Ki szeret játszani? Kérdezi a darab elején Janó. Kaphatsz szerepet te is! Vagy csak néznéd azelőadást? Akkor csak nézd! Semmi nem kötelező, de semmin ne lepődj meg! Ami az előbb egytócsa volt, a következő pillanatban bizony már egy erdő lesz. Van ott egy Platánfa is, amirőlletörik valami és rácsodálkozik az új, az ismeretlen világra. Ez a valami nem tudja, kicsoda is ő?Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- ésnövénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?”Az egy részes, 75 perces, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét,valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek és a …, na de mindent nemárulhatunk el!
Dániel András kufli-meséit minden mai magyar gyerek ismeri. A nagysikerű könyv- és rajzfilmsorozat karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő hét kufli ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán kel életre. Miközben megtudhatjuk, hová tűnt Zödön foltja, hogy hívják Hilda virágát, minek öltözik Fityirc a varázsgombák farsangi buliján, és miért jobb néha kirándulás helyett berándulni, a féktelen fantáziával megírt mesék titokban olyan fontos dolgokról szólnak, mint a barátság, a közösség, az önazonosság. A bábszínházi adaptációból természetesen nem hiányozhatnak a könyvek lapjain végigvonuló a vicces mellékszereplők sem (biztosan megjelenik egy mindent kommentáló felhő, egy beszélő fatuskó, a földalatti manótevék és még sokan mások). A zenés előadást élőben kíséri a Varázsgombák Zenekara. Bábszínházi adaptáció: Cseri Hanna
Kinek képzeled magad szívesebben? Kukorica Jancsinak, vagy Iluskának? Francia királylány lennél gondolatban, vagy huszár? Mintha egy kirakat tükrébe néznél, amely mögött megmozdulnak a babák, megszólítanak a tárgyak.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
zenés résztvevő színházi előadás középiskolásoknak (11-12. évfolyamosoknak) Tasnádi István Közellenség című drámájának felhasználásával Heinrich von Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye 1810-ben jelent meg először. Ahogy Babits Mihály fogalmaz, ez a mű „az igazságkereső ember örökérvényű tragédiája”.Kohlhaas egy fiatal ménessel Szászország felé indul, amikor egy újonnan odahelyezett sorompóval találja szemben magát, a tronkai Vencel várnagya pedig megállítja azzal az indokkal, hogy nincs útlevele. A várnagy zálogként visszatart két lovat azt ígérve, hogy majd ha Drezdában kiváltja az útlevelet, hazafelé utazása során visszakapja őket. Kohlhaas Drezdában megtudja, hogy az útlevél megkövetelése önkényeskedés volt, ezért visszatérve a várba, el akarja vinni a lovait. Odaérve azt tapasztalja, hogy a mezei munkára befogott lovak állapota nagyon leromlott, és hogy Herse nevű szolgájával, aki ez ellen szót emelt, csúnyán elbántak. Kohlhaas innentől kezdve a végsőkig harcol azért, hogy visszakapja lovait, de az eredeti állapotukban. Hamarosan Kohlhaas a törvénnyel nyíltan szembefordulva próbál meg igazságot szerezni magának, családja is hátra hagyja, jogi ügyekben jártas lócsiszárból gátlástalan gyújtogatóvá és gyilkossá válik. És bár a mű végén egy perben a várnagyot arra ítélik, hogy Kolhaas lovait hízlalja fel és szolgáltassa vissza, ezzel párhuzamosan egy másik perben Kolhaast halálra ítélik.Színházat, együttgondolkodást és részvételt kínálunk vendégeinknek az igazságkeresés témakörében. A játék során előre elkészített színházi jelenetek váltják egymást feszes dramaturgiai rendben a résztvevőknek szóló, improvizált nyitásokkal. Szereplők: Kohlhaas Mihály: Takács GáborKanca: Szilágyi KataCsődör: Benkő-Kovács GergőLisbeth, János Frigyes fejedelem: Milák MelindaKallheim kancellár, Várnagy: Bori ViktorLuther, Güntzieg: Kardos JánosVencel, Ügyvéd, Hinz és Kunz, Nagelschmidt: Somorjai Márton
A Magyarországi Német Színház vendégjátéka. Mesejáték német nyelven, magyar felirattal. Isten hozott benneteket, fiatal álmodozók, Csipkerózsika királyságában! Pssszt … Halljátok ezt? A tündérek suhogó szárnycsapkodásait és a mágia bizsergését a levegőben? Valahol egy pompás kastélyban egy hercegnő mély álomba merült – és csak igazi bátorsággal (no meg talán egy kis segítséggel tőletek!) sikerülhet őt felébreszteni. Színpadunk most csodás varázslatokkal és kacagó tündérekkel teli világgá változik, melyben egy nagyon álmos hercegnő él. Ti pedig átkeltek majd erdőkön, varázslatos barátokkal találkoztok, és meglátjátok, hogy a szeretet legkisebb szikrája is képes arra, hogy megtörje a legnagyobb átkot. Nyissátok nagyra a szemeteket, legyetek bátrak, és hagyjátok, hogy a varázslat körülvegyen benneteket. A Csipkerózsika története most kezdődik – és ti is részesei lesztek a kalandnak! Szereplők:Csipkerózsika / Tündérek (1. – 12.) – Perrine MartinKirály / Első herceg – Horgász DezsőKirálynő – Melissa HermannBéka / Tizenharmadik tündér – Sipos EszterUdvarmester / Harmadik herceg – Jonas GundelachKonyhai inas / Második herceg – Paul Wiehe
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.
