Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok
(Gróf Széchenyi István öntusája) A monodráma elsősorban a magyar széthúzás történelmi okait vizsgálja, ám tárgyilagos betekintést enged a sorsával és elhivatottságával tépelődő Széchenyi magánéletébe is, ugyanakkor hatalmas erővel és magával ragadóan mutatja fel nemzeti hagyományaink és a keresztény értékrend fontosságát. „Istent nem szabad száműzni a társadalomból!”- jelenti ki Fazekas főhőse, majd így folytatja: „A liberális franciák és a pitiáner módon bürokrata Metternich egyformán ezt teszik. Ez a szellemet-lelkeket megfojtó, a legbenső vágyakat elhamvasztó politika fogja egyszer egész Európát lángokba borítani.” A darab Gróf Széchenyi István alakját személyes ismerősként mutatja be: politikusként, szerelmes férfiként, tépelődő, Istenfélő emberként, országáért aggódó „legnagyobb magyarként”, Jánosi Dávid nyers, érzékeny alakításában.
Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne.
Yasmina Reza Az öldöklés istene c. színműve alapján. Yasmina Reza darabjának története egyszerű: két fiú verekszik az iskola udvarán; egyik egy bottal kiüti a másiknak két fogát. A cselekmény hamarosan egy lakásajtó elé költözik, ahol a „bántalmazó” szülei csengetnek, és a „bántalmazott” szülei válaszolnak, sőt be is hívják a látogatókat. Ami ez után következik, kiderül az előadásból. Rendező: Cristi Juncu
A önirónia nagymesterének legjobb korszakát idéző két színpadi mű New York városában játszódik, ám hála a szerző egyéni látásmódjának, a két darab a magyar közönség számára is ugyanolyan szórakoztató, mint az amerikainak.A Central Park West a kapuzárási pánik tragikomédiája. A mű hőseinek minden fiatalkori vágya beteljesült: gazdagok, sikeresek és, hát igen, házasok. Ez utóbbi, nem mindig kellemes tulajdonságuk az, amelyről hébe-hóba igyekeznek megfeledkezni. Ha a középkorúak idő elől való menekülései kísérleteit vesszük sorra, nincs ideálisabb a házasságtörésnél: olcsóbb, mint a vásárlás, kevésbé veszélyes, mint a squash, és még a pszichoanalízisnél is szórakoztatóbb. Ám egyszer minden cuppogós kis titokra fény derül: ebbe a kínos helyzetbe kerül a darabban szereplő két házaspár is. Egy idillinek induló délután, egyszer csak elkezdik kiteregetni a szennyest, és ha már belefogtak, abba sem hagyják, amíg minden kicsinyes, közönséges és önző múltbéli tettük ki nem tudódik. A két házaspár élet-halál harcának ábrázolásához Allen humorának teljes skáláját felhasználja: a leheletfinom iróniától a harsány bohóctréfáig.A Riverside Drive-ban egy hétköznapinak induló találkozás fordul át abszurd burleszkbe. Főhősünk, Jim, aki akár a szerző alteregója lehetne, egy délután a folyóparton várja szeretőjét, hogy véget vessen viszonyuknak. Jim státusza igen hasonló a Central Park West szereplőéihez - a férfi az Amerikai Álom prototípusa. A várakozást egy hajléktalan felbukkanása fokozza: Fred egy guru magabiztosságával, ám egy tébolyult gátlástalanságával mutat rá Jim életének kisebb-nagyobb hazugságaira - beleértve az összes kínosan intim, azaz felettébb szórakoztató részletet. Missziója, hogy megoldja újdonsült barátja összes problémáját, meglepő fordulathoz vezet.A New York-i komédiák, ha nem is önfeledt, ám fergeteges szórakozást ígér: ahogy azt a szerzőtől megszoktuk, a nevettetés szándéka mögött ott rejlik a megélt életbölcsesség, és az emberi gyarlóság iránti mély együttérzés.
Nem tartottad fontosnak, nem olvastad el, pedig ott volt az orrod előtt, de már késő, már megvan a baj. És most nem egy telefon-előfizetésről beszélek, hanem a szerelemről, a családról, a gyerekről. Annyi mindent tudhatnánk előre, annyi mindenre legyinthetnénk, ha ismernénk egymás apróbetűs részeit is. Egy vicces, felkavaró és őszinte est férfiakról, nőkről, gyerekekről és szülőkről.
Gogol zseniális komédiája, A revizor mindig aktuális, szatirikus és groteszk kép a korrupció ördögien álnok rendszeréről, amelyben csak az egyéni érdekek számítanak.
