Annyira gyönyörű ez a film, hogy szanaszét dícsérték már nálam jobban művelt filmbolondok. Zen meditáció és óda a digitális detoxikációhoz is. Én csak annyit teszek hozzá, mennyire tetszett, hogy a filmet 4:3 képarányban vették fel a ma szinte kizárólagos 1,85:1 és a 2,39:1 helyett. Mi más ez is, mint tisztelgés Hirayama úr analóg világa előtt, hiszen ez a 35 mm-es film képaránya, a filmes fotózás és az katódsugárcsöves televízió világa. És a film telis-tele van ilyen kedves, szép gesztusokkal. Tényleg csak azért 10 mert 12 nem lehet.

Szeretem a lassú filmeket, de ez már túlzás. Egy unalmas élet unalmas pillanataiban kéne meglátni a szépséget, de ez önbecsapás. Annyira eseménytelen a film, hogy amikor a főhős elindít egy-egy jobb zenét, azt jutalomfalatként éljük meg. Viszont a zeneválasztás túl mesterkélt. Eleve fura, hogy a japánok (akik nem igazán beszèlnek angolul) ennyire átszellemülten dudorásznák az amcsi zenèket. A főhős az angol turistának még annyit sem tud elmagyarázni, hogyan sötétítheti el a wc üvegét (beszéd helyett megmutatja)... és akkor higgyem el, hogy átszellemülten hallgatja, hogy "just a perfect day".

Nekem semmi nem derült ki a múltjából Hirajamának.. Csak annyi hogy egyedül él, régi zenéket hallgat őskori technikával, elvégzi a munkáját aztán hazamegy a kis egyszerű otthonába, igazán senkivel se kommunikál, nem barátságtalan senkivel de nem is igazán nyitott a világra. Van családja, apja, testvére de mégse tartja velük a kapcsolatot. Él de valójában mintha nem is létezne. Az se derült ki számomra a filmből hogy boldog-e vagy sem. Olyan semleges volt végig az ő személye. Nem tudom miről akart szólni ez a film. De talán majd egyszer megértem. Hogy a boldogságot nem keresni, kergetni kell mert az ott van. Mindenben. Csak észre kell venni. Ehhez a filmhez meg azt gondolom felnőni. Nem való mindenkinek. Nem pontoznám le mert végeredményben tetszett. Szeretem az ilyen lassú filmeket, amiknek nincsenek nagy mondanivalói, nem bonyolultak, nem kell keresni a megoldást a végén, csak nézni meg hallgatni. Ez is olyan volt. (10 pont)

szép volt, jó volt, gyönyörűen fényképezve, fantasztikusan találó zenékkel és atmoszférával. A végére támadt valami hiányérzetem, még akkor is, ha "komorebi". Talán egy picit lehetett volna rövidebb egy-egy "mindennap", ezáltal fókuszáltabb is. Tokióban sosem jártam, de ez a film biztosan nem hozta meg a kedvem hozzá - természetesen ez nem kritika, csak észrevétel :) A hatás azonban vitathatatlan, sokáig fogok emlékezni rá.

uhh hát itt kemény dolgok vannak, remélem a pszichiátriai látogatás már megvolt... (bizonyos dupla nevű hozzászóló)

Nem az a baj, hogy buta vagy, hanem, hogy nagydobra vered!

Synonyms are ok but it is different when somebody tries to look more than he is ( he says mozi instead of film as he wants to look special )

