Skandináv komédia. Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág – a telefonhívások, a napi bevásárlás, a szórakozás, az ismerkedés, a szexualitás.Ha kudarcot vallanak, mehetnek vissza „pihenni”. Ám egyszer csak betoppan hozzájuk egy nő…
Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel, aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben. Megindul a jó és a rossz küzdelme, melynek központjában Cirifischio, az éles eszű, melegszívű római utcagyerek áll. Készült Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján, Pehr Klára fordításának felhasználásával. Közreműködnek: gyermekszereplők és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei.
Már az ősember is mesélt történeteket a tűz mellett ülve a barlangban. Az élmény azóta is az ösztöneinkben van, de ötezer évvel ezelőtt nem lett volna ennyire komfortos az élmény. Kőhalmi Zoltán önálló estjén a nézők székeken ülhetnek, van ajtó és nem mamutagyarral kell fizetni. Mi történt azóta a történetekkel? Mit keres a palotás az iskolai Pán Péter musicalben? Milyen messziről látszik az Üveghegy? Melyik a világ legfélelmetesebb filmje, és miért nem felejti el soha az, aki nem látta? Ebből az előadásból minden kiderül, történjen bármi. Kőhalmi Zoltán: A Dumaszínház társulatának tagja. Ibicsoki Zoltán, meteorbecsapódás-emlékhely, gesztenyével megdobált menyasszony, toló uszály, szotyi-vonal. Aki szereti a stand-up comedy műfaját, annak az előző kifejezések olvastán minden bizonnyal beugrik a Dumaszínház egyik legnépszerűbb humoristájának neve. Ahogy szülővárosában, Szentesen sokan ismerik, Kőhalminé Zolika azonban nem a dumaszínpadon kezdte a pályát. A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett, pályaelhagyó építészmérnök valójában sosem akart kiállni és beszélni, jól érezte magát a háttérben. Szerencsére, mégis megpróbálta. A szomorú bohóc nem is olyan szomorú, hiszen háromgyermekes, boldog családapa és férj, Humorfesztivál-győztes, a műfaj egyik legrutinosabb képviselője. Nem politizál, nem beszél celebekről és nem káromkodik. Sikeres saját estje után a Showder Klub speciális adásában, elsőként készíthetett önálló adást.
"Nehézgépkezelő vagyok. Közérthetőbben: markológépes. Itt Londonban: digger driver. A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek." Az Örkény Színház előadása az Asbóth utca 22-ben, a volt Shure Stúdióban.
A párizsi szinházi évad legnagyobb meglepetése és érthető közönségsikere előszőr érkezik Magyarországra. Nem véletlenül, itthon is siker vár erre a hibátlanul megrendezett előadásra. Minden arany, ami fénylik? Mennyi titok lappanghat életünkben? Mennyire vagyunk őszinték önmagunkhoz? Legújabb ősbemutatójuk keretében két sikeres, jómódú, és látszólag boldog házaspár egy feledhetetlen estéje tárul elénk. A két nővér és annak férjei születésnapi vacsorára készül, amiből persze nem lesz semmi. Az események előrehaladtával kibontakozik a szereplők valódi személyisége, mindenki kiteregeti a saját, és a másik szennyesét. Páratlan helyzetkomikumok, abszurd félreértések, pattanásig feszült idegek. Ez a skót mámor, és benne a szindrómások.
