Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban. Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott írásai: egyben világjobbítási törekvései. A Császármorzsa ízig-vérig kortárs darab, szociológiai pontosságú groteszk „látlelet”, egy elidegenített világról. Mit akarnak a nők? Mit akar ez a felbőszült, gyilkolástól sem visszariadó baccháns-gyülekezet karácsony estéjén? Azt, amit mindenki: azt a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk. És persze, nehezebb pillanatokban nem árt, ha tudjuk Isten telefonszámát!…
„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.”(Ruth könyve) Márai Ilona naplójának megjelenése az idei év irodalmi szenzációja.A MAZSIKE a 2022/23-as évad kiemelt kulturális programjaként - a HELIKON Könyvkiadó, és a KuglerArt Szalon támogatásával - mutatja be a 4 részes irodalmi-kisszínház sorozatot a RETIKÜL Női Irodalmi szalon műsorában.Színpadi előadásként különleges ez a sorozat, mert a Márai házaspár emigrációjának négy különböző állomásán játszódó négy rész úgy követi egymást, mint egy négy részes filmsorozat egymáshoz szorosan kapcsolódó epizódjai.Lola számára „Ő” (így utal férjére) volt a legfontosabb. Mégis, sokkal több volt, mint a nagy író, Márai Sándor felesége. Naplóiban nyíltan beszél házaséletük hullámzásairól, és arról is, hogyan éli meg ő Márai alkotói válságait, érzelmi távolodásait, és mekkora árat fizet egy-egy regény elkészüléséért. Őszintén, szabadon, érzékenyen, humorral ír életük eseményeiről, az emigrációjuk különböző állomásain őt ért benyomásairól, a tájakról, emberekről. Beszél álmairól, érzelmeiről, örömeiről, fájdalmairól. Gyakran ír a hullámokban rátörő honvágyról, a Magyarországra való visszatérés reményéről, később pedig ennek a reménynek feladásáról.De ír mindennapi kis örömökről, bosszúságokról, háztartási ügyekről: főzésről, vásárlásról, ruhákról, kalapokról, harisnyákról, cipőkről… Feljegyzései izgalmasak, mert olyasmit is elmesél kettejük életéről, amit Márait olvasva eddig nem tudhattunk meg. De a legfontosabb talán mégis az, hogy a Márai Sándor naplóiban itt-ott felbukkanó L. betűk mögött most alakot ölt az a nő, akinek halála után az író ezt írta:„Hatvankét éven át éltünk együtt, volt szerelem, harag, minden, ami a közös életből múlhatatlanul következik, de azt, hogy ennyire összenőttem vele, eddig nem tudtam.”
2016 Szent Márton éve, aki Pannoniában (Szombathelyen) született. Egyrészt e tények, másrészt az a felvetés ihlette a darabot, mi volna, ha Márton, az egykori hittérítő alakja megjelenne a mai korban a hitevesztettek közt, a pszichiátria zárt osztályán, ott, ahol olyan betegeket kezelnek, akiknek odakint, a modern társadalom elvárásokkal teli, rohanó világában kicsúszott lábuk alól a talaj.
KitchWald a szépséggel és titkokkal teli mágikus erdő, a káosz és a rendbe vezető út, amely egyszerre csábít és riaszt, kelti a megnyugvás és a nyugtalanság érzését. Az erdő varázslatos világában Hermész örökösen változó figurája találkozik a szintén ellentmondásos női princípiummal, testet öltenek a lélek, a szellem, a test, az anima és animus ambivalens karakterei. Az egyre bizonytalanabb térben és időben az evidenciák megkérdőjeleződnek, a határok a szerelem, a vágyak, a csalódás és beteljesülés, a valóság, a képzelet és az álmok között, feloldódnak, elmosódnak a férfi-nő, isteni-halandó, megsemmisülés és (újjá)születés, a konfliktus-harmónia ellentmondásai. Kovács Gerzson Péter legújabb, provokatív, fájdalmasan szép produkciójában zúgnak és susognak az erdő fái, beszippant a sötétség. Látványterv: KGP Zene: Kovács Jeromos
A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is. kabaré (főnév)1. Gyakran humoros élő szórakoztató műsor; egyetlen szereplős műsorszámokat, tréfákat, rövid jeleneteket tartalmazó, és rendszerint a műsorközlő szövegével összekötött műsor. A kabarén jól szórakozik a közönség. Szilveszterkor a televízió is közvetít kabarét. A kabaréban sokszor van politikai humor is.2. Színház, ahol rendszeresen játszanak humoros műsort; egy kisebb helyiségben, épületben széksorok előtt felállított ilyen színpad. A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely.3. Átvitt értelemben: Nevetséges jelenet, ami szokatlan furcsaságával elutasítást is kiválthat. Az igazgató irodájában kialakult helyzet inkább egy kabaré lett, mint üzleti tárgyalás. Kész kabaré lett, ahogy a két vezető veszekedett.
