Már nagyon vártam a fesztivált, de csak tegnap volt az elsõ nap, hogy el tudtam menni egy elõadásra ... utólag úgy érzem, jobban jártam volna, ha nem teszem.

Sajnos elkerülte a figyelmemet egy apróbetûs rész, amit csak az indulás elõtti elõtti órákban vettem észre egy plakáton: "A filmeket szinkrontolmács segítségével fordítják le a kedves nézõknek." ... errõl a 80-as évek hangalámondásos kalóz videokazettái jutottak eszembe, melyeken ugyanaz a hang, ugyanazon a hangszínen “tolmácsolja” végig az összes szereplõ minden megnyilvánulásást a suttogástól a dühkitörésekig. Ahhoz képest amit kaptunk, még ez is job lett volna …

Az elõadás elõtt fejhallhatókat osztogattak személyi igazolványért cserébe. Természetesen teltház volt. Megértem, hogy ekkora az érdeklõdés, én is izgatottan vártam már a napot, hogy itt lehessek. A film elõtt két olasz fószer is tartott beszédet, amit egy ásatag mamut (=kábé 100 éves öregember) tolmácsolt alig hallhatóan, és többször közbeszólt maga az olasz, hogy nem ezt mondta, vagy nem ez a lényeg ... a tata apróbb "bûnei" pl. hogy a "gay" szót "gay"-nek fordította, ami magyar szövegkörnyezetben, pláne ragozva elég viccesen hangzik ... azt, hogy "big brother" azt meg lefordította "nagy testvérnek", amit az egész világon mindenhol "big brother"-nek hívnak. ... a beszédek után felmászott a vetítõterembe (imádkoztunk, hogy ne õ tolmácsolja a filmet!) ... sajnos hiába ...
a nagyfilm elõtt lejátszották egy fiatal alkotó rövidfilmjét, ami alatt volt angol felirat ... a harmadik mondat után levettük a fejhallgatót, és inkább olvastunk ... ugyanis a tata nyögött, nyelt, ivott, sóhajtozott amikor éppen nem beszéltek a filmben ... kábé az a feeling, mintha egy vén szatirral feküdnél egy ágyban és otthon moziznátok .. .annyira plasztikus volt, hogy szinte még a szájszagát is éreztem ...

Aztán elkezdõdött a nagy film (újra fohászkodtunk, hogy legyen legalább angol felirat) .... nem volt ... a film egy pörgõs párbeszéddel, vitával kezdõdött, amit ugyanazon a hangszínen, többszörös fáziskéséssel hallgattunk a tata szájából ... a negyedik mondat után már fonalat vesztettünk, hogy ki mit mond, és ki kivel van ... felálltunk és eljöttünk ... annyira csalódott és dühös lettem ...

Nem értem az egészet, hogy ebben mi a kultúrmisszió ... a jelen felállásban ez teljesen úgy néz ki, mintha az olaszok ezt saját maguknak csinálnák, vagy kizárólag azoknak akik már olyan szinten tudnak olaszul, hogy egy film megértése nem gond. Ez a szinkrontolmács megoldás egy fim esetén többet ront mint használ. Elvesznek a poénok a színészek játéka, és az egész film hangulata. Nem tudom, hogy mikor találták ki, hogy csinálnak egy olasz filmhetet, és hogy mióta szervezik ezt a programot, de nem akarom elhinni, hogy ne futotta volna legalább egy feliratra az idõbõl és a pénzbõl. Anna aki nem tud olaszul, az jobban teszi, ha nem megy el, mert ez az egész egy nagy rakás kaka …