Lay-down comedy - ágy felvonásban. Ez az a hely, ahol lenyomják a lázat, ahol tükröznek, ahol érzéstelenítenek és felnyitnak. Két ágyhoz kötött félőlény, két megspórolt élet – úgy különböznek egymástól, mint két tojás. Van is ebből félreértés rengeteg, az is jobb, mint a semmi, legalább segít kitölteni valamivel a két alvás közt feszülő időt. Tik-tak-tik, katartikus kitakarózás mindenkinek, aki él és mozog – nem segít, de nem is árt. A Priznic két ágyban fekvő ember, egy 21. századi Hacsek és Sajó páros sziporkázó nyelvi humorral átitatott párbeszéde, amelybe szervesen illeszkednek mindenféle szervek, testi és lelki nyavalyák, hipochondria és a nagy semmit színező élet- és betegségfüllentések. Az előadásban a síkok összekeverednek, egy sajátos szcenikai megoldás révén a vízszintest függőlegesben látjuk, mintha felülnézetből néznénk le a két emberre. A dialógusból lassan bontakozik ki sivár és meg nem élt életük, a kihagyott lehetőségek, a kielégítetlenül maradt vágyak – eközben mindketten folyamatosan bizonygatják, milyen fantasztikus életük van. A magyarázkodás egyre tekervényesebbé válik és nem hoz beismerést. A darab témája a tehetetlenség, a mozdulni képtelenség, melyet magyarázatokkal szövünk át, poénokkal próbálunk leplezni. A Priznic ennek a tragikomikus élethelyzetnek a lenyomata.Az előadás a 2006. évi Szegedi Alternatív Színházi Szemlén a BESZT (Befogadó Színházak Társulása) díját nyerte el. „Az alcím nemcsak az angolszász stand-up comedy műfaját parodizálja, hanem valóban fedi a történést – a két szereplő egész előadás alatt fekszik. Függőlegesen, falra felszerelt ágyakban fekszenek-állnak. Pizsamájuk és ágyneműjük valószínűsíti, amit a darab első mondataiban amúgy is megtudunk – kórházban vagyunk. (…) Soha szomorúbb kórházi látogatást! Az első másodpercektől kezdve poénhalmazok süvítenek ránk. Egy és negyedórán keresztül úgy szórakoztatják a közönséget, hogy folyamatos arcizomgörcs gyötör. Kövesdi és Gőz parádés 21. századi Hacsek és Sajó.”(Mestyán Ádám, Kistangó)
"Szervusztok, pajtikák!" A Fabula Bábszínház paravánjára is elérkezett vándorútján a méltán világhírű magyar népi hős: Vitéz László. A történetekben is megküzd az ördögökkel, és mint gyermekkorunkban, most is győz!
A Gardrób Művészeti Csoport előadása. Kádár Annamária érzelmi intelligencia-fejlesztő történetei alapján készült zenés mesejáték, melyben Lilla képzeletbeli barátjával Tündérbogyóval kincsek nyomába indul. Mindannyian kincseket keresünk. Mindenfelé barangolunk, kutakodunk, gyűjtögetünk, de végül rájövünk: a kincsek nem kívül vannak, hanem bennünk, mindannyiunkban – csak fel kell ismerni. Lilla már iskolás lett és bizony új kérdései, új nehézségei támadnak, amelyekre együtt keresik a válaszokat és a megoldásokat. Kalandjai során végül kiderül: történhet sok jó és sok rossz, de a legfontosabb dolgokat nem lehet tőlünk elrabolni.
Képzeljétek, egyszer egy nagy zsák búzát vittem őrölni a fölső molnárhoz, aki azt se szó, se beszéd, elvette tőlem. Ott álltam hát egy szem búza nélkül. Na, ekkor érkezett a híres erdei rabló, Rumcájsz. Megtudta, mit tett velem a molnár, előkapta a csodaverklijét, amit még a vízimanótól kapott, és elkezdte sebesen tekerni. Hirtelen minden visszafelé ment. Az ottani sok zsákból kiszóródott a Iiszt, maggá változott, a mag visszakerült a földbe. Így ment ez szép sorban. Amikor a malom udvarán már csak egyetlen zsák liszt maradt, Rumcájsz abbahagyta a verklizést, hátára vetette a teli zsákot és elhozta nekem. Az asszonykám finom kenyeret sütött, én pedig cserébe megígértem Rumcájsznak, hogy mindenkinek elmesélem különös történeteit. - Schneider Jankó rendező
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
A boldog indiai meseidőkben élt egyszer egy király. Vígan és eseménytelenül uralkodott mindaddig, míg egyszer, egy áttáncolt nap után álmot nem látott. Álmában a tengeren járt, a tengerből kinőtt egy csodafa és azon a fán megpillantotta a legszebb lányt, aki valaha létezett. Attól kezdve nem tudott másra gondolni, csak őrá. Nem érdekelte az uralkodás, nem lelte örömét semmiben, még táncolni sem volt kedve. Elhatározta, hogy elindul és megkeresi az álombeli csodafa tündérét...Indiai mese álomról és valóságról, különféle világokról, az örök szerelemről.
Olíva kisasszony unatkozik. Plútó szívesen játszana vele bármit, akár tengerészeset is, de Olívának nem kell Plútó. Neki csak Ő kell! Az egyetlen, gyönyörűséges, szerelmetes Popeye. Elme-, és erőpróbák sora után, végül kiderül, ki nyeri el Olíva kisasszony kegyeit! Mi a vége? Győz az erősebb! Ki az erősebb? Aki több spenótot eszik!
