Ha megkésve is, de nagyon köszönöm/ köszönjük! Szeretem a bejegyzéseidet olvasni.
Csak azt nem értem, miért nem jött értesítõm, hogy a hozzászóláomra válasz érkezett...

Nagyon mini és kevésbé elmélyült :)

Illik a hölgyekkel kezdeni Simonne Lucie Ernestine Marie Bertrand de Beauvoir azon hölgyek egyike volt aki méltán pályázhatott a megtisztelõ polihisztor címre.
Egy személyben volt író, filozófus a feminizmus élharcosa,egzisztencialista , újságíró és még ki tudja mihez nem értett és " nem középiskolai fokon ".
Olyan regény került ki kezei közül mint a világ minden pontján olvasott és a nõ és férfiak körében méltán népszerû A második sex "(" Le Sexe Deuxième ").
Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (Mémoires d'une jeune fille rangée) (1958) c. mûvében jeleníti meg egy úttal már itt érzõdik az út mely késõbb az egzisztencializmus irányába kötelezi el. A 70-es évektõl a feminista mozgalmak vezetõje, elsõként száll síkra az abortusz büntetlensége mellett
minden vonatkozásban olyan személyiség volt aki önálló gondolatokkal, egyéni meglátásokkal és olyan személyiséggel bírt mint kevesen, és ide nyugodtan beszámíthatjuk az urakat is.
A nõi sorsok és nõi lélek harcát önmagával a nõk társadalmi problémáit plasztikusan és igen csak erõs ábrázoló készséggel volt képes papírra vetni.
A teljes képhez persze az is hozzá tartozik , hogy biszexualis volt, ezt nyíltan vállalta. Miközben tanárként dolgozott, számos kiskorú lány volt a szeretõje, akiket Sartre-nak is bemutatott.
Tehát elég összetett személyiség volt sokan imádták , de még annyian gyûlölték, és igaz volt , hogy megosztó személyiség volt.
Came to Stay regényében érzékletes képet fest Sartre egy lány testvérpár és jómaga érzelmi és szexuális kapcsolatáról jelezve, hogy egyikük sem volt a konvencionális társadalmi értékek elfogadója és betartója.
Ezen túl lépve foglalkozik az az egzisztencialista szabadság, egzisztenciális fenomenológia különösen a a nõi, megélt tapasztalatok elemzése terén.
Végül pedig ide másolok egy listát neked a magyarul is megjelent írásaiból:


Amerikai útinapló. Bp.: Európa, 1960. 440 p.
Egy jó házból való úrilány emlékei. Bp.: Magvetõ, 1961. 441 p. (Világkönyvtár)
A kor hatalma. Bp.: Magvetõ, 1965. 590 p. (Világkönyvtár)
A körülmények hatalma. Bp.: Magvetõ, 1966. 591 p. (Világkönyvtár)
Mandarinok. Bp.: Magvetõ, 1966. 734 p. (Világkönyvtár)
Képek, káprázatok. Bp.: Európa, 1969. 137 p. (Európa Zsebkönyvek)
A második nem. (szerzõ által engedélyezett, rövidített kiadás), Bp.: Gondolat, 1969. 577 p.
A megtört asszony. Bp.: Gondolat, 1972. 289 p. (benne: A megtört asszony, A szerénység kora, Könnyû halál)
Az öregség. Bp.: Európa, 1972. 862 p.
Minden ember halandó. Bp.: Európa, 1973. 372 p. (Európa Zsebkönyvek)

Epilógus In: Nagyvilág, 1964. IX. évf. 6. sz. 925-934. p.
A kétértelmûség erkölcse. (Részlet) In: Modern polgári etika. Szöveggyûjtemény, 2. köt. Bp.: Tankönyvkiadó, 1976.
Amerikai szerelem Jaffa, Bp., 2009.

Sartre az egzisztencializmus egyik alkotójának , ha nem atyjának nevezhetjük. Az ember szabadságának és annak a legkevesebb korlátok nélküli megélésének híve volt. Olyan filozófusok mûvei vezették útján mint Immanuel Kant, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Edmund Husserl és Martin Heidegger. Írói készsége Beauvoiral indult kapcsolata teljesítette ki kettõjük kapcsolata bonyolult de gyümölcsözõ szimbiózis volt, mely életük végéig megmaradt.
L'Être et le Néant-nak (A lét és a semmi, 1943). kivállóan tükrözi az egzisztencializmus világképét perspektíváit és ennek az útnak nehézségeit, megkockáztatva azt , hogy zsákutcáját is.
A II. Világháborúban vonzották a szocilista eszmék 1939-ben besorozzák majd nem sokára Padoux-ban elfogják majd
majd hadifogoly-táborba zárták.
Megalakítja az Új idõk irodalmi folyóiratot ahol is iodalmi mûvei mellett politikai állásfoglalásának cikkei is megjelentek több más a kor jeles írói közül példának okáért Albert Camus írásai.
Az '50s évek elején jelentkezik azokkal a korszakos mûvekkel melyek megalapozzák irodalmi munkásságát: „A lét és a semmi” címû filozófiai munkáját, azonkívül A legyek és a Zárt tárgyalás.
Élete végéig politikai aktivitás jellemezte, rokonszenvezett Hruscsov nítási politikájával, de rávilágított a Szovjetunió ideológiai problémáira is.
1956 tevékenyen kiállt a Magyar Forradalom eszmeisége mellett. Az algériai önrendelkezés általa történõ követelése még egy bomba merényletbe is bele sodorta.
Találkozott Fidel Castróval és Che Guevarával is.
Utolsó nagyszabásu mûve Gustave Flaubert életrajza, a L'Idiot de la famille már csak torzó maradt 1980. április 15. meghal.
Magyarul is fellehetõ mûvei :


Exisztencializmus. Bp.: Studio, 1947. (Reprint Bp.: Hatágú Síp Alapítvány, 1991.)
Férfikor. Bp. Káldor: 1948.
Vádirat az antiszemitizmus ellen.
A szoba. Mai francia elbeszélõk, Bp.: Európa, 1958.
Az undor. Bp.: Magvetõ, 1968.
A fal.
Egy vezér gyermekkora.
A szavak.
Mi az irodalom?. Bp.: Gondolat, 1969.
Drámák I-II. Bp.: Európa, 1968.(A legyek, Temetetlen holtak, A tisztességtudó utcalány, Az ördög és a jóisten, Fõbelövendõk klubja, Altona foglyai)
Módszer, történelem, egyén. Válogatás Jean-paul Sartre írásaiból. Bp.: Gondolat, 1965.
Másutt. (Elbeszélés.) Nagyvilág 1982/11.
Freud. (Részlet a forgatókönyvbõl; a kötetkiadástól eltérõ változat!) Nagyvilág 1984/10.
Freud. Bp.: Magvetõ, 1987.
Kean, a színész. (Dumas drámájának átdolgozása) Bp.: Európa, 1989.
Az Ego transzcendenciája. Debrecen: Latin Betûk, 1996.
A lét és a semmi. Bp.: L'Harmattan, 2006.
Az undor. Regények és elbeszélések. Bp.: Európa, 2001.

Forrásanyag: Wikipédia

Kár.... Szívesen elolvasnám.

Eddig is gyanús volt Sartre, hogy csak a holmi divat tette naggyá, s most íme, láttam is.

Egzisztencia imádóknak kötelezõ.:)