TC !
Rá kell pirítani azokra, akik úgy próbálják meg speciálisnak beállítani magukat, ennyi az összes tehetségük, hogy ők, másokat szolgai módon másolva, úgy mondják a filmet, hogy mozi !
Mondja továbbra is úgy a filmet, hogy mozi, jó hangosan, hogy mindenki hallja, aztán nézzen körül, hogy hallotta-e mindenki, hogy Ön úgy mondja a filmet, hogy mozi, mert Ön egy nagyon speciális valaki ám, már-már egyéniség, hiszen a többi nyálas, fülbevalós, tetovált coffos (copfos) fülbevalós fiúhoz hasonlóan úgy mondja a filmet, hogy mozi.
Mint a szomszéd, szakmunkásképzőt végzett Lacika, peckesen, fejét hátravetve vonult végig a főutcán, hogy ő rágózik ám, hagy lássa mindenki, hogy ő is milyen speciális, már-már egyéniség, hiszen rágózik, még ki is teszi időnként elől a két fogsora közé a rágót, hogy mindenki lássa, hogy ős speciális, már-már egyéniség, hiszen rágózik.
Nem olimpiai bajnok, vagy milliárdos, vagy Nobel-díjas, hiszen ahhoz ész, értelem, tehetség, szorgalom, kitartás kellene, ezeknek ő híján van, de majd ő is úgy mondja a filmet, hogy mozi, hogy lássa mindenki, hogy ő is speciális ám, a szerencsétlen lúzer.
A vers: a hölgy a versben NEM mozit néz, hanem filmet, de a vers az NEM próza, nem írhat akármit a költő, meg van kötve a keze, rím, szótagszám, stb., hogy nézne ki a vers úgy, hogy
"Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki családjáért dolgozik;
veszekszenek, kié a torzsa,
és anyagi okokból csak a nagy lány engedheti meg magának, hogy elmenjen moziba megnézni egy filmet; ... " ?
Vagy: van az a dalocska, hogy
„Nem, nem nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el,
míg a gazda, házigazda furkósbottal ki nem ver.”
Ez se lehet úgy, hogy
Nem, nem nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el,
míg a gazda, házigazda egy arra alkalmas tárggyal minket távozásra nem ösztökél ebből a lakóegységből.
Hát magának ehhez tudományos értekezést kell olvasgatnia, hogy megállapítsa, hogy a Corvin az egy mozi, vagy egy film ???????
Hát magának ehhez tudományos értekezést kell olvasgatnia, hogy megállapítsa, hogy a Titus az egy mozi, vagy egy film ???????
Oláh Árpád, volt nyelvtanár ( főiskola, Eger, egyetem, Debrecen)
( azzal mi a gond, hogy volt nyelvtanár ? ? ? ? )
Valamint:
Volt nyelvtanárként tudom, hogy a nyelv változik, főnevesült melléknév, szófaji átcsapás, átvétel jelentésmódosulással, stb., de ez NEM jelentheti azt, hogy ha egy szellemi fogyatékos elkezdi a tésztaszűrőt filctollnak mondani, akkor én is BIRKA MÓDRA filctollnak mondom a tésztaszűrőt, hogy mutassam, hogy én is benne vagyok ám a főáramban, én is közétek tartozom, „trendi” vagyok ! ! ! !
Hallotta mindenki, én is mozinak mondtam a filmet, mostmár elfogadtok, megfeleltem az elvárásoknak?
A mozifilm az NEM mozi, hanem film !
Van szavunk a filmre: film !
A Corvin az mi, az egy film? Megnéztem a moziban egy mozit ? ? ? ? ?? ? ?
NYÁLAS, gusztustalan dolog mozinak mondani a filmet !
Kinek képzeli magát, aki mozinak mondja a filmet? Rambónak képzeli magát, mert ő úgy mondja a filmet, hogy mozi??
Szánalmas, hogy aki se olimpiai bajnok sportoló nem lett, se milliárdos üzletember, se Nobel-díjas tudós (mérhető dolgok), de szeretne ő is speciálisnak mutatkozni, megállapítja magáról, hogy ő is speciális, már-már egyéniség, és ezt úgy tervezi megvalósítani, hogy a copfos, fülbevalós fiúkhoz hasonlóan majd ő is jól mozinak mondja a filmet.
Aki a csorda után megy, az sz-ros füvet legel!
Üdvözlettel O. Árpád, volt nyelvtanár

Volt nyelvtanárként tudom, hogy a nyelv változik, főnevesült melléknév, szófaji átcsapás, átvétel jelentésmódosulással, stb., de ez NEM jelentheti azt, hogy ha egy szellemi fogyatékos elkezdi a tésztaszűrőt filctollnak mondani, akkor én is BIRKA MÓDRA filctollnak mondom a tésztaszűrőt, hogy mutassam, hogy én is benne vagyok ám a főáramban, én is közétek tartozom, „trendi” vagyok ! ! ! !
Hallotta mindenki, én is mozinak mondtam a filmet, mostmár elfogadtok, megfeleltem az elvárásoknak?
A mozifilm az NEM mozi, hanem film !
Van szavunk a filmre: film !
A Corvin az mi, az egy film? Megnéztem a moziban egy mozit ? ? ? ? ?? ? ?
NYÁLAS, gusztustalan dolog mozinak mondani a filmet !
Kinek képzeli magát, aki mozinak mondja a filmet? Rambónak képzeli magát, mert ő úgy mondja a filmet, hogy mozi??
Szánalmas, hogy aki se olimpiai bajnok sportoló nem lett, se milliárdos üzletember, se Nobel-díjas tudós (mérhető dolgok), de szeretne ő is speciálisnak mutatkozni, megállapítja magáról, hogy ő is speciális, már-már egyéniség, és ezt úgy tervezi megvalósítani, hogy a copfos, fülbevalós fiúkhoz hasonlóan majd ő is jól mozinak mondja a filmet.
Aki a csorda után megy, az sz-ros füvet legel!
Üdvözlettel O. Árpád, volt nyelvtanár

Hát eltűnt az előző kommentem...mindegy, nekifutok: fáradtan ültem be. Erre a mozira nem jó fáradtan beülni, de ismerjük Wenders-t, a várakozás is nagy volt. És azt is kaptam, amire vágytam, embernek lenni alapvetően jó dolog, ezt éreztem a moziban. (9-en gondolkoztam, de azt a fáradtságom kapta volna, nem a film...)

Érdekes olvasni, hogy milyen sokan vannak, akik nem igénylik a cselekményt egy filmnél.

Zen à la Wenders.
(full relax)

Japánban játszódik, és végig jó volt, nagyon jó!

Ha nem Japánban játszódna, én - bevallom - untam volna. Így részben dokumentarista jelleggel néztem. Értem a minimalizmust, az életigenlést, a részletek gyönyörét, a heves érzelmektől való távolmaradás okán kialakított napi rutin biztoságába menekülést. Értem a filmet, de kevéssé hatott rám. Viszont tök jó volt látni a japán hétköznapokat.