M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog. Az Intermouse rég visszavonult adu-ásza, Nick Grabowski az egerek egyetlen esélye: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát… hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a darabból.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Keserves bohózat. André mostanában mindent elfelejt, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden olyan idegennek tűnik. Anne, a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől, és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is. Florian Zeller, a fiatal francia író mély empátiával, szeretettel és sok humorral ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, az Alzheimer-kórral, és azt ahogy eljut a gyermeki öntudatlanság állapotába. A 2012-ben született darab Párizsban debütált a szerző rendezésében, majd elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta több mint 45 országban mutatták be, 2020-ban film is készült belőle Anthony Hopkins főszereplésével. Nyelvi lektor: Domonkos Eszter
„Mivel hogy itt-tartózkodásuk akadályát képezi a megnyugvásnak, a lehető legsürgősebben… nem is: hat órán belül szíveskedjenek más településre költözni.”
Már 10 perce késik. Beteg? Vagy a barátnőjével van? Van neki egyáltalán? Eddig nem mondta… Na végre. Jól áll neki ez az zakó, de a haja meg milyen…mindegy. Wow, rám nézett! Kacsintott? Vagy már megőrültem teljesen? Ne már, ma nagyon nem akarok röpdolgozatot írni! Milyen lenne, ha felállnék és közölném mindenki előtt, hogy azért szkippeltem este a tanulást, mert a tanár úrral cseteltem? Á, úgyse merem. Ajjaj, fel fog szólítani… Most tényleg én olvassam fel ezt a szerelmes részt?! Az író munkatársai: Sipos Judit, Winkler Zsuzsanna Dramaturg: Rezek Bori Társulatvezető: Vucsics Virág
Egy egész estés műsor, azoknak, akik elviselik, ha fúr a felső szomszéd, tudomásul veszik, ha váratja őket a telefonos ügyfélszolgálat, megértik, ha megállítják a biztonságiak a plázában, sőt még az sem zökkenti ki őket, ha valaki mindenből a mindenmentest akarja. Egy előadás azoknak a névtelen hősöknek, akiket nap, mint nap idegesítenek, bosszantanak és irritálnak olyanok, akik amúgy is „nem azért mondták”. Mielőtt a teljes idegösszeomlás szélén agyonvernél valakit egy szívlapáttal, mert azt mondta nyugodjunk le, nézd meg a Szomszédnéni Produkciós Iroda Karinthy-gyűrűs humoristáinak, Bálint Ferencnek és Tóth Szabolcsnak az előadását. A lapát megvár.
A független színházi szféra ismert dívája, a Katona József Színház társulatának egyik oszlopos tagja, egy rendező, aki a brit improvizációs technika magyarországi meghonosítója és egy dramaturg-író összeállnak, hogy létrehozzanak egy újabb előadást. Részben rögzített, részben improvizációs, de mindenképpen más és másminden este. Az alap pedig egy megtörtént eset: majd’ 15 éven keresztül rabolt ki németországi bankokat egy pár. Nem lehetett róluk tudni semmit. Honnan jöttek? Kik ők? Miért csinálták? Az utolsó akciójuk tragikus véget ért: tűzharcba keveredtek, a rendőrök lelőtték a férfit, a nő öngyilkos lett a helyszínen. Ami maradt utánuk: két cseh állampolgárságú személyigazolvány, egy 20 éves fiúgyermek és 2 millió euró.Mi lehetett a motivációjuk? A szabadság, a konvenciók nélküli élet, a függőség? Ez jelentette a kapcsolatuk életben tartását, a folyamatos pezsgést, a szenvedélyt ebben a hektikus világban? Vagy épp ez zárta be és össze őket, és nem volt lehetőségük kitörni ebből a spirálból? Tele titkokkal és szerepekkel. A történet igazi metaforája a modern kapcsolatoknak. Hogyan zárjuk le őket? Hogy búcsúzzunk el egymástól? Hogyan bízzunk meg egymásban? Ki dönt és ki az, aki végrehajt? Hogyan és miért mondunk le a gyerekünkről? Miért és hogyan hágjuk át a társadalom szabályait? Hol vannak a határok?