Wilhelm, az írnok beleszeret egy vadász lányába. A házassághoz Wilhelmnek be kell bizonyítania, hogy vadászként is megállja a helyét, csak így nyerheti el a lány apjának jóváhagyását. Pláne, hogy az apa másnak szánta Kätchent. De Wilhelm tollhoz és nem puskához szokott: pocsékul lő. Vagyis hiába a szerelem, házassági esélyei egyre csökkennek. Egy nap azonban minden megváltozik: Wilhelm varázsgolyókat vesz egy sánta idegentől és ettől kezdve minden lövése talál - amíg ki nem fogy a töltényből: akkor pedig újra vásárolnia kell, és újra, és újra, és újra. Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata. Az 1821-ben bemutatott opera történetének alapját pedig egy 18. századi, Csehországban lefolytatott bűnügyi tárgyalás jegyzőkönyvének kivonata és az ebből született novella adja. A Black Rider szövegkönyvét William S. Burroughs, a beat generáció egyik kiemelkedő tagja írta, aki maga is A bűvös vadász történetéhez kísértetiesen hasonló helyzetbe került, amikor Tell Vilmos legendáját megidézve megpróbálta lelőni az almát a második felesége fejéről. A kísérlet sajnos nem sikerült. És hogy ki irányította vajon Burroughs golyóját? Talán a falábú idegen? Sose fogjuk megtudni… Mindenesetre „az Ördöggel csak a bolond köt üzletet. És mégis minden percben akad, aki belecsap a Patás tenyerébe”. Eredeti rendezés és színpadkép: Robert Wilson Eredeti hangszerelés: Tom Waits és Greg Cohen Szövegek: William S. Burroughs
Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az előadás a legérdekesebb találkozásokat gyűjti össze, a neves költő - Szőke István Atilla - első színpadi művének segítségével.
A művet az Oroszország- és Európa-szerte foglalkoztatott Vaszilij Barkhatov rendezésében láthatják az Erkel Színház színpadán 2018 decemberében.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Dosztojevszkij regénye alapján írta: Gáspár IldikóGörög Imre és G. Beke Margit fordítása nyománKórusszövegek: Tóth Réka Ágnes és Gáspár Ildikó
- a gyermekvédelemről, valós beszámolók alapján- “Egyszerűen nem lehet ezekbe a rendszerekbe belelátni. Hogyha nem vagy benne, hogyha nincs belső ember, aki beszél, akkor ezek a dolgok nem derülnek ki.” Az előadásban elhangzó dokumentarista szövegek mind a gyermekvédelmi rendszerben érintettek beszámolói. Az intézetek egykori lakói, fiatalkorú anyák, szakemberek járultak hozzá, hogy mélyen személyes és vállaltan szubjektív történeteiken keresztül a nézők megismerhessenek egy olyan világot, amit a mai napig tabuk és titkok öveznek. A történetből összeálló kép bemutatja, hogyan termeli újra ugyanazokat az élethelyzeteket a rendszer generációról generációra. Miközben a gyermekotthon sokak számára a fizikai túlélés egyetlen biztosítéka, a szereplők legfőbb kérdése mégis az: “hogyan fogok kijutni innen?”. Szereplőinket azonban nem csupán a gyerekkori traumák által ismerjük meg. Az előadásban szövevényes emberi kapcsolatok és humoros mindennapi helyzetek is árnyalják a hazai gyermekvédelem médiából megismert képét. Kiderül, hogy hány pont egy üveg Fanta a Zsé közértben, hogy mi mindenre képesek egymásért a testvérek és hogy megcsókolta-e valaki Cristiano Ronaldot. “Nyilván nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy miért van lelkiismeretfurdalásom... Tehát az... Amikor az ember túlél dolgokat, amikor kijövünk ebből az egész kurva viharból, és azt mondod, hogy hú, túléltem ezt és azt... tök jól lehet utána fényezni magunkat, hogy sikerült, hogy lediplomáztam, hogy kitörtem, és blablabla, de mindennek van ára.És nem biztos, hogy megéri. Mert akkora terhet basz rád, olyan szinten befolyásolja minden mozdulatodat, minden megélt érzelmedet, hogy nem biztos, hogy megérte. És ha ott maradunk, az fix, hogy vagy éhen halunk, vagy fizikálisan halunk meg, de ott már mindegy, ez tényleg megtörtént volna. És akkor addig szólt volna a történetünk.” Asszisztens: Gazder Adél A szöveget Interjúk szószerinti felhasználásával állította össze: Zsigó Anna,Hárs Anna és Farkas Ádám
Adott egy nő.Adott egy férfi.Van gyerek – szám szerint hét.Adott egy hotelszoba.Adott a házasság köteléke is.Csak épp nem egymással.Szeretni azt, aki igazán soha nem lehet a miénk, mert családja van, és adott esetben a családját választja a saját boldogsága helyett.– Mi marad? Lopott percek, órák?Egy ellopott februári hétvége.Minden évben csak ennyi.Adott tehát két ember, aki az idők során szőröstül-bőröstül megismeri egymás rezdüléseit, életét.– Kit csalnak meg? A feleségüket? A férjüket? A gyerekeiket?– Saját magukat!Egy abszurd szerelem gyönyörű története.– Lehet nevetni?– Igen!– Lehet sírni?– Igen!Akár mindkettőt egyszerre… Janza Kata és Szabó P. Szilveszter Doris és George életét tárja elénk.
