Magyar az, akinek fáj Trianon s ehhez hozzátehetjük: aki ismeri a mohácsi csata dátumát. Az első magyar történelem tankönyvekből tanulva már dédapáink is tudták, hogy 1526. augusztus 29. a magyar középkor alkonya is egyben. S tudjuk, hogy „több is veszett Mohácsnál”, de ez a „több” lassan elvesztette konkrét alakját a rárakódó 500 év súlya alatt, s mintha itt vesztett volna utat a magyar sors, ami miatt Mohács egyben Világos is, itt ácsolták Arad bitófáit, s földjén állt a párizsi Trianon palota. Mohács van a német majd szovjet katonai megszállásban, Recsk és Hortobágy poklában, az 56-os szétlőtt barikádokon, s lett a bús magyar sors születésnapja, mintha belső széthúzás és árulás, avagy külső acsarkodás s cserbenhagyás korábban soha nem lett volna része a magyar történelemnek. Mohács fél évezred óta mérgezi a magyar önképet, függetlenül attól, hogy minden nap eljátszunk a „mi lett volna ha…” gondolattal, vagy épp „felejtsük már végre el” felkiáltással utasítjuk el az erről való beszélgetést. Hiszen megértésre lenne szükség, hogy tudjuk, mindez nem a sors rideg akaratából, nem bűneink miatt, s nem a körülöttünk levők gonosz rosszindulatából történt, okai érthetők, és alapvetően rajtunk kívülállók. Az előadás a legújabb kutatások alapján három plusz egy kérdésre keresi a választ: milyen okok vezettek a mohácsi csatához, mit tudunk magáról a csatáról, és milyen következményekkel járt a vereség. Mindezekből pedig okkal következik, hogy miért így gondolkodunk a mohácsi csatáról, s vajon tudunk-e máshogy beszélni róla 500 év távlatából. Úgy tűnik, lehet, és az új történet révén a magyar történelmi emlékezet is megváltoztatható pozitívabb irányba. Ez pedig hozzájárulhat egy reálisabb önképhez, amire oly nagy szükségünk lenne a sikeres jelen és egy reménytelibb jövő érdekében.
Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
Improvizációs Activity. Ilyet még nem láttál! A legendás Activity játék most először költözik színpadra, ráadásul a hazai színészvilág nagyjaival! Az „Ez Tiszta Őrület – improvizációs Activity” nem hagyományos színházi előadás, hanem egy élő Activity játék és improvizatív színház különleges elegye. Egy pörgős, 80 perces show, ahol a nevetés garantált, a fordulatok pedig teljesen kiszámíthatatlanok. Minden este hat sztárszereplő áll a közönség elé, hogy egymással versenyezve, Activity-feladványokkal küzdjenek meg. A játékot két ismert és rutinos műsorvezető – Kovács Áron vagy Harsányi Levente – vezeti, akik gondoskodnak arról, hogy a humor és a tempó soha ne hagyjon alább. A színészek nem szövegkönyvből játszanak: a rögtönzés és a helyzetkomikum uralja a színpadot, így két előadás sosem lesz ugyanaz. A szereplőgárda igazi sztárparádé: Kálloy Molnár Péter, Szabó Győző, Hajdú Steve, Sövegjártó Áron, Náray Erika, Gubik Petra, Földes Eszter, és Gallusz Niki váltják egymást az előadásokban. Az ország legkedveltebb színészei most nem karaktereket formálnak, hanem saját személyiségükkel, humorukkal és kreativitásukkal hódítanak – a közönség pedig minden este részese lehet ennek a fergeteges, egyszeri és megismételhetetlen élménynek.
Vajda Mária „Hol a világ közepe…” című tanulmánya alapján színpadra alkalmazta: Molnár László Eredeti vallomások és történetek a balmazújvárosi parasztság szerelmi életéből.
Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai. Martin Miller, Alice Miller gyermekkorkutató pszichoanalitikus és bestsellerszerző fia pszichoterapeutaként dolgozik ma is Zürich mellett. Könyve édesanyjának a rekonstruált életrajza, valamint saját gyerekkorának, anyjával és apjával való kapcsolatának leírása, amelyből a közfelfogás számára eddig teljesen ismeretlen kép rajzolódik ki Alice Millerről. A Martin Miller által átélt valóság saját családjával kapcsolatban egy titkokkal, elnyomással, gyerekbántalmazással, elhallgatással, hazugságokkal terhes életet tár elénk, amiben számára sem gyermekként, sem felnőttként nem jutott hely. Egy kétségek között hánykódó, szétesett anya–fia kapcsolatról szól, és megírását az igazság bemutatásának a vágya, a múlt terheitől való megszabadulás és a traumából való kigyógyulás lehetőségének a felmutatása inspirálták. Nem állításokat szeretnénk tenni, hanem megvizsgálni, miként lehetséges, milyen folyamatok játszanak abban szerepet, hogy egy zseniális éleslátással bíró anya nem képes rálátni saját cselekedeteire, és kritikusan szemlélni azokat, nem képes érzékenynek lenni saját gyermekére? Urai lehetünk-e önmagunknak valaha, vagy múltunk foglyai maradunk valamiképpen, akármit is csinálunk? Lehet-e kigyógyulni a traumából? Lehet-e leválni a szüleinkről? Szülőként el tudjuk-e engedni a gyerekeinket, képesek vagyunk-e egy önmagunkat túllépő, meghaladó szeretetre? Mi segítheti a változási folyamatokat? Ezek a kérdések izgatnak minket ebben a nagyon komplex, sokrétű és sokfelé ágazó történetben. A darab a jelenből indulva villantja fel a múlt képeit, a történet különböző tereken és korokon át, különböző szereplőket megelevenítve és az olykor eltérő narratívákat ütköztetve, mozaikszerűen bomlik ki.
Dalciklus Radnay Csillával. A Sommerreise Schubert Winterreise című korszakos dalciklusának fordítottja. A Winterreisében egy férfi 24 dalban panaszolja el, hogy szakított vele a szerelme. A Sommerreisében a főszereplő egy nő, nem télen játszódik a történet, hanem nyáron, a nő szerelme nem szakít, hanem eltűnik, a nő nem elmegy, hanem érkezik – és ezután mindenféle történik vele, főleg újrakezdi az életét. Az előadást angol nyelven játsszák angol és magyar felirattal.
Az előadás egy generációs keresztmetszet sodródásról, identitás és boldogság keresésről, életkezdési válságról, kapunyitási pánikról. Évadregény. Mikó Csaba és Závada Péter komédiája, a Takarásban egyszerre színházi kulisszák mögötti vallomás és őszinte párkapcsolati tragikomédia. A darab a próbatermek, öltözők és pszichológusi rendelők intim terében játszódik, ahol a Három nővér körüli szereposztási küzdelmek hamar személyes drámává, barátságok és házasságok széthullásává, kínosan őszinte önvizsgálattá alakulnak. A szöveg humora Woody Allen neurotikus párbeszédeit idézi, a próbafolyamat dokumentarista, zaklatott intimitása John Cassavetes filmjeinek improvizatív erejét hozza játékba, míg a fragmentált, montázsszerű dramaturgia és a metaszínházi játékosság Jean-Luc Godard szellemével rokon. A generációs kiábrándultság, az átpolitizált vágy és testiség leginkább talán Bertolucci filmjeire emlékeztet. A Takarásban nem pusztán komédia: kortárs látlelet a színházról mint intézményről, a kulturális szférában dolgozók kompromisszumairól és arról, hogyan szivárog át az élet a színpadra, és vissza.
