perry 2008 ápr. 16. - 19:08:20
(11/211)
Bizony kedves efes az is volt, és volt Színes pokol is Popper Pétertõl, vagy Gábor Miklós könyve aminek a címe nem jut eszembe. De volt Szatnyiszlavszkij , õ legalább szabadon áramolhatott:) A színész munkája, Egy színész felkészül, hogy hirtelen csak ennyit préseljek ki az emlékeimbõl.
9/10
efes 2008 ápr. 16. - 15:18:07 9/10
(10/211)
Lomanként nem láttam, elég nehéz is elképzelnem, de ha te ezt mondod, akor nyilván úgy is van. nem lyan alkat, de ettõl még, persze, lehet jó. De az is lehet, hogy eléggé a Bodrogi-féle Loman van még a fejemben, ami nyilván másképpen volt jó.

Meg volt még nyilván, ha jól sejtem, a Peter Brook-féle Üres tér is, nemde? ;)
perry 2008 ápr. 16. - 14:59:27 Előzmény efes
(9/211)
Istenem , hagy mantrázzak én is :) a Ködszurkáló sokáig ifjúságom breviáriuma volt. Egyben Zeámi mester tanításaival a japán színjátszás világáról, jelesül a zen színházról, természetesen Vekerdi Tamás gondozásában.
A Márió és varázsló elõadás a Thália színházban /ha jól emlékezem/ahol ha akarta volna mi is delejes révületben mindent megtettünk volna neki, de õ csak Kozák Andrást hipnozitálta. Tóték õrnagya az akkor áldott vagy gyûlölt Vígben, vagy
Az ügynök halála Willy Loman szerepe melyektõl az ember gerincén valami megmagyarázhatatlan bizsergés kúszott fel mert színházat csinált és színész volt soha sem félgõzzel, de mindig teljes emberként.
Milyen ember volt nem tudom, azt viszont igen , hogy nekem egy életre szóló színházi élményt adott még így évtizedek múlása után is.
Rainer06HU 2008 ápr. 15. - 21:31:17
(8/211)
Megnéztem, láttam, élveztem és: nem csalódtam!
Zseniális film, a történet hiteles megfilmesítése.
Sztárparádé!

Mi kell még a nézõnek?
Semmi!

Lesz mit megemészteni, újra felídézni és átbeszélni itthon, és a baráti körben.
Ilyen alkotások éltetnek minket, igazi értékek!

És mindez: MAGYAR PRODUKCIÓ !
Csak gratulálni tudok :-)
9/10
efes 2008 ápr. 15. - 18:28:40 9/10
(7/211)
Jó.:)
Latinovits mellett nem megyek el most, bár semmi újat nem fogok mondani, csak mantrázom. Szúrkálom a ködöt.

Kevés ilyen pöffeteg, arrogáns, rasszista pasas volt a magyar színivilágban, mint a Latinovits, aki olykor olyan modorosan játszott, mint hat haknihuszár: pl Miska pincér a Csárdáskirálynõben. Borzalmas volt. Vagy mondhatnám valamelyik szélesvásznú Jókai-feldolgozást is, bár ott azért néha volt jó is. Melyikben is?

De ez a pukkancs parikajancsi, a Latinovits akkora színész, olyan zseni, mint a világ legnagyobbjai: Lawrence Olivier, Marlon Brando, Robert De Niro és társaik. Ha szaval, senki úgy nem mondja Adyt, József Attilát. Ha olykor életem problematikusabb idõszakában elõveszem e költõket, Latinovits hangja szólal meg a kötetbõl. Örkény Õrnagya, Mann Cipollája olyan hátborzongató élmény, amilyen hátborzongató figurákat Anthony Hopkins szokott elõvezetni, sõt, hátborzongatóbb. Huszárik Szindbádja szerintem a világ egyik legtökéletesebb filmje, nagyrészt Latinovits Szindbáddá lényegülésének köszönhetõen. Fábri Ötödik pecsétjében viszont csak egy röpke szerep jut neki, azt a kis, fekete kerek szemüveget viszont örökre beírta a filmmûvészet panteonjába. (Állítólag azért viselte ezt amúgy, mert idegrendszere már annyira zilált volt ekkor, hogy úgy villogott a szeme fehérje, hogy el kellett takarni valamivel a szemeit.) Meg a többi...

