Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A belső tenger

Mar adentro
16 éven aluliak számára nem ajánlott spanyol-francia-olasz életrajzi dráma, 125 perc, 2004

Értékelés:

152 szavazatból
Szerinted?
96 hozzászólás
+ 3 kép
+ 9 kép

Értékelés:

152 szavazatból
Szerinted?
96 hozzászólás
Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.
Bemutató dátuma: 2005. március 3. Forgalmazó: Budapest Film

Stáblista

Szereplők

Javier Bardem profilképe Javier Bardem
Ramón Sampedro
Belén Rueda profilképe Belén Rueda
Julia
Lola Duenas profilképe Lola Duenas
Rosa
Mabel Rivera
Manuela
Celso Bugallo profilképe Celso Bugallo
José

Alkotók

Linkek:

Kapcsolódó cikkek

Díjak és jelölések

  • Golden Globe-díj

    2005
    Legjobb idegennyelvű film

  • Oscar-díj

    2005
    Legjobb idegennyelvű film

  • Európai Filmdíj

    2004
    Legjobb rendező: Alejandro Amenábar
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
6/10
prosecutor szept. 17. 08:42:52 6/10
Megható és szivfacsaro dráma, mellette a faszi humorérzéke is jó, pár résznél hangosan fel is nevettem. A zenei aláfestés is profi, azonban vannak a filmben túl szirupos hatásvadász részek. Egyszer nézhető
Válasz
1/10
Léc2 febr. 13. 21:46:35 1/10
Javiernek már sok filmjét láttam, de mind őszintébb volt. Én már hasonlót átéltem a családban, és tudom, hogy ez csak egy színház, nem a valóság, igaz fél óránál tovább nem is tudtam nézni. Nagyon gyenge alakítás, ahogy emberek egymás mellett élnek szeretet nélkül. Elmondják a forgatókönyv szövegét, és azt sem tudják mit csinálnak, mert még nem élték át a valóságban. Hogyan kaphatott ez ennyi díjat? Sajnos a művészet meghalt.
Válasz
offtopic
picipc 2021 okt. 26. - 18:08:25
Off: 2021 nyarán lépett hatályba az eutanáziát bizonyos körülmények között engedélyező spanyol törvény.
Válasz
Montealban 2020 okt. 09. - 12:29:28
A letisztult játék és a környezet egyszerűsége teszi zseniálissá a filmet. Ez a letisztultság és egyszerűség pedig minden szereplőre igaz... Néha az volt az érzésem mintha nem is színészek lennének... Évente legalább egyszer megnézem, mert az abszolut nagybetűs kedvenc filmem! Szerintem az emberek többsége pont ezen egyszerűségét nem tudja értelmezni/ feldolgozni, és ki tudja, ez talán tudatos is volt a rendezőtől, ezért olyan megosztó a film... Nekem nem demagóg, szájbarágós vagy hatásvadász, pont hogy számomra abszolut hiteles minden reakció, mondat és mimika... Nem az ember szívére pályázik, mégis ellopja azt.
Válasz
8/10
eszto_ka 2018 szept. 07. - 19:31:00 8/10
Nagyon szép film! Nem lesz az amit rongyosra nézek, de egy két családtagnak, ismerősnek biztos megemlítem/ megmutatom.
Javier! Úristen mekkora színész. Korábban is jó színésznek tartottam, de nem volt óriás kedvenc, nem volt olyan aki miatt beültem 1-1 filmre a moziban. Belén és Lola is remek volt. Utóbbi amúgy is nagy kedvenc. Jogosan kapták meg mindhárman a Goya-t.
Válasz
sexykex 2018 márc. 19. - 10:52:47
A súlyosan sérült (élőhalott) emberek saját frusztrációjukat kivetítik a környezetükre és tönkreteszik az életet maguk körül. Jobb lenne, ha természetes úton meghalnának! Sohasem támogatnám egy emberhez alig hasonlító – súlyosan mozgássérült, többé-kevésbé agyhalott – roncs életben tartását. (A legújabb kutatások szerint az emberi agy képes túlélni még a szélsőségesen mély és hosszú kómát is, de a roncsolódott agy nem éledhet újjá.)
