Adott egy nő. Adott egy férfi. Van gyerek -szám szerint hét. Adott egy hotelszoba. Adott a házasság köteléke is. Csak épp nem egymással. Szeretni azt, aki igazán soha nem lehet a mienk, mert családja van , és adott esetben a családját választja saját boldogsága helyett.-Mi marad? Lopott percek, órák? Egy ellopott februári hétvége. Minden évben, csak ennyi se több. Adott tehát két ember, aki az idők során, szőröstül- bőröstül megismeri egymás rezdüléseit, életét.-Kit csalnak meg? A feleségüket? A férjüket? A gyerekeiket? Saját magukat!Egy abszurd szerelem, gyönyörű története.-Lehet nevetni?-Igen!-Lehet sírni?-Igen! Hol mindkettőt egyszerre!
"Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azzal a korlátlan fantáziával (játékosan mégis komolyan véve), ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia." - Rudolf PéterAki ismeri a történetet, annak élvezetes a két tehetséges, rokonszenves színész. Aki a történetre kíváncsi, az kapaszkodhat, mit ért meg mindebből. Amúgy zene, mozgás, mimika, átváltozás, kellékek puritán használata rendben. Minden invenciózus, a helyén van. A dajka szerepét bátran felvállalja, aki éppen ráér. Mercutio-ét is. Apa-anya szintén rendben. Sok vidám kacaj forrása, ahogyan a dajka ide-oda futkos, s ahogyan Rómeót féltik a barátai. Szintén kettős megjelenítést kap a derék Lőrinc barát. Hol Nagy-Kálózy, hol Rudolf kapja magára a barátcsuhát. Az erkély-jelenetnél Rudolf Péter a könyöklőt is adja. Nagy-Kálózy papként is, dajkaként is, Rómeó barátjaként is helytáll, nincs szükségük a nemi identitás szigorú szétválasztására. Egyszerű, csuklyás, szürke, kétrészes ruhájuk alkalmassá teszi őket mindenféle lény megszemélyesítésére. Elég odavetniük egy csipkekendőt: ím, dajkává változott. Elég felemelniük a fejüket - ha ezt különböző ritmusban, szép koreográfia szerint teszik, tudjuk, különböző időben ébredtek a félelmetes sírkamrában. Számtalan efféle lelemény ékesíti a játékot. Szép ez így. Jó zene, szép és tehetséges emberek találnak új lehetőségeket a maguk és a klasszikus mű megmutatására. Nevezzük beavató színháznak: teljes a siker, örülünk. - Budai KatalinBemutató időpontja: 2000. április 1., IBS Színpad
„Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen 13-at ütöttek." (idézet a regényből)Vajon kilátunk a véleménybuborékból, ami körülvesz minket? Vagy csak képzelünk valamit a külvilágról, és azért találjuk szörnyűnek? És a szörnyű külvilággal szembeni harcunk közben nem válunk-e mi is szörnyetegekké? Winston Smith szemszögéből látjuk az abszolút hatalommal bíró Nagy Testvért, a teljeskörű ellenőrzést fenntartó Belső Pártot és az agressziót tömeges áhítattá emelő Gyűlölet Két Percét. De vajon a világ ilyen, vagy egy magányos, középkorú férfi, Winston Smith észleli így? Mennyiben változtat mindezen a fiatal lánnyal, Juliával való tiltott szerelmi viszony és a titokzatos O'Briennel kialakuló szellemi szövetség?George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. A világ sokat változott '48-hoz és '84-hez képest is. Ebből a távolságból, a jelenkor nézőpontjából közelítünk ehhez a máig érvényes műhöz. George Orwell „NINETEEN EIGHTY-FOUR” (Copyright, 1949) című regényének alapjánBill Hamilton, a néhai Sonia Brownell Orwell hagyatéka irodalmi kezelőjének engedélyével.
Gitár, nyakkendő és a szving ötven árnyalata. Becsomagolva stand-up zsemlék közé. Ez a Duma Swing, vagyis Kovács András Péter (KAP), Janklovics Péter és Illés Ferenc jazz-up comedy estje. Ez egy zenés, improvizatív stand-up előadás, amiben a legelképesztőbb élethelyzeteket jelenítik meg, ahol az emberek zenével találkoznak: céges bulik, fesztiválok, lagzik kerülnek górcső alá. Így írta le az est házi-, és ötletgazdája, KAP a produkciót pár éve, mikor utat tört magának ez a talán eleinte kissé szokatlannak tűnő műsor. A közönség hamar megszerette, így nem csoda, hogy az előadók a folytatásban kezdtek gondolkodni, aminek most jött el az ideje. A 2016. őszén debütáló Duma Swing 2. hangulata ugyanaz, mint ez elsőnek, hiszen benne maradnak a felhőtlen, asszociatív mókázások, a zenei konvenciók teljes zárójelbe tétele, és persze a saját dalok, a mash-upok, valamint a spontán zenei ötletelésekből, viccelődésekből kibontakozó dallamok. Aki szerette az elsőt, az a másodikat is szeretni fogja” – meséli KAP. A sikerreceptet követve tehát, itt a Duma Swing 2!!