És hát itt, ebben a filmben Latinovits Karinthy-t idézi meg lúdbõröztetõen, Révész György olykor meghökkentõen szürreális látásmódú filmjében.
Calypso 2008 ápr. 15. - 18:18:40
(6/211)
Sajnos nincs túl sok lehetõség Karinthyt nézni, eltekintve a Tanár úr kérem-tõl, de úgy hiszem
Karinthyt mindenképpen olvasni kell. Ezt a filmet gyerekkoromban láttam utoljára, ma mindenképpen megnézem, sajnos egyetlen képem van a filmbõl, kíváncsi vagyok, vajon benne van-e vagy csak úgy hiszem, hogy valóban része a filmnek
perry 2008 ápr. 15. - 18:05:57
(5/211)
Akkor értekezzünk a mûfajokról. A film mint tudjuk mozgókép, és mint ilyen a fõ erõssége a
képi megjelenítés. A színész a film szerves része, ( :) ) tudjuk. Közvetíti a mû, regény , forgatókönyv mondanivalóját, vagy is játszi, beszél. Ezen tevékenység lehet nagyon jó és mellé rendelhetjük a rendezõ munkáját is, Õ gondoskodik arról, hogy mind ez átjöjjön a nézõhöz, az pedig
vagy szeresse, imádja, gyûlölje, megértse, stb.
amit kapott. Így aztán a film lehet egy regény több csatornás transzformációja a nézõ felé.
Ezzel szemben a regény az olvasás által jut el a "vásárlóhoz", ezzel a befogadás azonnal a személy tudatában " manifesztálódik", keltve ezzel személyes képzeteket. A cél ugyan az, eljutni a személyhez, abban gondolatokat vagy érzéseket indukálni. Ezen a szinten igazi különbség nincsen, az már csak ízlés kérdése melyik befogadási forma jó nekem , neked , neki.
Így aztán aki saját "szférájában" akarja élvezni Karinthyt az olvasson, aki pedig vizualitásra vágyik + jó színészi játékra az ma ne hagyja ki a filmet.
Én szívesebben nézném meg efessel színházban. :)
Ja, és a filmet is zseniálisnak tartom.
yabbi 2008 ápr. 15. - 18:00:07
(4/211)
Na ezt megnézem!
9/10
efes 2008 ápr. 15. - 12:35:32 9/10
(3/211)
Eszembe jutott a posztodról egy másik színházi közvetítés, a 22-es csapdája kapcsán. A kaposvári Csiky Gergely Színházban csinálta meg a helyi guru, Mohácsi enek a regénynek parafrázisát, Lebombázzuk Kaposvárt címmel, amit tán két, három éve, Budapesten is bemutattak a Tháliában vendégprodukcióként, Lebombázzuk Budapestet címvariációval. Na az volt valami elementáris, ha Heller láthatta volna, sírva fakadt volna a gyönyörtõl. A közönség itt is 15 perces vastapsot nyomott.

Tehát csak annyit szerettem volna, hogy lehet, igenis lehet irodalomhoz nyúlni, csak tehetség legyen és szerencse.
Rainer06HU 2008 ápr. 15. - 08:33:26
(2/211)
Sajnos csak most olvastam a hozzászólást. Hiszen ma vetíti a filmet a Duna TV.
Egy dologra lettem figyelmes a hozzászólásodban: "Jobb lett volna e témát a tengertúlon filmvászonra vinni." Eszembe jut egy régi-régi történet:
Egyemista koromban láttam Budapesten a "22-es csapda" c. amerikai filmet. Lenyûgözõ volt, fõleg a Corvin moziban.
Aztán szóltak a haverok, hogy a Vígszínházban is rendezték Presszerék ezt a darabot. Nézzük meg!
Mit ne mondjak: nem volt nagy kedvem a filmbéli szuperélmény után színházban nézni, amit szerintem nem lehetett megrendezni, mert pl a repülõk ott hogyan fognak "menni"?
Aztán mégis megnéztük, együtt. Le voltunk nyûgözve.
Sokkal jobban tetszett a színházi produkció, mint a film.
A végén legalább 15 perces, szûnni nem akaró taps és éljenzések.
Hát ilyenekre (is) képesek a magyar emberek (mûvészek).
Legyünk büszkék magunkra! Ne hagyjuk feltörni a kishitûséget!

Bernhardt Rainer
(egy, ezt az országot és embereit nagyon is szeretõ német)
colorstar 2007 jún. 04. - 11:30:37
(1/211)
Azt csodálom, hogy eddig még nem jelent meg a hozzászólások között a legújabb remake:

<a target="_blank" href="http://www.cinetrip.hu/utazas/" title="http://www.cinetrip.hu/utazas/">www.cinetrip.hu</a>

Moesko azt írtad, hogy nem sok esélyünk van itthon jó remake-et forgatni. Lehet, hogy nem erre számítasz majd, amikor megnézed, de szerintem a Cinetrip filmje hihetetlenül jó. Nálam fordítva volt: elõbb a filmre találtam rá, és késõbb vettem meg a Karinthy könyvet, hogy elolvassam.
Szuper a Cinetrip remake, mindenkinek ajánlom. Én már 2x láttam!
Megdöbbentõ kivitelezés!