Kovács Ágnes Anna emlékének Van ami vanÉs van ami egyáltalán nincsés ami mégis sokkal inkább jelen vanmint az ami van (Jon Fosse: Én vagyok a szél) A nyílt tengeren céltalanul hánykolódó bárkában ketten vannak: az Egyik és a Másik. Névtelenül, nemtelenül. Közös nevezőjük a Magány. Szófoszlányok, gondolat-reminiszcenciák utalnak valami élhetőre, valamiféle vágyképre, de erős a sodrás, és egyre vonzóbb a mélység. Ebben a párbeszédben minden emberi benne van, még a remény is, hogy partot érnek, hogy megszűnik az ingadozás, egy másik távlat ígérete… új láthatár. Koreográfia: Böjti NatáliaRendezőasszisztens: Márkus Hannah
Egy napon furcsa hangok zavarják meg a dzsungellakók megszokott életét. A hang tulajdonosa: egy emberkölyök! A farkasok befogadják és el is nevezik őt Mauglinak. Bagira a párduc és a farkascsalád segítségével a kis Maugli nagy és erős fiúvá cseperedik. Tíz éveskorában azonban minden megváltozik. Ősi ellenség tér vissza a dzsungelbe: SírKán a tigris. Egyetlen helyen lehet biztonságban Maugli. Bagira és Balu maci segítségével talán van esély rá, hogy biztonságban eljuthasson az emberek falujába! Szereplők: Maugli, Balu Maci, Bagira és a többiek
A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik. „Ej, de dum-dum zene szól ma már, szól ma már a réteken,Nem pacsirta, sárgarigó, mint régen,Ej, sárgarigó énekének, énekének nincs párja,A jó ember, ej, de szíve vigasztalása. Ej, de dum-dum zene, milyen nagy, ej, de nagy a te hatalmad,Te melletted erdő-mező nem alhat,Ej, pedig jó az Isten, megmutatja, megmutatja, hogy mi a szép,Hallgasd meg az erdő-mező énekét… Ámen” Dresch Mihály Arany János már a saját korában is több generáció számára lebilincselő olvasmánynak szánta a Toldit. Miközben a színpadon elhangzik a mű az első szótól az utolsóig, a műben foglalt kalandok, akciók és hangulatok maguk is megelevenednek. A malomkő, a farkaskaland, az üldözés, a pesti utcák, a bika, a cseh vitéz, a nagyvárosba tévedt parasztgyerek hontalansága, a gyermekeit vesztett anya fájdalma, Toldi György ármánya, a magyar király nemes alakja – mindez megidéződik szóban és mozgásban, a mai kor komplex ábrázolásában. Az innovatív előadás során a teljes Arany-mű elhangzik eredeti nyelven, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is a darab szerves részévé válik. A nemzetközi hírű színházi társulat a klasszikus darabot a Liszt Ferenc-díjas Kiváló Művész, Dresch Mihály zenéjével kísérve mutatja be. Az előadás egy részletét Nagy Norbert társulati tag megzenésítésében, ének formájában hallhatja a közönség. A 2012-ben bemutatott, Lábán-díjra jelölt Toldi már 150. előadásán túl is hihetetlen sikert arat Budapesten, főként az iskolás közönség előtt. A közel hat éve repertoáron lévő előadás mit sem veszít népszerűségéből, ráadásul az évek során újabb és újabb generációk nőnek fel, akik számára lehetőség nyílik a kötelező olvasmány színházi keretek között történő feldolgozására. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén. (Horváth Csaba) Osztályvezető tanárok: Lukáts Andor, Horváth Csaba.
"Az ember nem akkor hal meg, amikor szeret, hanem amikor lehet."A képzeletbeli Macondo faluban élő Buendía család száz évének lenyűgöző fordulatokban gazdag, egy eddig sosem látott világot elénk varázsló története a valóság és az álom között, a mesék dimenziójában lebeg és mégis, a Száz év magány egész Latin-Amerika nemcsak leghíresebb de legreprezentatívabb regényévé is vált.A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelmeben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává.