Klebelsberg Kuno és Botka Sarolta esküvőjének emlékére. 125 éve, 1900- április 24-én a budapesti Egyetemi Templomban esküdött egymásnak örök hűséget gróf Klebelsberg Kuno és Botka Sarolta. Az évforduló tiszteletére ezen a napon a Klebelsberg Kastély szalonjában megelevenednek a kivételesen nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai és mögöttük a XX. század drámájának tablója. Hedry Mária Árnyéksors című színművében Sarolta szemszögéből láthat bele a néző Klebelsberg emberi karakterébe és munkásságába, miközben az özvegy II. Világháború utáni meghurcoltatására a kommunizmus ellentmondásos kegyetlenségére is rávilágít a darab.
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Egyébként könnyelműen úgy írtam róla eddig, mintha még élne.” Franz KafkaA Radnóti Színház, a Gólem Színház, a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Cseh Centrum együttműködése a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központban. A FEGYENCGYARMATON Fordította: Szabó Ede Színpadra adaptálta: Regős Simon Dalszövegíró: Réder Ferenc Rendezte: Regős Simon AZ ODÚ Fordította: Eörsi István Színpadra adaptálta: Sahin-Tóth Sára Rendezte: Sahin-Tóth Sára AZ ÉHEZŐMŰVÉSZ Fordította: Tandori Dezső Színpadra adaptálta: Borgula András és Németh Virág Rendezte: Borgula András Dramaturg: Németh Virág Díszlet- és jelmeztervező: Balla Hanga, Pauline Helen Stephan Zene: mdmx, Arleta Berndorff A rendezők munkatársa: Kóti Eszter Száz éve hunyt el Franz Kafka, de figurái mintha még ma is élnének. Mintha élne a Fegyencgyarmaton megkínzott fogoly és kínzója, mintha élne az Odújából kimozdulni nem hajlandó lakó, mintha élne Az éhezőművész. Mintha velünk élne, mintha bennünk élne. Mintha élne. Mintha élne - de vajon él? Élet-e a folytonos kínzás és megkínzattatás, a bezártság, az önként vállalt éhezés, élet-e a szabadságunk feladása? Életünk során mindannyian találkozunk ezekkel a kérdésekkel - a kafkai abszurditás lényege azonban pont a hétköznapi szituációk eltúlzott ábrázolásában rejlik. Ezekre a nagy(nak tűnő) kérdésekre keresi a választ három különböző rendező, három különböző irányból. És ha a válasz végül mindig ugyanaz lesz? Nos, az éppen eléggé kafkai volna. “Alapvető alkotói szándékunk feltérképezni a nyilvános kivégzéssel kapcsolatos kegyetlenség és szenvedély formáit, ehhez igyekszünk közvetlen kapcsolatot kialakítani a leendő nézőkkel, keressük az erőszak ábrázolásának különböző lehetőségeit. Nyúljunk bele a néző hasába és gyomorszájánál megragadva rázzuk fel azt, ameddig kielégülésre nem talál a kivégzés cirkuszában.” (Regős Simon - A fegyencgyarmaton) “Az odú vakondszerű lakójának kizárólagos öröme a kényelem és a kiszámíthatóság. Befúrja magát az odújába, hallgatja a kintről érkező zajokat és csak beszél és beszél, megfékezhetetlenül. A világtól való elzártság biztonságot ad neki és gyönyörködteti, úgy érzi: BOLDOG! Csak a rettegés ne lenne, hogy minden irányból rátörhetik odúja ajtaját. De semmi sem változik. Meddig tartanak identitásunk határperemei; mi kebelezzük be a félelmeinket vagy azok minket?” (Sahin-Tóth Sára - Az odú) “Kafka szövegei a zsigereimbe ivódtak kb. 30 évvel ezelőtt, a gimnáziumi évek alatt. Sokat gondolkodtam rajtuk - és főleg sokat álmodtam velük kapcsolatban; és mindig is foglalkoztatott a színpadra állítás lehetősége. Az éhezőművész karakterében minden öregedő művész benne van. A siker, a szeretet, az elismerés utáni vágy egyszerre a felismeréssel, hogy nincs már végtelen idő az alkotásra mint anno, fiatalon; és mindennek az egyszerre komikus és tragikus mivolta. Vicces és fájdalmas szöveg. Eljött az idő, hogy hozzányúljak.” (Borgula András - Az éhezőművész) Franz Kafka utolsó üzenetében arra kérte barátját, Max Brodot, hogy halála után olvasatlanul égessen el mindent, amit az író hátrahagyott. Brod azonban nem teljesítette Kafka kívánságát. Kiadta leveleit, naplóit, átszerkesztette félbehagyott regényeit - mintegy köztünk tartva a 20. század egyik legnagyobb hatású művészét. Szinte úgy, mintha élne.
