Jó volt belemerülni a film által megalkotott titokzatos és rejtélyes világba. Mint sok filmnél, itt is az volt érdekes látni, milyen reakciókat ad a központi karakter a körülötte kibontakozó eseményekre, és hogyan próbálja őket formálni saját értékrendszere szerint súlyos erkölcsi dilemmák közepette.

Visszanéztem a véleményekre másfél hónap után. Elég szomorú, hogy a fóbiáik annyira elvették némely emberek eszét, hogy képtelenek bármi másra gondolni a film kapcsán. Miközben ez a film nem jó és a történetvezetés miatt nem jó.

Azon kevés filmek egyike, aminek jól áll, hogy vontatott. A csendnek, a merengésnek is volt üzenete. Eltekintve a befejező fordulattól, (ami az igazi drámát jelentette) gondolom, éppen így zajlik egy valódi konklávé is. Intrikák, lobbizás és becsvágy, még a legmagasabb vallási vezetőknél is, nem csak református püspök szinten.

Nagyon tetszett. Lassú folyású film, de végig lekötött. Jól lerántotta a leplet a sok álszent papról, akik mindenki felett szívesen pálcát törnek, holott köztük legalább annyi gyarló ember van, mint az "átlagemberek" között.
A vége viszont számomra fura volt, nem igazán illett a korábbiakhoz, kicsit erőltetettnek éreztem.

Ma néztük meg, nekem tetszett. Végre nem lőttek, nem káromkodtak, nem szexeltek, nem volt autósüldözés már az első 3 percben. Lassú folyású film, aki nem tud lelassulni, annak már csak ezért sem fog tetszeni. Sokan genderlobbiznak, pedig szerintem csak toleranciát mutat. És bár hivatkoznak rá, hogy fiktív személyek, fiktív történetek - azért azt gondolom, hogy utal a jelenlegi toleráns, alázatos, szerény, tevékenységével, gondolataival az egyházat sok szempontból meghökkenésre késztető pápára, és arra, hogy hasonló gondolkodású, toleráns, el- és befogadó, emberszerető vki lenne kívánatos továbbra is az egyház élén. Amúgy erősen sejtettem a végkifejletet, ezért nagyon nem is lepődtem meg. A színészek is nagyszerűek voltak. Örülök, hogy nem hagytam ki a filmet.

mondjuk nem hiába kellett megreformálni a katolikus egyházat.mária szobor csókolgatás meg imádás meg a sok füstölgetés meg traktor szentelés. ezek hol is vannak a bibliában?

Szerintem egész jó film. Persze, nem akció vagy szuperhős film tempójú. Sokan említik ezt a gender-propaganda dolgot. Sajnos van benne igazság, de ezzel együtt is érdemes megnézni.

Ha valakinek nagyon szeretnék ártani, ezt ajánlanám neki megnézésre...

Megannyi érvet sorakoztathatnék, hogy miért tartom ezt a filmet az elmúlt évek egyik leghamisabb, legmanipulatívabb, leginkább álságos alkotásának. Ehelyett azonban inkább a nyájas közönségre bízom a véleményalkotást. Nyilván sokaknak tetszik. Ezzel számoltak a készítői is. Nem meglepő. Csak elkeserítő. De senkit sem kívánok meggyőzni...

1/10

Johanna nőpápa középkori sztorija kutyaf..... volt ehhez a gender promóhoz képest. Garantált is a zoszkár.

A genderlobbi újabb kommunikációs sikere. Kár, hogy Fiennes is hozzáadta a maga derekát... :-(

Számomra ez csemege volt! Nagyon jó forgatókönyv, zseniális rendezés, kiváló színészek. Néhol irónikus, tele apró, kizökkentő snittekkel, amik tűpontosan ott vannak, ahol kell, és nem többek 1 másodpercnél. Fantasztikus. Imádtam. Tetszik, hogy bár úgy tűnik, de mégsem foglal állást sem a modern, sem az ortodox felfogás között, és ide-oda csavarja a történetet, de mégis előrevetít egy abszurd jövőképet. Szarkasztikus. Nekem nagyon megérte megnéznem!

Nagyon jó film, betekintést enged a pápaválasztás folyamatába, 1 percet sem lehetett unatkozni rajta.
Raplh Fiennes alakítása szenzációs! Azt látni kell, amit ebben a filmben alakít!
Aki a G. I. JOE kommandót szereti, az ne nézze meg ezt a filmet!

Ez egy érdekes témákról szóló film, jók a színészek, megvolt a büdzsé, megvolt az akarás, de a történet nincs igazán jól megírva és ahogy olvasom, a film alapjául szolgáló könyv is pont ugyanezektől a bajoktól szenvedett.

A fő probléma, hogy nincsen íve sem a karaktereknek, sem a történetnek.
A valódi személyiségükről elég keveset tudunk meg, legtöbbször csak Fiennes arcát látjuk kétarasznyi távból fotózva, ahogy Nick Cage módra szenved a feje. A fordulatok pedig nem a "hú, akkor ez utalt korábban erre, Wow" módon működnek, hanem a "nyeh, várható volt már" szinten. És ami még rosszabb: sok fordulat totálisan a semmiből jön, mintha csak kifogyott volna az ötletekből az író. Karakterek, információk ugranak elő a semmiből. Sőt, sokszor sablonos, buta és hatásvadász az egész.