A romantikus mű története 1848-ban, Bécsben kezdődik, címszereplője valós személy volt. A magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária magyar nagynénje, s az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr-egyenruhát ölt magára. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, édesapja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért először al - majd főhadnagyi rangot kapott.Igen sok konfliktusa van kezdetben fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, - akivel a történet elején Bécsben találkoztak először - többször is megrója könnyelmű hősködéséért. Mikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy újra lángra lobban iránta, s természetesen "a főhadnagynak" sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwickli is révbe ér az Ő Pannijával. Huszka Jenő melódiáira Szilágyi László írt romantikus szövegeket: Nagy árat kér a sors, Én mától kezdve, de a legismertebb talán mégis csak a Bugaci határon. Közreműködik: Pászthy Viktória, Kristóf Dániel, Tiszai Nagy Ildikó, Horváth Lala, Pyka Alexandra, sárkány Krisztián, Kerekes Károly, Szalóczy Pál, Osvát Magda, Homoki Tibor, szabó Antal, szalay Vince, valamint Dénes Ilona, Halmi Ildikó, Bereznai Roland, Lázár András, a Fedák Sári Színház zenekara és tánckara
Öt különböző korú, hátterű és intelligenciájú személy egzisztenciális érdekből - a jövő érdekében - kell, hogy szembesüljön a múlttal, egy tanári szoba jól ismert és remekül ábrázolt keretei között.
A K:ortárs sorozat következő produkciója, Háy János Szavalóverseny című darabja háromrészes sorozatként kerül a nézők elé. Az egymáshoz lazán kapcsolódó részek kiegészítik egymást, de külön-külön is nézhetők. A műben az irodalom jellemző verstípusai (alapvers, szerelmes vers, nemzeti dal, tájleíró vers, görög vers, avantgárd vers, gondolati vers, őszi vers, öregkori vers) jelennek meg. Ha költészetre gondolunk, nem tudunk menekülni a belénk vert kategóriáktól, utólagos csoportosításokról, hogy szerelmi líra, öregkori líra, hazafias líra, közéleti líra, s valójában nem tudunk a vershez, ami egyediség akart lenni és egyedileg akart megszólítani, nem tudunk közeljutni, mert eltorlaszolják előlünk ezek a kategóriák és a kategóriákba belepakolt elvárások. Amikor a Szavalóverseny szövegeihez kezdtem, megpróbáltam a kategóriák és a szokvány klisék felől indulni, tartalmat keresve bennük és egyben felszámolni őket, s így eljutni játékkal, íróniával az egyediségig. Hogy megsemmisítsem azt az irodalomtörténeti fantomot, ami elrekeszt bennünket az élményszerű befogadástól. Nem szokványos versek ezek, de nem is prózák. Játszanak verselmélettel, formákkal, ahogyan az alkotással, az alkotóval, a versalannyal és persze az olvasóval is. Melléjük hagyományos klasszikus versek kerültek, hogy e két világ is játékba hozza egymást. A magyar versértései hagyomány és maga a költészet is rendkívül konzervatív. Nem szabad elfelejteni, hogy a vershez való viszonyunkat máig meghatározza a Nyugat, ami minden nagyszerűsége ellenére 19. századi mintákat követett gondolatilag és versépítés terén is. Ez az összeállítás arra tesz kísérletet, hogy módosítsa a vershez való hagyományőrző viszonyunkat, hogy ezáltal tudjunk magunkról is elevenebben gondolkodni, szembeszállni önszemléletünk merevségeivel, hogy másképp lássuk a költészet segítségével önmagunkat. Sokat ültem szavalóversenyek zsűrijében, ahová a legtöbb előadó betanult klisékkel érkezett. Klisékkel, amelyek mögött nemvolt valóság, csak egy hamis akusztikai tér. Harminchatfokos lázban égek mindig és te nem ápolsz, anyám, harsogja az előadó, ő láthatóan épp negyvenkétfokos lázban ég. Nem pusztán a sor finom humorát nem érti, de a jelentését sem. Vissza kell mennünk harminchat fokra. Ez az én szavalóversenyem alaphőfoka, hogy ne az akusztikai tér lángoljon, hanem a hallgató szíve. (Háy János) Előadó: Kocsis Gergely Versmondók: Bán János, Bányai Kelemen Barna, Dankó István, Elek Ferenc, Rujder Vivien, Szirtes Ági, Takátsy Péter, Vajdai Vilmos, Vizi Dávid