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Százhúsz éve született és száz esztendeje lépett először színpadra Latabár Kálmán, a legendás énekes-komikus, egy régi-régi színészdinasztia legnevesebb, legnépszerűbb tagja. Kevesen gondolták-gondoltuk volna róla, hogy az ő élete kevésbé mulatságos, mint amilyenné estéről-estére a miénketteszi. Pedig a huszadik század történelme árnyékot vetett a sorsára és a pályájára. A gazdaságivilágválság bátyjával, Árpival együtt külföldre kergette. Párizstól Johannesburgig beutazta a világot,és majd hazatért , hogy származása miatt szerepeit elvegyék és leparancsolják a színpadról. Később ,a személyi kultusz idején, hajszálon múlt csak, hogy nem kiáltották ki a rendszer ellenségének.Mindeközben bátyjával együtt megrendítő szeretettel és kitartással ápolta édesanyjukat, aki egyagyvérzés után harminckét évet töltött betegágyban. Győrei Zsolt fiktív drámájában ez a kapcsolatadja keretét egy érzékeny, finomlelkű ember és nagy művész meg-megújuló küzdelmének ésvívódásának, amit Peller Károly egyszerre játékos és drámai alakításában elejétől végéig melegség járát és eleven humor fűszerez.
Maciej Kuźmiński Négy évszak című munkája az életet ünnepli, amelyet kaleidoszkóp-szerű képekben jelenít meg egy szinte már hipnotikus és összetett tánckompozícióban. A Közép-Európa Táncszínház hét táncosára készült alkotás Kuźmiński koreográfiai stílusának legjellemzőbb elemeit viszi színpadra, amit a népi hagyományok újraértelmezésével vegyít. A Négy évszak folyamatosan változó szerkezetében a természet és a kultúra, az újjászületés és a visszatérés összefonódik, és az élet mint változás tágabb metaforájává válik. Az előadás az európai kortárs tánc mozgásminőségeit, és a magyar néptánc alapjait újragondolva foglalkozik a közösségek szerepéről, a hovatartozásról, az egyéniség megszületéséről. A Négy évszak visszanyúl a kelet-közép-európai rítusokhoz és azt újraértelmezi a modern világ kontextusában. A Négy évszak mindezek mellett az idő szubjektív érzékelésével foglalkozik, így meghatározó benne a repetíció és a tiszta, dinamikus kortás tánc elemek. A darabban megjelenő négy évszak, négy különböző atmoszférát teremt meg. A négy rész bár mozgásnyelvileg különálló, de dramaturgiailag szorosan összefügg. Az előadás először a tavasz évszakát jeleníti meg a színpadon, a természet születését. Ezt követően a nyári évszakot ábrázolja, ahol a hagyományok újragondolásán keresztül a közösség és az egyén kapcsolatával foglalkozik. Majd az őszi évszakba lép át, ahol az együttélés, az állandóság, az állandó munka, az ember és az idő viszonyának témáit mutatja be. A téli évszak ezt követően az elmúlás és az újjászületés, a tudatos gondolkodás témáit jeleníti meg. Végül ismét kitavaszodik, a szabad akarat kérdéskörével, az új és ígéretes kezdetek érzeteivel zárja az előadást. Táncosok: Közép-Európa Táncszínház táncművészei:Gyevnár Réka, Hován Marcell, Kindl Gábor, Kisbakonyi Edmond, Nagy Gizella Noémi, Pucsek Berta, Sinka Lídia. Koreográfus, rendező, fény: Maciej Kuźmiński Próbavezető: Mádi-Horváth AdriennJelmeztervező: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói: Kovács Andrea, Ellenbacher Ádám, Hoover Laura, Kokai Laura, Loki Szimonetta ZitaVezetőtanár, témavezető: Szűcs EditMűvészeti menedzser: Sóthy Virág Társulatvezető: Szögi CsabaÁltalános menedzser: Gerlits Réka
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.