A zenével ugyanez a probléma. Jó zene. De a filmet nem támogatja meg. Olyan, mint a Dűne vagy a Tenet zenéje, csak vonósokra átültetve. Feleslegesen túl van tolva, non-stop zúg a fülünkben a feszültség, ami emiatt tompává tesz és zajjá válik. A feszültségépítéshez dinamika kell, nem konstans zaj.

Szépen fotózott film és Tucci, Lithgow, Fiennes korunk színészóriásai ... de mégis le kell pontoznom, mert átverve érzem magam.

Nézd meg, ha jó színészekkel akarsz egy NCIS Vatikán nyolcadik évad ötödik epizódot nézni. Ha érzékeny vagy a jó történetre, inkább nézd meg újra a Spotlightot vagy a Young Pope-ot.

Ez egy jó film. Persze más közönségnek készült, mint például egy G2, lassabb, csendesebbek a konfliktusok és persze egyik szereplő sem akcióhős (sem gladiátor.) Ralph Fiennes olyan sokféle karaktert tud nagyon jól játszani, de a kardcsörgetés kevesebb, szóval azok nézzék, akiknek készült. (Nem nagyközönség film.)

Helyesbítek: egy icipici pirotechnika azért van benne. Ez a második teaser. :)

Teljesen véletlenszerűen ültem be rá, nem vártam tőle semmit, így meg is hökkentem, mennyire jó film. Már ki voltam egy ilyenre éhezve, az utóbbi évek legjobbja, legalábbis amit látni volt szerencsém.
Pedig kifejezetten olcsó, relatív kevés szereplős, és nélkülöz minden különösebb filmtechnikai bravúrt, semmi akció, semmi CGI vagy pirotechnika. Helyette inkább van mondanivalója, bátran mer eltérni a manapság szokásos kliséktől és divatirányzatoktól, és ez a bátorság kifizetődik, nagyon is. (OK, némi kötelező LMBTQ-woke érzékenyítés azért jutott ebbe is, de az is nagyon kulturált, humánus, és legfőképpen a történetbe és mondanivalóba szervesen illeszkedő módon.) Már-már majdnem egy művészfilm, Hollywoodból... :)
Az operatőri munka, a díszletek, a színészi játék, a történet és a rendezés is tetszett és el volt találva, ami ritka együttállás. Csipetnyivel több sötét krimi még nem ártott volna bele de hát ne legyünk telhetetlenek. :)
Ha eleged van már az agyatlan és fantáziátlan filmekből, nézd meg ezt, és nem fogod megbánni - ez végre egy remek alkotás a Vatikán kulisszái mögül az intrikákról, emberi gyarlóságról, esendőségről és bűnről, a hatalom természetéről és a Jóisten kifürkészhetetlen szándékairól. Csak egy idézet a filmből, teaser gyanánt... :)
"Az ambíció a szentség parazitája. A hatalom csak azok kezébe való, akik nem sóvárognak utána!"

- Csodálkoztam is a magas pontszámokon főleg imdb-n. Most már értem. - írja egy kedves vélemény formázó. Minek utána elgondolkodtam a minősítés tipikus esete foroghat-e fenn? Vagy csak úgy simánszki
rosszallását fejezte ki.
Az tény, pápás filmekkel el vagyunk látva ha ide számítjuk a vatikáni bűnügyeket mint a A két pápa (2019) -megjegyzem ezek a szerepek megtalálják a zseniális színészeket, hogy aztán szárnyaljanak a filmekben.
Aztán meg ottvan mikor az ő személye körül vagy a pápai székért folytatott hatalom a lényeges és tényleg a krimi szál az az ami fontos és nem az üzenet.
A Konklávé pedig inkább egy igazi vallási moralizálással operáló film. hiszen pontosan azt kapjuk száraz tényként mit is jelent az egyházon belüli hatalmi harc. Mi a különbség a VALLÁSOSSÁG és a HIT között. Vallásosnak lenni a napi buzgóság és a tanítások mintázása bizony nem a belső hit kérdése.

Sorra jelennek meg a tisztelt bíborosok akiknek a személyében akár a hét főbűnnel is szembesülhetünk. Azonnal felmerül ez által a bűntelenség fogalma is. Az egyház dogmáinak mai megkérdőjelezésé a mai napig emberek millióiban és magában az egyházban is éles vitákat vált ki. Egyben jól kiemeli a vallási archetípusokat a vétkes, a hatalomvágyó, a tépelődő. és folyathatnám tovább .
A " kör közepén pedig Ralph Fiennes bíboros alja aki az egyensúlya alapja ha tetszik a mérleg két serpenyőjének őrzője. Körülötte pedig számtalan nagyszerű színész karaktereket tapasztalhatunk meg. Akik csak képkéket látnak és szavak egymás után sorrendjét azok nem tudják az ok és az okozat a viselkedések mikéntjét. Hiszen rá kell jönnünk arra, hogy a kisértés számtalan a bűnösség előbb-utóbb mindenkit elért. Belátni és vezekelni -bűneinkért -mondja a vallás soha sem késő.
A többi pedig már csak dramaturgia: utalás a női pápa képre.
Szóval igazán új gondolatiságat nem ad viszont újfent még meg kell említenem Stanley Tucci és Ralph Fiennes kettősét akiknek jelenléte élmény számba megy.
Addig is PACE veletek....