem a szerep hossza a lényeg,
hanem a tartalom, amivel az alkotó megtölti ;-)

Ez a specialitása

Azért nem mind. :))

Na meg repül is a háztetõkrõl.

Rájöttem, csak azon gondolkodom, mi lenne most a helyes. Ha bevallanám, hogy Picassot soha nem kedveltem, vagy ha megpróbálnálak meggyõzni, hogy nem élt nála zseniálisabb festõ...
Az én kedvenc mûfajom nem a kubizmus, nem is a hiperrealizmus, hanem az általad is említett impresszionizmus.
Vitázzunk egy kicsit? Ha van kedved, szívesen! :))

oszt rugózik
a szikével együtt

Min-Rin ezzel neked akartam válaszolni :-)
Kérlek, tekintsd a jó szándékot.
Jó lenne ráfogni a gépre, meg a rendszerre,
de egyszerûen csak félre kattoltam

weh, fenébe, gyakorlatilag ebben is egyetértünk ;-))
pedig milyen jó lett volna csörtézni egy kis ellenvéleménnyel!
Nincs vaki errefelé aki kedveli Picassót és a Guernica bikája az ideálja?

Min-Rin
valld be
titkos kedvenced az öregkopasz

KNG készülõ új sorozatának ebben a cikkben ‘Deserving of the Name’ a címe.
Azt írják: Ez az orvosi dráma a Joseon kor leghíresebb keleti orvosáról, Heo Im-rõl (Kim Nam Gil) és Yeon Kyung-rõl (Kim Ah Joong), egy modern orvos terapeutáról szól, aki 400 évesnél idõsebb szikével dolgozik. A kiadott fotók Kim Nam Gil és Kim Ah Joong szokatlan találkozásait mutatják be. A Joseon kori megbízott Heo Im találkozik Choi Yeon Kyung fõorvos sebésszel. Amikor is a kialakult rejtélyes légkörben felébred köztük a kémia.
http://my.castko.com/archives/14739

Ahogy Maryunak már elõbb jeleztem, a hiperrealizmuson nem lehet elcsúszni, ha az ember nem csak másol, de azzal együtt teremt is.
Ehhez csak önmagából kell merítenie és mesterien kivetíteni majd vegyíteni belsõ világát vagy annak egy részét az alkotás szellemi magjával.

Ennek a srácnak a képein véleményem szerint van egy olyan egyéni vonás, ami alapján felismerem és megkülönböztetem munkáit.
A hiperrealizmus kategória esetében is sántít -csak nincs jobb szó rá- mert határozottan impresszionista jellege van egy -két képen belüli mozzanatnak.

Mindenesetre inkább hiperrealizmus, mint pl. kubista Picasso
akinek a kék vagy rózsaszínû korszakára sem vagyok kíváncsi, mert az egész egy középszerû blöff.
Annak a Marthának vagy kinek a helyibe, akit úgy festett le mint egy félig lesminkelt vízihullát, dobtam volna egy balhorgot az érdemes mesternek.
tanuljon belõle.
Remélem a Guernica patása még most is kísérti a másvilágon.
amíg bocsánatot nem kér tõle.

A hiperrealizmus valódi mûvészet, ha az ember nem csak másol, hanem az alkotó beleadja azt is, ami csak legbelül van.
Egyébként meg lehet vásárolni a képeit

https://www.mutualart.com/Artist/An-Jung-hwan/ED447B92C39E0573?test_related_artists=1&utm_expid=.stXbDAerRp2zt3YOasRDbg.1&utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.hu%2F

Hogy miket találtál?! Nagyon jók.