Beliczai Balázs: Magyarország egyik piacvezető stand-up komikusa. Mindig ügyfélorientált, közönségcentrikus. A szektor legdinamikusabban fejlődő szereplőjeként a prémium minőség elkötelezettje. Tavaly az utolsó negyedévben már 88%-kal volt poénosabb! Előadóművészi portfóliójában viccek, paródiák, zenés gegek. Szókimondó humorista: számára nem léteznek tabu témák, kivéve a kakilást. Tapasztalat és tudás ötvöződik kulturált produkcióiban, a legtrágárabb szavak közül pedig sose hagyná el a száját a ***. A humor sugárhajtású atombombája, aki nem ismer lehetetlent, ha jól megfizetik. Sikerének titka a folyamatos fejlesztés és nyitottság - egy szóval: ***jó! :) Dombóvári István: Falun született. Kisbabának olyan csúnya volt, hogy a szülei sokáig tanakodtak azon, hogy a gyerek helyett a nála sokkal jobban kinéző méhlepényt kellene hazavinni. Sokak szerint a mai napig nem lehet pontosan tudni hogyan is döntöttek végül a szülők. Ránézésre nem lehet megállapítani. Alacsony. Sokáig azt hitte, hogy ez az állapot változhat. Még egy OKJ-s Legyünk magasabbak tanfolyamot is elvégzett, de olyan magasan volt a tábla, hogy nem látta, így megbukott a vizsgán. Amorf. Hét évente testsúlyának felét leadja, majd újra felszedi. Ezzel mintegy híven demonstrálja a hét bő és a hét szűk esztendőt, amely már-már biblikus metafora. A szereplés számára terápia. Élvezi, hogy bámulhatja a nőket, akik az előadás alatt a zárt ajtók miatt nem tudnak tőle elmenekülni. Humora nehezen behatárolható, valahol a ne már és az inkább hagyd abba irányzatokat képviseli. Még nem olyan okos, hogy felérje ésszel, hogy mennyire buta. Valóra szeretné váltani az álmát. A forintját pedig euróra. Hadházi László: hangulat-karbantartó 25 éve a pályán, de ha a nevét hallják, sokan még így is azt hiszik, egy afrikai orvos, pedig Karinthy-gyűrűs humorista. 1971 óta ír, de csak a kilencvenes évek közepétől jelennek meg írásai vicces lapokban. Több könyv társszerzője kollégáival. Nekem 8. /Litkai - Hadházi/ Megint 8. /Litkai - Hadházi/ A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája /Pataki Balázs - Litkai Gergely - Kovács András Péter - Hadházi László/ Korábban rádiós műsorvezető, de ma már kizárólag a Rádiókabaré szerzője és előadója. Egy-két televíziós produkcióban is feltűnt, majd a Showder Klub nevettetője lett. A Dumaszínház társulatának egyik alapító tagja. Negyvenhetes cipőt hord. Példaképe Malcolm Young az AC/DC ritmusgitárosa. Kiss Ádám: A Dumaszínház egyik legfiatalabb tagja, aki már akkoriban stand-upolt, amikor még nem is sejtette, hogy ez a műfaj létezik. Szalagavató-forradalmár, az iskolarádió fenegyereke. Gyerekkorában Fábry Sándor szeretett volna lenni. Tőle tudjuk, hogyan lehet lapostányérral pókerezni, miért visel napszemüveget a nap, és mit jelent a wellness-ajánlatokban a csokoládépakolás. A játékkonzol-függő humorfesztivál győztes, Kissfilm rendező és vágó. A welcome-rántotthús fogalmának megalkotója, aki titokban szeretne sütemény-stylist lenni, de semmiképpen nem lila lakkdzsekiben, legfeljebb egy Szütyiő-vel. Panel-Lackó hű barátja, a piszológus nővér öccse, a vérvételek és tanévnyitók antihőse. A Kiss Kiss Benk Benk című könyv szerzői közül Kiss Kiss. Nagy Éva reciproka, Nagy Feró inverze, a szép, magyar, irodalmi nyelv elkötelezett védelmezője. A Dumaszínház FC válogatott játékosa. Mottója: Az élethez kell egy szerencsi Kiss
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban. Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA, ZENEKARA, valamint, BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy - évszázadok paraszti törvénye szerint - egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy. – Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol pokoli események tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.
Nagy bajban van Jim Watt, az egyik jeles londoni brókercég fiatal vezetője. No, nem a tőzsdei hossz vagy bessz ingatta meg cégbeli pozícióját; sokkal inkább viharos magánélete szúrt szemet az Amerikából érkezett házasságpárti nagyfőnöknek.