– Végvári vitéz sztori. Ahogyan a Bogáncs, a Vuk vagy a Tüskevár, úgy A koppányi aga testamentuma is, – mely Fekete István első regénye–, a legkedveltebb ifjúsági olvasmányok között szerepel. 1967–ben mozifilm készült belőle. Első színpadi változata szabadtéri előadásként mutatkozott be, mely most újragondolva, még fergetegesebb táncbetétekkel, még több fülbemászó dallammal, kőszínházi ősbemutatóként debütál. És ki ne rajongana a fordulatos, romantikus kalandregényekért? Hiszen együtt izgulhatunk a főhősért, aki kiáll becsületéért, védi a hazáját és harcol szerelméért, egy letűnt, mesés korban, a török hódoltság idején, ahol minden az aga, a török földesúr végakarata, testamentuma körül forog. Tánckar: Kelemen Márta, Krasnyánszky Bianka, Iszak Dorottya, Háda Boglárka, Zuleta Emese, Szűcs Réka, Végh Zsolt, Tóth Gergely KIS MÁTÉ: LAKATOS SIGMUND SEBESTYÉN / BELEZNAY PÉTER
A világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt 20 évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot. Népszerűségének titka az, hogy nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is magával ragadja a Walt Disney rajzfilmjéből jól ismert hét szeretni való törpe, a szépséges Hófehérke és a gonosz mostoha története, amely Kocsák Tibor fülbemászózenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg. „Ez a balett olyan musical, amiben nem énekelnek” – mondta Harangozó Gyula koreográfus. A “The weekend Australian” újság az ausztrál bemutató után a darabot Lloyd Webber színvonalú musicalekhez hasonlítja.Az egyik legtalálóbb kritika így jellemezte a darabot: „Ez a darab olyan, mint amikor valaki egy boldogság injekciót ad be a közönségnek.” „A Hófehérke koreográfiája a családi élményt részesíti előnyben, (…), így a két és fél órás előadás még a gyerekeknek is izgalmas. A díszlet nagyon ötletes: mintha mesekönyvből lépnének elő a szereplők.” (Isabelle von Neumann-Cosel, Tanznetz) A magyarországi bemutatók mellett (Magyar Állami Operaház, Szegedi Szabadtéri Játékok) Európában, Ázsiában és Ausztráliában is bemutatták a produkciót, valamint a Moszkvai Bolsoj Színházban és a Hongkongi Művészeti Fesztivál nyitódarabjaként is nagy sikerrel szerepelt. A nemzetközi hírű produkciót 2025 tavaszától újra láthatja a magyar nagyközönség a Budapesti Operettszínházban. A produkció előadását a Szerzői Jogosultak különleges engedélyével az INTERSCENA Művészeti Ügynökséggel kötött megállapodás teszi lehetővé. A produkció a PRO FILII ALAPÍTVÁNY (www.profilii.hu) támogatásával jött létre. Zenei munkatárs: Laufer Szilvia, Bóna Ili, Túri-Nagy JánosJelmezkivitelezés vezető: Hugyecz Ágnes Díszlettervező asszisztens: Halász G. PéterPróba- és előadáskoordinátor: Apáti BencePróbavezető balettmester: Kozmér Alexandra Próbavezető balettmester:Végh KrisztinaPróbavezető balettmester: Gallai ZsoltKoreográfus asszisztens: Fajth Blanka Szörnyecskék: Hege Anna, Marczinek Vanda, Farsang Karina Viktória, Kőhler Kitt, Bíró Emese, Hoffmann Virág Zoé, Pyka Alexandra
A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón mintegy tízéves kihagyás után ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra.
