Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról.Halász Rita Mély levegő c. regényével 2021-ben elnyerte a Margó-díjat és felkerült a Libri Irodalmi Díj 10-es listájára is. Pálos Hanna színész, a budapesti Katona József Színház tagja jelentős szerepek nagyszínpadi megformálása után most egy sokkal intimebb és személyesebb produkcióban látható. Nagybőgőn közreműködik: Csizmás András
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása. ,Mindegy, hogyan, csak élni... Ha egy csirkének levágják a fejét, levágott fejjel szaladgál az udvaron. Mint a csirke. Nem bánom. Levágott fejjel, csak éljek. Elvtársak, nem akarok meghalni: sem magamért, sem ezekért itt, sem az osztályért, sem az emberiségért, sem a feleségemért. Amíg élek, a rokonaim, a szeretteim, a felebarátaim lehettek! De szemközt a halállal mi állhat közelebb hozzám, mint a saját kezem, a saját lábam, a saját hasam? Beleszerettem a hasamba, elvtársak!" Szereposztás: Balogh Miklós, Cséke Adrienn, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Gál Natália, Heczel Jázmin, Jakab Tamás e.h., Mónus Dóra, Orosz Ibolya, Polyák Anita e.h., Puskás Gergő, Séra Dani e.h., Sőtér István, Szilvási Szilárd, Vass MagdolnaHangfelvételről: Rácz József, Varga JózsefFordította: Dalos RimmaRendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila
Milyen volt a szerelem száz éve és milyen most? Milyen volt a (köz)élet a két világháború között és milyen most? Miben hittek, mitől féltek, mire vágytak ebben az országban akkor, és miben hiszünk, mitől félünk, mire vágyunk most? Döbbenetes egyezések és különbözőségek mentén elevenítjük fel Szép Ernő fanyar humorú szerelmi történetét egy képzeletbeli lokál színpadán. Szép Ernő után szabadon írta: Tasnádi István
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
"Februárban mutatja be a Nézőművészeti Kft. új, Súlyos című tantermi előadását Soltész Bözsével és Szőke Abigéllel. 6 évvel ezelőtt a 7 nap volt az első közös tantermi projektünk, ami azóta is nagy sikerrel fut a sulikban, így nem is volt kérdés, hogy helyet adunk ennek az új ifjúsági színházi projetnek…" A darab az evés- és testképzavar problémáját járja körbe, azonban a története nem „csak és kizárólag” erről szól, sokkal inkább egy „átlagos és mindennapi” családi története. Így az evészavar mellett rengeteg más téma is “terítékre” kerül: önbizalomhiány, önfegyelem, kitartás. Képet kaphatunk arról, mennyire mélyre nyúlnak az evészavaros problémák gyökerei és milyen nehéz és sok erőfeszítést igényel a betegségből való szabadulás. Súlyos téma, könnyed próbafolyamat két csodálatos színésznővel!
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik. Kapuzárási pánik című előadásban ismét négy színész bravúros átlényegüléseivel elevenítenek meg 14 különálló, mégis tartalmi és hangulati egységet képező történetet, amelyek újra itt és most, azaz Magyarországon és napjainkban játszódnak. A jelenetek az elmagányosodásról, a kapcsolódásaink nehézségeiről és a kisember megfelelési kényszeréről mesélnek sok humorral, groteszkkel, abszurddal és váratlan, meglepő fordulatokkal. Miről tesz bejelentést az életközepi válsággal küzdő férj a feleségének? Milyen titokra derít fényt egy padlásra rejtett, megsárgult családi fénykép? Miként alakul a romantikusnak ígérkező vacsora, amin az étel mellett súlyos traumák is az asztalra kerülnek. Mit tesz a férfi, aki saját nevét húzza ki a vállalati karácsony előtt? És hogyan lesz vége a baráti társaságból verbuválódó könyvklub szépen induló történetének? Zenei közreműködő: Bartek Zsolt basszusklarinét
Andrew Lloyd Webber csodálatos műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb történetén, a József legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul.
A LÁ(J)V Sztori szórakoztató és megható előadás, mely az improvizációs színház eszközeivel mesél minden este másképpen. A LÁ(J)V Sztori mindannyiunk életéből merítő, nagy ivű színházi előadás 4 imprószínész lehengerlő játékával. Vérbeli szerelmi történet a színpadon - megismerkedés, szerelmi dráma, szakítás, újraegyesülés... örökzöld téma innovatív kivitelben. A LÁ(J)V Sztori szórakoztató és megható előadás, mely az improvizációs színház eszközeivel mesél minden este másképpen. Különböző stílusú, hangulatú rövid jeleneteken keresztül áll össze végül egy különleges szerelem sosem látott története. Játsszák: Bán-Horváth Veronika, Bernát Imola Tímea, Borbás Gergő, Gragus László, Janó Anna, Szintai-Molnár Péter, Szőke Gábor, Varju Nándor, Vízkelety Borbála.