Dokumentumszínház. Az autóipar a jelenkori, rendkívül komplex kapitalista rendszer esszenciája, amely mindannyiunk életét meghatározza. A szalag nem áll le, a tempó egyre csak nő, a teljesítményünk egyre optimalizáltabb. Kétpercenként kigördül egy autó a gyárból, kéthavonta bemutatásra kerül egy új színházi előadás. A fogyasztás munkahelyeket teremt, amely tovább pörgeti a fogyasztást, miközben a társadalmi olló egyre csak nyílik.Egy színész és két autóipari dolgozó néznek rá erre a képre. Három személyes történet, amelyek most találkoznak. Lehet, hogy ebben a hajtásban már az is ellenállás, ha időt szánunk egymás megismerésére, és beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe? Az előadás után minden kedves munkavállalót és munkakeresőt várnak egy kötetlen majálisra! Koncepció: Teresa Lucia Rosenkrantz Videó: K. Takács Márton, Lambert Strehlke Videótechnika: Kiefer TiborProdukciós asszisztens: Totobé Anita Konzulens: Meszmann TiborKülső szem: Böröcz Judit
Tantermi előadás. „Az iskola kényszer. Mindig is az volt, és mindörökre az is marad, és tanár és diák egyaránt éppen ennek a kényszernek köszönheti, hogy egyáltalán létezik.” (Kai Hensel: Klamm háborúja) A 2002-ben Német Ifjúsági Színházi díjjal elismert dráma egy paranoiás pedagógus megőrülésén keresztül, szélsőséges pedagógiai szituációk szinte minden lehetséges alapproblémáját körbejárva írja le egy tanár és egy osztály különös háborújának történetét. Egy osztály tanulói levélben tudatják tanárukkal, hogy felelősnek tartják öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Klamm tanár önkéntelenül is felveszi a harcot, megpróbál szembeszállni a teljes ellenállással és normális hétköznapi keretek közé visszaterelve a történéseket tovább tanítani, ám lassan ráébred, hogy ez már nem lehetséges. Hibát követ el: magyarázkodni kezd, a diákok azonban makacsul hallgatnak. Klamm minden létező módszert bevet: ígér, könyörög, fenyegetőzik, megalázkodik. Végül saját háborút hirdet hát az egész iskola, kollégái, felettesei ellen. Am a diákokat ebben a furcsa háborúban nem tudja maga mellé állítani. Végső kétségbeesésében olyan tabukat is néven nevez, amelyek alapjaiban rengetik meg a konvencionális iskolai normákat is, így a darab során felszínre kerül minden szenny, ami egy pedagógusi munkával eltöltött élet során fölhalmozódhat egy pedagógusi munkára alkalmatlan lélekben. Klamm végképp elveszíti a talajt a lába alól, kétségbesett harca végül teljes kudarcba fullad. A fentiekből leszűrhető, hogy a mű az egymás közti társas kapcsolatoktól kezdve egészen az alapvető erkölcsi normák helyes értelmezésig olyan problémákkal szembesíti a kamasz közönséget, amellyel nap mint nap találkoznak, találkozhatnak. Elgondolkoztatva segít fejleszteni a tizenévesek kommunikációs-, konfliktuskezelő- és empatikus készségét, a tanár-diák viszonyon keresztül világítva rá arra a tényre, hogy hová vezet, ha életünkben helyet kap a harag, a megbántottság, a kirekesztés, a sértettség. A mindennapi életre lefordítható elsődleges erkölcsi tanulság az, hogy igyekezzünk kimondani mindent, így a probléma láthatóvá válik és könnyebben megoldható, helyrehozható. Ennek eléréséig azonban hosszú út vezet. Mi megpróbálunk segíteni az első lépésekben a tudatos együttműködés, az önkontroll, a jövő felé irányultság és a helyes mérlegelés rendkívüli fontosságának kihangsúlyozásával. Aztán... „A következő órán meg majd szépen folytatjuk ott, ahol abbahagytuk...”
Az előadás a Duma Akadémia sorozat része. Simonyi Balázs, az ULTRA és a Kékkör rendezője két évtizednyi hosszútávfutó tapasztalatból és négy évtizednyi kulturális szakmai háttérből merítve, ironikusan és önreflexíven beszél elszántságról és kiégésről. Arcokról és aprómunkáról. Spartathlonról és UltraBalatonról. Hogyan válik a futás identitássá, menekülőúttá és tükörré egyszerre? Személyes történeteken keresztül mutatja meg, hogy az ultrázás nem emberfeletti teljesítmény, sokkal inkább ember alatti, nem hősies sportfilm, hanem egy lehetőség, ahol az időt és távolságot, mint üveggolyót, megkapjuk, hogy újra és újra rendezzük problémáinkat, egónkat, életünket.