Mark St. Germain: Freud's last session című darabjának magyarországi bemutatója Jordán Tamás és Alföldi Róbert szereplésével és rendezésében.
Erich Wolfgang Korngold (1897-1957) neve nem ismeretlen a BDZ közönsége előtt. Hihetetlenül gazdag életművében szinte minden műfajt megtalálunk a daltól a versenyműveken át az operáig. Legtöbben mégis a korszak egyik legnagyobb hollywoodi zeneszerzőjeként ismerik, akinek zsenialitását két Oscar-díjjal is elismerte akkoriban a filmes szakma. Korngold valójában mindig színházban, filmben, jelenetekben és karakterekben gondolkodott. Ezért éreztük úgy, hogy művei tökéletesen kiegészítik Shakespeare pazar vígjátékát. Az előadásban nemcsak a Sok hűhó semmiérthez komponált kísérőzenéjéből szólalnak meg részletek, hanem többek közt Hegedűversenyéből és egyéb rövidebb lélegzetű műveiből is. A produkcióhoz Hollerung Gábor szabadon válogatta ki a terjedelmes életműből a dráma jeleneteit legjobban alátámasztó zenei részleteket. Olyan előadást kívántak létrehozni, amely valójában a zenekar és színészek közös játéka. Ahol a zenekar időnként „megjegyzéseket fűz” az eseményekhez, „véleménye van” a szereplők tetteiről, jelleméről - természetesen a zene eszközeivel élve. Ehhez tökéletes társnak bizonyult Korngold, aki előszeretettel alkalmaz a jellemábrázolásban vezérmotívumokat, melyekkel azonnal képes a hallgatóság eszébe vésni egy-egy kulcsszereplőt. Annak érdekében, hogy ne nyúljon éjszakába az előadás - némiképpen szentségtörő módon -, a produkció létrehozói kénytelenek voltak erősen megrövidíteni Shakespeare remekművét, persze anélkül, hogy a darab dramaturgiája sérült volna. Ezáltal a zene nagyobb teret kaphatott, és szinte egy újfajta szimfonikus színházi műfaj jött létre. Közreműködők: a Budafoki Dohnányi Zenekar
1989-ben, több mint harminc év elhallgatás után sírok és történetek tárultak fel a nyilvánosság tekintete előtt. Az özvegyek és gyermekeik napokig tartó rituálé során nézték végig a 301-es parcellában, ahogy férjeik és szerelmeik maradványait, csontjait és elfoszlott ruhadarabjait szakszerű orvosszakértői vizsgálat során kiemelték a föld mélyéről, azokból a jeltelen sírokból, amelyeknek pontos helye évtizedekig titkos volt. Ez a rendszerváltást közvetlenül megelőző történelmi helyzet adta az inspirációt A nemzet özvegye című ősbemutatóhoz, amely fikciós keretben mutatja be két nő történetét. Ugyanannak a férfinak két özvegye áll a sír mellett, és kényszerül szembesülni a saját múltjával.
Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
Szil,szál,szalmaszál!Merre jár a pál? A főhős kirándulni viszi a függőségét, tíz napot töltenek kettesben az erdőben. Diktafonon őrzi az út emlékeit. Monológokban és zenében keresi a történet tanulságát, de a dialógusoktól sem riad vissza. Gyertek, nézzétek meg! (De légyszi ne szóljatok közbe.) Apák és fiúk, határhelyzetek, félelmek, magány, család, szabadság, vaddisznók, sörök és borok. Az előadás egy személyes történet mozaikjain keresztül arról a pillanatról szól, amikor megtalálunk valami lényegeset, de még nem tudjuk, hogy mi tévők legyünk. A Cég négy fős alkotócsoportja, Kárpáti Pál színész, rendező, Veronika Keresztesová látványtervező, Szabó Sipos Ágoston zenész és Zsigó Anna dramaturg évek óta dolgoznak közösen. Első produkcióikat több, mint tíz éve a Zsámbéki Színházi Bázison készítették. Azóta a Cég elsősorban budapesti, független színházi és színházi nevelési társulatok meghívására hozott létre előadásokat. Ez a produkció saját kezdeményezésre, meghívott alkotótársakkal kiegészülve jön létre.
A 14 éve létező Willany Leó Improvizációs Táncszínháznak -az improvizáció műfajából kifolyólag- egyik fő jellemzője a kísérletezés, a folyamatos megújulás. Az előadások koncepciója az, hogy nincs koncepció, az előadók és a zenészek nem beszélnek meg semmit, a jelenben alkotnak, így a nézők és az összes, térben történő impulzus része az előadásnak. Friss, könnyen befogadható kikapcsolódás bárkinek, bármikor! Előadók: Bundschuh Vera, Debreczenyi Márton, Engelmann András, Eva Mora, Eyassu-Vincze Barbara, Farkas Gergő Dávid, Gaál Júlia, Kancsó Luca, Keresztes Patrik, Kiss Rebeka Petra, Laza Tímea, Lukács Levente, Rácz Réka, Rovó Virág, Oberfrank Réka, Temesvári Zsófia, Váth Máté Zenei vezető: Balázs József Művészeti vezető: Grecsó Zoltán