Milyen az élet négy nővel mozaikcsaládban?Miért volt felszabadító megtudni, hogy figyelemzavarom van?Milyen az ideális apucitest?Hogyan éltem túl a gyermekkorom?Kockáztassuk a házasságot egy konyhabútor cseréért?Szülési szabadság férfiaknak?Miért frusztrálják egymást a nők?Hogyan (ne) beszélgessünk játszótéren?Elolvasni is jó érzés, tudom, hát még ott milyen felemelő, szórakoztató, vicces, elgondolkodtató, katartikus élmény lesz!
Szerelmi vágy, szerelmi álomEmléke, fénye űz feléd,Keresem az elvesztett édent,Remények, álmok édenét...Amikor én rajongó vággyalKövetlek, várlak tégedet,A multnak álma száll meg akkor:A mult és az emlékezet...(Ady Endre: A múltért)A Szerelemkert című produkció válogatás a Duna Művészegyüttes legsikeresebb koreográfiáiból, amelyek amellett, hogy mind a szerelemről szólnak, az előadóknak és az alkotóknak a tánchoz fűződő szeretetét, a művészi elkötelezettséget mint a magyar néptánc iránti szerelmet is tükrözi. Ám a Szerelemkert - a Duna Művészegyüttes ars poeticájának megfelelően - a mába emeli a népzenét és a néptáncot, így benne szerves egységet alkot múlt és jelen, az autentikus népi kultúra és a korszerű színpadi értelmezés. A válogatásban a Duna Művészegyüttes közelmúltban készült produkcióból: a Tavaszi szél, az Aranyág, a Barocco Rustico és az Örökkön örökké című előadásokból láthatók táncképek. A produkcióban énekesként közreműködik Fekete Borbála. Az előadásban látható koreográfiák: Kiss Ferenc - Mosóczi István: Szerelem Ifj. Csoóri Sándor - Szigeti Károly: Botoló Carl Orff - Kricskovics Antal: Carmina Burana Pál Lajos - Juhász Zsolt: Fehér pár Kiss Ferenc - Mucsi János: Amazonok Kiss Ferenc - Foltin Jolán: Kalitka Lajkó Félix - Juhász Zsolt: Kézfogó Vajda János - Györgyfalvay Katalin: Just for you Kiss Ferenc - Juhász Zsolt: Tavasz, tavasz Előadja a Duna MűvészegyüttesKözreműködik: Fekete Borbála – énekKoreográfusok: Foltin Jolán, Györgyfalvay Katalin, Juhász Zsolt, Kricskovics Antal, Mosóczi István, Mucsi János, Szigeti KárolyZeneszerzők: Carl Orff, Ifj. Csoóri Sándor , Kiss Ferenc, Lajkó Félix, Pál Lajos, Vajda JánosJelmez, díszlet: Túri ErzsébetLátvány: JuZsoFény: Lendvai KárolyAsszisztensek: Bonifert Katalin, Kovácsné Fodor Katalin, Soós Gyula András
A Nyári Mozi Színházi Közösség Imago Sonus című előadása a tánc, a képzőművészet és a zene ötvözete. Olyan, mint egy dobozból épp csak kiöntött kirakós, amiből a gyermeki képzelet valós időben alkot végtelenül összetett kompozíciót. Minden egyes játékalkalommal más képzőművészt kérünk fel a játék során létrejövő festmény megalkotására, akinek munkájára azonnal reagálnak az előadók. Domináns hangulataiknak, az ecsetvonások ritmusának, továbbá a színek és formák közvetlen megtapasztalásának hála mindannyiszor más történet bontakozik ki a nézők szeme előtt.A Bethlen Téri Színházban Sárkány Balázs szobrászművész csodás univerzumának kivetüléseivel folytat majd párbeszédet Bolcsó Bálint (élő elektronika), Márkos Albert (cselló), és a két táncos, Varga Heni és Döbrei Dénes. A társulatról:A Nyári Mozi Színházi Közösség civilek által létrehozott nonprofit szervezet, mely 2001-ben alakult formális egyesületté azzal a célkitűzéssel, hogy állandó tagjai és a hozzájuk kapcsolódó művészek közösen hozhassanak létre különféle műfajú alkotásokat a kortárs színház (főként a mozgás- és táncszínház) és a film területén. Munkáik középpontjában mindig az ember és annak teste, valamint a létezés közösségi mivolta áll. Egyedülálló és hiánypótló tevékenységük a régióban sokrétű, interkulturális kapcsolatokon alapuló alkotóközösséget hozott létre az elmúlt évek során, mely az egyéni művészi kiteljesedésen túl egy nyitottabban és szabadabban gondolkodó, európai szellemiségű társadalom megteremtéséhez is hozzájárul.A Közösség tagjai szabadúszó táncosok, színészek, valamint a vajdasági kőszínházak színészei. A tánc, a színház, a zene, a cirkusz, a képzőművészet és irodalom fúziójával kísérleteznek. Minden előadásuk hosszas kísérletezés során jön létre az alkotók közös és szabad kreatív munkájának eredményeképpen. Munkájuk során a meglévő színházi konvenciókat igyekeznek felülvizsgálni. Színpaduk, játékterük határait olykor egy egész város területére is kiterjesztik. 1987-es megalakulásuk óta több mint 50 előadást hoztak létre, s ezeket Európa számos városában bemutatták.