Mese felnőtteknek.A Láthatáron Csoport új bemutatója kortárs magyar ősbemutató, alapja A boldogság madara című tibeti népmese, amiben egy fiatal fiú útra kel, hogy falujának visszahozza a fényt, a boldogságot és az életet. A mesében a szörnyekkel és embert próbáló akadályokkal teli út megtétele küzdelmes és sokszor reménytelen, de a fiú mégis sikerrel jár. Hős, aki önmagát meghaladva boldoggá teszi a népét és önmagát. Mit jelent ez a hősiesség itt és ma? Hogyan néz ki ez a történet jelen világunkban? Ki a hős, és mi a feladata? A mese alapján készült kortárs drámai szöveg ezt a kérdést járja körül. Színházi utazás a keresésről, a küzdelemről, a reményről és a boldogságról, élő zenével.
Kovács András Péter új önálló estjének bemutató előadása a Corvin Dumaszínházban. Műsorvezető: Fehér Boldizsár
Érzelmekkel teli, romantikus történet szerelemről, veszteségről és újrakezdésről. A magyar slágerekre épülő musicalben minden dal egy élethelyzetet, egy emléket, egy ismerős érzést szólít meg. A könnyed hangulatú történet felidézi a 90-es évek nyári balatoni hangulatát, ahol a múlt és a jelen összefonódik, és ahol újra meg kell tanulni bízni, elengedni és szeretni. A több évtizedes slágerként ismert dalok hidat képeznek a generációk között, így fiataloknak és idősebbeknek is kiváló élményt nyújt. Demjén Ferenc dalainak felhasználásával. Kirády Attila ötletéből, Goda Krisztina és Kormos Anett által írt forgatókönyv alapján a szövegkönyvet írta Szente Vajk és Galambos Attila.
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Ezen az estén a Dumaszínház tehetséggondozói és a közönség azokat a feltörekvő humoristákat hallgatják meg, akik azért versengenek majd, hogy bekerülhessenek a meghívásos Fiatal Félőrültek Szupergálára! Fellépőnek a fellepo@dumaszinhaz.hu címen jelentkezhetnek - várunk minden magát megmérettetni vágyó Félőrültet és a közönséget, akik részesei lehetnek a humortörténeti pillanatnak! Műsorvezető:Litkai Gergely
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
Mire gondol az ember, ha a pszichológiára és a humorra egy mondatban hivatkoznak? Valószínűleg arra, hogy itt valami igazán egyedi és szórakoztató dolog készül. Az este során Elek Péter hozza a megszokott sziporkázó humorát és hétköznapi sztorijait, tele emberi hibákkal, saját laikus megfigyeléseivel és elméleteivel, életünk apróbb-nagyobb abszurditásaival, melyekre Baranyi Dorka pszichológus, és szakképzett sématerapeuta reflektál, a szakmai objektivitás szemüvegén keresztül. Emellett közösen mutatnak be tipikus szituációkat, munkahelyi, párkapcsolati, illetve egyéb területekről, melyek szórakoztató módon világítanak rá, hogyan legyünk tudatosabbak, boldogabbak és hogy tényleg kelljen túl nagyot hazudnunk, amikor egy kérdésre azt feleljük: "Velem minden rendben!"
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi család felemelkedését. A trón című musical nem pusztán a Hunyadiakról szól. Természetesen látjuk, hogyan kerül Hunyadi Mátyás a trónra, de ennél sokkal több rejlik benne: emberi sorsok, döntések, útkeresések. Vajon előre megírt a sorsunk vagy képesek vagyunk változtatni rajta? Sodródunk az eseményekkel vagy kezünkbe vesszük az irányítást? Ezek a kérdések ma is ugyanolyan érvényesek, mint évszázadokkal ezelőtt. És épp ettől lesz ez a történet korszerű, mert nemcsak a múltról szól, hanem rólunk is. Szerző: Juhász Levente
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt… A pergő cselekményű, látványos előadás egyszerre röhejes feketekomédia, akciódús thriller és fordulatos krimi, mely provokatívan és szellemesen tesz fel kérdéseket azokról a társadalmi feszültségekről, melyek közt élünk. Heather: Gali Petra e.h.