A szkeccskomédia gerincét egy behajtáskezelő cég alkalmazottjának telefonbeszélgetései adják. A vonal egyik végén a rendszerváltás körül született generáció egzisztenciális válsága bontakozik ki, míg a másikon a magyar valóság zsánerfigurái körvonalazódnak.Az egy felvonásos darab azokat a mélyen gyökerező indulatokkal tarkított, frusztrált – és ebből fakadóan végtelenül abszurd, torz – más nézetből pedig képtelenül vicces élethelyzeteket fűzi egymás után, amelyekkel nap mint nap találkozunk a mai Magyarországon, ahol egy kis hatalomra szert téve bárki kész pokollá tenni a másik életét.A Folyóügy felkínálja a kérdést: kilátunk-e saját elcsépelt szerepeink mögül? Felismerjük és visszafogjuk-e a bennünk szunnyadó “házmestert”? Meglátjuk-e önmagunkat másokban?A felskiccelt szituációk között a mi szemétkedéseink is ott vannak, a Folyóügy karakterei mi vagyunk! Játsszák: Németh Viktória, Kardos Tibor, Szabó Arnold
Skandináv komédia. Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág – a telefonhívások, a napi bevásárlás, a szórakozás, az ismerkedés, a szexualitás.Ha kudarcot vallanak, mehetnek vissza „pihenni”. Ám egyszer csak betoppan hozzájuk egy nő…
Szakonyi Károly megengedő szeretettel rajzolja meg a Balogh családot, amelynek tagjai – az édesanya halála után – egyre kevésbé találnak utat egymáshoz. Édesapjuk, Simon születésnapjára gyűlnek össze a testvérek a szülői házban. A szándék még megvan, az igény is, de nincs se elég idő, se elég türelem. A problémákkal szembenézni, egymással őszintén beszélni túl nagy teher, mikor mindenkinek megvan a maga nyűgje. Hétköznapi emberek, akik eltévedtek egy kicsit az életnek nevezett útvesztőben, de azért csak mennek előre rendületlenül. Szakonyi Károly 1978-ban írta A hatodik napon című színdarabját, érvényességéből azonban mit sem vesztett az elmúlt több mint negyven évben. A szerző így fogalmazott darabja kapcsán: „Személyes, bensőséges élmények vezéreltek annak kimondására, hogy a szeretet gesztusai mennyire félrecsúszhatnak legnagyobb igyekezeteink ellenére is. Negyven év sok idő a mai gyors ütemű életben, sok minden változott, ám az emberi kapcsolatok minősége legkevésbé. Éppen ezért a történet a mai publikumnak is ismerős. Ugyanakkor a darab jelenhez csiszolása még közvetlenebbül szólítja meg majd a mai nézőket.” A Rózsavölgyi Szalon A hatodik napon bemutatásával is tiszteleg Szakonyi Károly előtt, aki pontosan a premier napján ünnepli a 90. születésnapját.
A világirodalom számtalan titkos zárványt mondhat magáénak: álnéven író, az ismeretlenség homályába burkolózó szerzőket, női szerepeket magukra öltő férfi írók egész sorát „jegyzi”. Megannyi álszerző kitalált életrajz mögé bújva írta remekműveit. Mariana Alcoforado portugál apáca életrajza máig vitatott eredetű, világirodalmi sikere vitathatatlan. Mariana Alcoforado 1640-ben született Bejában, és már fiatalon a klarissza apácarendbe vonult. Huszonöt évesen találkozott a későbbi Chamilly márkival. A férfi 1665 és 1667 között sok időt töltött Beja környékén, és Mariana bátyján keresztül került kapcsolatba a családdal. A két fiatal hamarosan szerelmi viszonyba bonyolódott egymással, ami nem maradt sokáig titokban, és nagy botrányt kavart. A férfi a következmények elől visszamenekült Franciaországba, Mariana ezután pedig hónapokon át hosszú levelekkel ostromolta. Ezeket a leveleket adta ki 1669-ben egy párizsi kiadó. Magyarul - közel 300 évvel később - 1959-ben jelent meg a kötet Szabó Magda fordításában. A mű világhírét és népszerűségét nemcsak a textus ragyogó költészetének köszönheti, de annak a szavak mögül felsejlő, ragyogó gondolatnak is, hogy a befalazott valóság fölött a teremtő képzelet minden körülmények között győzedelmeskedik: nemcsak a szerelem örökkévalóságát, hanem a művészet korok és társadalmak fölötti erejét, győzelmét is hivatott hirdetni.
A Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spektrum Színház közös produkciója. Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli. Sára asszony és férje György, Misikét, hatodik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. Demeter Mór tiszteletes és a doktor, Miksai Tibor a megszokott gyásszal veszik tudomásul a tragédiát… A gyermekáldás bősége eddig végeláthatatlan tragédiába fulladt. A tehetetlen házaspár feje fölött fekete felhők gyülekeznek, a téboly felhői. A tiszteletes vigasztaló szavai gépies és öncélú védőbeszédekké silányulnak, az Úr kegyelemteljes hatalma gyilkos súlyként nehezedik a világra, az orvos tehetetlensége pedig, mintha visszájára fordítaná a segíteni akarást: szinte meghívja a halált, hogy megállapíthassa: ember itt nem tehet semmit. És ekkor, mintha csak parancsszóra, megérkezik Demeter Bendegúz, a felvilágosult és hitetlen fiatalember, a tiszteletes unokaöccse. A fiatal lázadó jelenléte és szavai végleg ellehetetlenítik hitében Sára asszonyt. Egy tisztes család legbelső életét megtöri a kétely. György még küzd, de a „pallón átsuhanó” boszorkányság szelleme, ösztönös, pogány gondolatok felé űzik a családot. Az istentelenség teret hódít a faluban, Sára asszony nyíltan bevallja, ő már nem hisz. A káosz kezd eluralkodni a kis közösségen. Van-e értelme reménykedni sorsunk jobbra fordulásában kudarcaink közepette is? Realitásvesztés-e bizakodnunk hiábavalónak látszó küzdelmeink ellenére is? Sára asszony kérdez és tusakodik. Harcot vív önmagával és környezetével is, érvényes válaszokat keresve gyümölcstelennek tűnő élete romjain. Sára asszony ismét áldott állapotba kerül, de már a temetésre is készül, hiszen elkerülhetetlennek tartja az elkövetkező sorscsapást. Döbrentei Sarolta (1973) számos sikeres nagyjáték- és tévéfilm forgatókönyvének elkészítésében vett részt. Dramaturgként dolgozott többek között a Kincsem és a Liza, a rókatündér című filmekben. Good morning című kisjátékfilmjét az év második felében forgatják.
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. “Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténetét és A világirodalom történetét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: >Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni.” Bálint András
Párhuzamos történetek, melyek a mélyben összefüggnek. Sorsok, melyek alapvetően meghatározzák egymást. Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával. Úgy érzi, csak tatusra számíthat, aki mindennél jobban szereti unokáját, s akiben Eszter mindenki másnál jobban megbízik. Eleinte észre sem veszi, hogy ezzel a bizalommal a nagyapja visszaél… Vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő, torz családi mintákat? Az Egyasszony alkotói ismét egy tabutémáról készítettek előadást. Plakáttervező: Csáfordi László
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt?tovább is van, mondjam még?
"Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni."
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?
Egy estén belül a Magyar Mozdulatművészeti Társulat - "Hajnalpír" és "Fifika" című darabja! Az est programja:1. Hajnalpír etűd2. In Memoriam Fenyves Márk - vetítés3. Dvořák etűd - Magyar Mozdulatkórus4. Lélek szóló5. Fátyol etűd - Magyar Mozdulatkórus-SZÜNET-6. Fifika Magyar Mozdulatművészeti Társulat – In Memoriam Dienes ValériaDr. Dienes Valéria (1879-1978)142 éve, május 25-én született Geiger Valéria néven, a huszadik század egyik nagy magyar táncreformátora Dr. Dienes Valéria, az első magyar mozdulatművész, az első magyar táncteoretikus, az első modern táncművészeti iskola létrehozója, a mozdulatművészet és az orkesztika megalkotója.Hajnalpír – részlet az in Memoriam Dienes Valéria című előadásbólA Magyar Mozdulatművészeti Társulat In memoriam Dienes Valéria című előadásának premierje 22 évvel ezelőtt volt a MU Színházban, 1999-ben. Darabunk több rangos díjat elnyert annak idején, több mint 60 alkalommal játszottuk, a Társulat 25 éves jubileuma alkalmából felújítottuk, új szereposztásban látható."... Ha valaki életében először téved mozgásszínházi előadásra, és ehhez a műhöz lesz szerencséje, megérintetik, szerelembe eshet a tánccal." (Balkon 1999/6 Halász Tamás)"... Ha az Orkesztika ilyen, - életben kell tartani. Jó előadókkal, tiszta, örök-emberi tartalmakkal, az aktualizálás kényszeredettsége nélkül. Úgy, ahogyan most láttuk." (Táncművészet 1999/3 Lőrinc Katalin)