Életének 92. évében elhunyt Galambos Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulata és a József Attila Színház örökös tagja.
Búsúljunk, mert zárják a nyarat! Ugynakkor vigadjunk is, mert ez sok bulikát jelent városszerte, és elég sok város van. Mi a főre koncentrálunk, és mutatunk pár programot. Miután a gyerekek kiolvasták magukat, rohangálhatnak a lakókörzetükhöz legközelebb eső utcabálon, aztán, ha elfáradtak, ugyanezt tehetik szüleik a koncerteken.
A József Attila Színház megbízásából a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára készített játék bepillantást enged tíz történelmi személy életébe és világlátásába a Nagy Háború kitörésétől a Békeszerződés aláírásáig.
A Pápanő (Dennis Martin: Die Päpstin) magyarországi ősbemutatóként debütál a József Attila Színházban 2018. szeptember 29-én. Nem is csak a szerző, de a német kortárs musicalirodalomnak is első darabjaként kerül a hagyományosan – s talán a más nyelvterületeket méltó módon bemutató művek hiányában – az angolszász zenés színházat kultiváló hazai nézők elé.
Június 12-én, kedden 19 órai kezdetben az Északi Színházban lép fel a budapesti József Attila Színház társulata a Feketeszárú cseresznye című előadással, melynek főbb szerepeiben Rékasi Károlyt, Nemcsák Károly Jászai-díjas, Érdemes Művészt és Pikali Gerdát láthatjuk.
Sóska, sültkrumpli 400. Egressy Zoltán kamaradarabját, a Sóska, sültkrumpli című előadást 2000. április 1-jén láthatta először a közönség a Budapesti Kamaraszínház – Shure Stúdió bemutatóján. A teátrum bezárásáig műsoron tartották, és háromszáznál is több előadást ért meg Sas Tamás rendezésében, Bozsó Péterrel, Nemcsák Károllyal és Karácsonyi Zoltánnal. Az előadás ezután átkerült a József Attila Színházba, ahol 2012. október 10-től folyamatosan a repertoáron szerepel. A komédiát 2018. február 14-én, szerdán este 400. alkalommal láthatja a közönség.
Kassai „vándorszínészek” kelnek útra, hogy a budapesti közönség is láthassa Szigligeti Ede társadalmi vígjátékának legfrissebb világzenés, aktuál-melankolikus, a színház mai megítéléséről is elgondolkodtató, ugyanakkor ellenállhatatlanul szellemes verzióját. „Főszereplői a színészek: Liliomfi és Szellemfi a kor gyermekei.
Ádámok és Évák, korok, stílusok, casting, showtime – és persze Lucifer. Mellettük egy intrikus újságíró és megannyi dal a kiegyezéstől a Kádár-korszakig.