Mára sok kötelező olvasmány elvesztette az útját a fiatalokhoz. A rohanó, internetközpontú világban nincs idő belemélyedni egy-egy költeménybe és így nehezebben jut el a lényege és értéke a tanulókhoz; üres hasonlatok és idejétmúlt metaforák tárházának tűnhet egy szöveggyűjtemény. A Kötelezők szabadon című előadás a mai könnyűzene eszközével hidat teremt a fiatal generáció és a versek között, hiszen a zene egyetemes nyelv, általa mindennapi dolog lehet a vers ismerete, nem valami száraz kötelező, ami az iskolapadon kívül feledésbe merül. Az előadás rendhagyó irodalomóraként is értelmezhető, amellett, hogy könnyűzenével dolgoz fel olyan verseket, mint például a Toldi, Nem tudhatom…, Kertész leszek vagy a Reszket a bokor, mert…; irodalmi kulisszába avat, olyan oldalát mutatja meg a költőknek, amik nincsenek a tankönyvekben és még az iskolások mindennapi életére is humoros és köznapi módon reflektál. Minden alkotó számára frissek még az iskolapadban töltött évek élményei, mind húszas éveikben járnak, így valóban azon a nyelven tudnak megszólalni, amit a felsősök nem csak értenek, de meg is hallgatnak. Versek: Csokonai Vitéz Mihály – Tartózkodó kérelem (6. osztály)Radnóti Miklós – Nem tudhatom (8. osztály)Petőfi Sándor – Dalaim (6. osztály)Petőfi Sándor – Reszket a bokor (7. osztály)Faludi Ferenc – Forgandó szerencse (8. osztály)József Attila – Levegőt (8. osztály)József Attila – Kertész leszek (5. osztály)József Attila – Ülni állni (8. osztály)Arany János – Toldi előhang (6. osztály)Juhász Gyula – Milyen volt szőkesége (7. osztály) 5-8. osztályosok és igazából mindenki számára ajánlják!
Élt egyszer Arendelle királyságában két hercegnő, Anna és Elza. Egyik este, miután a dadájuk ágyba parancsolta őket, a gonosz Jégboszorkány beosont a szobájukba, hogy átkot bocsásson a testvérekre és ármánnyal megszerezze a koronát a fiának, Hansnak. Szerencsére a gyönyörűséges Trolltündér ott termett, hogy megvédje a hercegnőket, ám Elzát így sem tudta megóvni a varázslattól. A lányok másnap reggel megörültek Elza képességének és a jégvarázslat segítségével heves játékba kezdtek. Egy elvétett varázslat megsebesítette Annát. A Trolltündér meg tudta gyógyítani, ám Elza annyira rettegett attól, hogy ismét árthat valakinek, hogy nem jött többé ki a szobájából. Sok évvel később eljött az idő, hogy Elzát királynővé koronázzák. Anna annyira szomjazta már a társaságot, hogy a bálon az első fiatalemberbe beleszeretett, aki történetesen a bosszúszomjas Hans volt. Elza hallani sem akart a frigyükről, s a veszekedés hevében véletlenül újabb varázslatot követett el. A rettegő bálozók tekintetétől kísérve elbujdosott a hegyekbe, hogy ne árthasson többé senkinek, jeget és havat hagyva maga után. Anna, Hansra bízta a királyságot és nővére után indult. Útközben megismerkedett Kristoffal, aki egy folyton éhes rénszarvassal járta a hegyeket. A barátságos Kristoff segített Annának, hogy megtalálja testvérét és velük ment Olaf, a hóember is. A Jégpalotába érve Anna és Elza egymás nyakába borultak, ám Elza továbbra sem akart visszatérni Arendelle-be és ezúttal jégvarázslata véletlenül szíven találta Annát. A sebesült lányt a trollokhoz vitték új barátai, ám most még a Trolltündér sem tudott rajta segíteni, csak az igaz szeretet törhette meg a varázst. Hanshoz siettek segítségért, aki azonban kimutatta a foga fehérjét, s a Jégboszorkánnyal együtt a trónra tört. Amikor Hans Elzára támadt, Anna utolsó erejével a kard elé ugrott és abban a pillanatban megfagyott. Elza zokogva ölelte jéggé fagyott húgát, aki azonban az igaz testvéri szeretettől, életre kelt. Arendelle népe boldogan ünnepelte a szeretet erejét és az újra éledő tavaszt.
Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életmű-véből Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében. A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb esemé-nyeit, kiemelkedő alkotásaiból idéz, és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is. Részlet hangzik el a Für Elise című regényéből, amelynek témája az idén 100 éves trianoni katasztrófa elsiratása.
Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el. „Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."(Részlet Székely György tanulmányából) Közreműködik: Emődi Attila, Gioele Del Santo, Kelemen Dorottya, Novák Laura, Plita Márk, Rovó Virág, Tóth Karolina, Törteli Nadin.