"2195-ben én kezdő rendőrként a Győr-Moson-Sopron Megyei Alispán Úr, Osztojkán Frodó parancsnoksága alatt teljesítettem szolgálatot járőrként. Már akkor is elsivatagosodott a Rábaköz déli régiója, de a nyolcvanötös és nyolcvanhatos főutak csornai hármas keresztútjánál működött még egy akkumulátor töltőállomás, ahova április 23-án, huszonháromóraharminckor riasztottak engem. Akkor már senki nem tartózkodott ott a töltőállomás kezelőjén kívül, de ő mutatott nekem egy felvételt a telefonján, amin én felismertem Sztojka Szvetlánát."
Örkény István fordítását felhasználva a vígszínházi változatot készítette Kovács Krisztina és Valló Péter. Mary Chase groteszk vígjátékának címszereplője egy több mint két méter magas, nagy fehér nyúl, akit Harveynak hívnak. Ez a Harvey, Elwood bácsi legjobb barátja, egyesek szerint nem is létezik, csak az ő fejében, de a valóságban mégis sok galibát és félreértést okoz. Néha nekünk is milyen jól jönne egy olyan igazi barát, mint Harvey, aki feloldja a magányt, segít elviselni a csalódásokat és a többi embert, vagyis összességében az életet. Mert Harvey udvarias, kedves, megértő, nagyon vicces és szórakoztató… Közreműködnek: Lengyel Andrea/Termes Rita (zongora), Bartek Zsolt/Horn András (klarinét), Hotzi Mátyás/Sturcz András (cselló)
E kies hazában mutass nekem Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William Ezt a Cseh-Bereményi szerzőpáros állította, ami igazán nem szép tőlük: egy ekkora döher klasszikust csak úgy leravaszozni, nahát… Viszont igaz, amit állítanak: Shakespeare, amellett, hogy nagy döher klasszikus, és avatott ismerője az emberi léleknek, valamint utóbbi legnemesebb megtestesülésének, a politikának, igenis, hogy ravasz volt, nem kevéssé – és talán épp a Szentivánéji álom a legravaszabb műve. Külön ravaszság, hogy a Szentivánéji, úgy tudja az irodalomtörténet (eme márványba vésett pletykagyűjtemény), megrendelésre született, egy házasság alkalmából, nászajándék gyanánt. Ehhez képest elég cifrákat állít a házasság intézményéről. Meg az előzményéről, a szerelemről is: elmondja mindennek, leszedi róla a keresztvizet, elmebajnak – gyönyörű, de mégiscsak elmebajnak – állítja be, dilinek, ami kiűzi az emberfiát-, illetve lányát a normális emberek társadalmából, bekergeti az erdőbe, ahol aztán megnézheti magát, mintha csak görbe tükröt tartana elé az erdő. Olyan görbét, hogy szinte visszagörbül egyenesbe – hogy tisztán és világosan lássuk benne önmagunkat. Hogy milyenek vagyunk. Hogy legyünk akár tündérek, akár királyok akár tisztes polgárok, még a szerelem sem képes embert faragni belőlünk, és megszabadítani a csalás és az árulás stigmájától – és úgy biztosíthatjuk magunknak a nyugodt és békés házasságot, ha fegyverrel megyünk leánykérőbe; aztán megfosztjuk házastársunkat minden olyan örömétől, aki vagy ami nem mi vagyunk. Legyünk akár polgárok, akár királyok, akár tündérek – hisz mindnyájan emberek vagyunk. Ezer szerencse, hogy vannak, akik sem ezek, sem azok, de még amazok sem: csak kérges kezű, kérges agyvelejű melósok, akik a maguk setesuta módján valahogy mégiscsak helyrepofozzák az erkölcsi és érzelmi világrendet; akik képesek felülemelkedni a hatalmi harcokon az eredmény – a színielőadás – érdekében; és megmutatni, hogy a szerelem, minden elmebaj-jellege ellenére, mégiscsak kiérdemli a jutalmát, legyen az halál – vagy taps az előadás végén.