Az átlag feletti intelligenciájú Ramón, 26 év után úgy dönt, hogy miután 3 ember életét már tönkretette, beviszi nekik a kegyelemdöfést és meghal. Az egyházzal összefonódott állam persze nem engedi, ezért megpróbál magába bolondítani további fogyatékosokat, hogy gyilkossá tegye őket.
A film jó, a probléma valós.
Válasz
10/10
Renegát 2008 2015 okt. 27. - 14:38:28 10/10
Egyik kedvenc filmem, remekül dolgozza fel az eutanázia témáját!
Válasz
10/10
litttle 2014 nov. 25. - 18:55:27 10/10 Előzmény graphoduo
Ha így gondolkodsz errõl a filmrõl, akkor kiderül rólad, hogy nem volt még igazán komoly nehézséged az életben.
Válasz
graphoduo 2014 febr. 28. - 15:57:31
Akinek egyetlen célja a halál, kiszáradt abból a tenger.
Válasz
graphoduo 2014 febr. 28. - 15:54:06
Na most. Én ezt a filmet nagyon régen láttam, még moziban, rögtön amikor bemutatták. Ezért alig emlékszem rá, de egy biztos: ne higgyetek a díjesõnek. Csupán a politikai üzenetet tömték ki elismerésekkel Európában, Amerikában. És ez nem azt jelenti, hogy az eutanázia kérdése fekete-fehér és halál mindenkire, aki meg akar halni :). Ez kétségkívül egy összetett kérdés etikailag, amit tkp. a modern orvostudomány megnövekedett életbentartási képességei vetettek a felszínre. Szóval biztosan lehet róla átkozottul jó filmet csinálni. De nem így! Jóformán csak arra emlékszem, hogy többször majdnem fölröhögtem, annyira banális volt az egész, és csak a kegyelet tartott vissza ettõl. Mármint a többi nézõ iránti kegyelet. Ott van például az a melós csaj. Amikor fölbukkant, én konkrétan meg voltam gyõzõdve arról, hogy ki akarja rabolni az ürgét. Hogy a bizalmába férkõzik, elveteti magát, aztán örököl. Nem tudom miért, de talán azért, mert annyira szertelennek és nehéz sorsúnak tûnt egyedülálló melós anyukaként. Vagy az ügyvédnõ. Szövetséget kötnek, hogy egyszerre halnak meg. Mint holmi hülye emós kamaszok. Aztán az ügyvédnõ erre mégsem képes és mond valami olyasmit, hogy milyen különös, az ember a végsõkig ragaszkodik az élethez. Az volt talán a mélypont. És az ürge akkor csalódik benne! Mintha normális lenne elvárni a másiktól, hogy haljon meg, csak mert megesküdött rá. Ja, hogy el ne felejtsem! Én eleve a cím miatt mentem el. A belsõ tenger, ugye. Az élet himnuszára számítottam. Biztos voltam benne, hogy lesznek benne betétek, amelyekben kiszáll a lelke a testébõl és felhõtlenül jól érzi magát. Volt is egy ilyen, de az csak emlékkép volt, azon túl csak a szenvedés meg a propaganda. Nem akarok ízléstelen lenni, de amikor ilyen filmet látok - minden 10 évben csinálnak egyet - mindig azon tûnõdöm, hogy a szenvedõ miért nem hagyja abba az evést? 1-2 hónap és halott. Paradox, de az ürgének az adott célt az életben, hogy meghalhasson. Szóval én megértem, ha valaki ilyen helyzetben nem akar tovább élni. De ez nem teszi hõssé. A hõs az más volt. Történetesen egy pap, aki vígan élte életét tolókocsiban. És függetlenül attól, hogy így történt-e a valóságban vagy sem, aljas húzás volt ez is. Mert így az egész a modern világiak és az elavult klerikálisok csatájaként tûnt föl, holott errõl szó sincs. Ennek ellenére ajánlom a filmet - okulásul.
Válasz
Összes hozzászólás