Zenés beszélgetés Kovalik Balázs rendezővelA Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulóját ünneplő, 2006-os Mozart-évben különleges produkciót hozott létre a Budapesti Tavaszi Fesztivál: Kovalik Balázs operarendező és Oberfrank Péter karmester párhuzamosan állította színre Mozart három, úgynevezett „Da Ponte-operáját”, vagyis a zseniális kalandorral és udvari költővel, Lorenzo Da Pontéval együtt írt három operai remekművet, a Figaro házasságát, a Don Giovannit és a Così fan tuttét.A három operát előbb egyenként, három egymást követő estén, majd néhány nappal később egyvégtében délelőtt 11 órától éjfélig is előadták, innen a fogalommá vált maraton elnevezés. A fiatal énekesgárdát és minimális díszletet alkalmazó produkciót hónapokig tartó műhelymunka előzte meg, a végeredményt pedig az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb operai produkciójaként őrizte meg a magyar kulturális emlékezet. Ahogy a legendás operakritikus, Fodor Géza fogalmazott, az előadás „egyszerre szembesített az operákban kifejtett életproblémák reménytelen megoldhatatlanságával és sugárzott lebírhatatlan életörömöt.”Miért és hogyan jött létre a Mozart-maraton? Miként működik a mozarti dramaturgia? Hogyan épít fel zene és szöveg karaktereket és szituációkat? Miként válhat közvetlenné egy operai élmény? A BTF negyvenedik évfordulóján videórészletekkel elevenítjük fel a tizenöt évvel ezelőtti eseményt, Kovalik Balázsnak és a produkció alkotóinak pedig Fazekas Gergely zenetörténész teszi majd fel a fenti kérdéseket. Közreműködők: a MÁV Szimfonikus Zenekar, Vezényel: Oberfrank Péter, a Victoria kamarakórusKarvezető: Cser Ádám Jelmez: Benedek MariRendező: Kovalik Balázs Figaro házassága Almaviva - Kálmán PéterGrófné - Fodor GabriellaSusanna - Geszthy VeronikaFigaro - Cseh AntalCherubino - Simon KrisztinaMarcellina - Bucsi AnnamáriaBartolo - Asztalos BenceBasilio - Ocsovay JánosAntonio - Hábetler AndrásBarbarina - Yang LiCurzio - Drucker Péter Cosi fan tutte Fiordiligi - Wierdl EszterDorabella - Mester ViktóriaDespina - Farkasréti MáriaFerrando - Megyesi ZoltánGuglielmo - Fátrai JánosDon Alfonso - Bátki Fazekas Zoltán Don Giovanni Don Giovanni - Bretz GáborA kormányzó - Palerdi AndrásDonna Anna - Fodor BeatrixDon Ottavio - Szappanos TiborDonna Elvira - Érsek DóraLeporello - Hámori SzabolcsMasetto - Gábor GézaZerlina - Hajnóczy Júlia
"Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené - olykor felállna - az életét, azután megint eltűnne? Ezen az estén az író a színész testét ölti magára." - Bereményi GézaAz Azt meséld el, Pista az utóbbi évek legsikeresebb egyszemélyes színházi előadása Budapesten. Százkilencvenkilencszer került színre a Komédium Színházban, sokszor vidéken, és határainkon túl láthatták Nagyvárad, Pozsony, Kassa, Bécs, München, Berlin, Stuttgart, Róma, Párizs, London, New York, Washington, Toronto magyarul értő nézői. Az új színházi évadban a kétszázadik előadástól a Madách Kamrában látható."Mikor a Madách Kamara művészeti vezetője lettem, úgy éreztem, nem szabad ezt a darabot néhány utcányira a mi színházunktól játszani. Köszönet illeti a Komédium vezetőit, akik megértve ezt az új helyzetet, elengedték az előadást. Remélem, ez a színházi este megtalálja közönségét színházunk régi és új nézői között is. Szeretettel várom Önöket a Madách Kamarába." - Mácsai Pál
Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének vallja magát, egészen addig a napig, amíg meg nem ismerkedik Árnika királykisasszonyal, Östör király leányával. Onnantól kezdve Szegény Dzsoni a saját szívének rabja lesz: beleszeret Árnikába, és Árnika is belé. Jöhetne az ásó-kapa-nagyharang, az én a tied, te az enyém, ha nem keresztezné a szerelmesek tervét a Százarcú boszorkány.
A műsor az elmúlt hónap történéseit dolgozza fel havi rendszerességgel, közélet, politika, súlytalan bulvár események, művészet és kultúra 2*70 percben (néha több), szünettel. Vetítések, videók és váratlan színpadi elemek keverednek helyszíni tudósításokkal és indokolatlan táncbetétekkel. A fellépők Hadházi László, Kovács András Péter, Litkai Gergely és Wahorn András, a műsorvezető Lovász László.