A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Nálunk például Szerednyey Bélával és Détár Enikővel, hogy csak két nevet említsünk. Mert egy sztár élete igazi cirkusz! Barátok, szerelmek és rajongók, számító ál-celebek nyüzsögnek körülötte és igyekeznek kisajátítani maguknak. Nyílnak és csapódnak az ajtók, egymásnak adják a kilincset a különböző figurák. Hősünk próbál a felszínen maradni, mi pedig újra ámulhatunk Szerednyey Béla színészi játékán, aki hihetetlen humorával csodát tesz a színpadon.
A harmincas évei végén járó Hajnalka élete egy ideje már a babaprojekt körül forog. Jótanácsok és használt ruhák tucatjait kapja mindenkitől. Aztán egy napon megtudja, hogy nem lehet gyereke, és a gondosan felépített álom egy pillanat alatt összeomlik. Egyáltalán kinek az álma volt ez? Ez a történet az újrakezdés nehézségéről és szépségéről szól. Fájdalmas veszteségekről és gyógyító elengedésről. Önmagunk kereséséről. Be nem teljesült vágyainkról, amelyektől lehet, hogy végleg búcsúzni kell. Zeck Julianna monodrámája Purosz Leonidasz átdolgozásában kerül színpadra.
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány okozta lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett. Egy gengszter és családja a történet főszereplői, meg egy lopott Raffaello-festmény, melyet egész Európa keres. Felbukkan egy dörzsölt orgazda, és a kép hamarosan ott díszeleg a maffiafőnök szobájának falán.... De mi történik ezután? Kire hogyan hat, hogy a világ egyik legszebb alkotásának tulajdonosa lett? Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Barátság angol módra. Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
"A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye.A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.Akinek tetszik, nézze meg többször is!Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!" (Pintér Béla)
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
A készülő példány Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című, 2023-ban megjelent regényének színpadi változata, amelyet az író az előadás rendezőjével, Máté Gáborral szoros együttműködésben készít. A különös hangvételű darabban, amelyben narráció és hagyományos jelenetek sora váltja egymást, az óvodáskorától a főiskolás koráig követhetjük a főhős, Pálfy Andris életét – és a Kádár-rendszer utolsó húsz évét. Szülők, rokonok, barátok, szerelmek, példaképek portréi alkotják a tablót, amelyből kirajzolódik a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek hangulata és a benne élők közérzete. Jellegzetes helyek és jellegzetes életutak; túlélési és boldogulási stratégiák, a szabadságkeresés és a megalkuvás különféle módozatai. A darabban megjelenő szereplők a kor tipikus alakjai, a mindennapok szocializmusának ismerős figurái. Andris és szülei egy értelmiségi, polgári család tagjai, az orvos szülők ’89 után aztán nem azon az úton mennek tovább, amit a családi helyzetük látszólag kijelöl a számukra. Andris keresi a saját útját, menekül, lázad a rendszerben kijelölt helye ellen, miközben a családja elvárásainak is próbál megfelelni, és valójában nem tart semerre sem; története a felnőtté válásának története, amely félbemarad a rendszerváltás évében. Jánossy Lajos szövege lélekbe maróan idéz meg egy korszakot, a Kádár-kor szocializmusát és annak szűk levegőjét.
Karinthy Frigyes klasszikus kabarétréfája a szabadalmi ügyek hivatalában játszódik. Az államtitkár folyton kidobatja a zseniális feltalálót Géniuszt és végképp felesleges és ostoba találmányoknak adja támogatását. Géniusz megelégeli a méltatlan bánásmódot és megalkotja a bűvös széket amelyet egyenesen az államtitkár irodájába visz. Nincs is semmi baj, amíg valaki bel nem ül… Az igazán felhőtlen szórakozást kínáló előadás, csodálatos művészeket vonultat fel, akik virtuóz alakításokkal bűvölik el közönségünk szívét, hogy a nézőtéren mindegyik hely, bűvös szék legyen. Rendezőasszisztens: Tóth Zsófia, Szakál Miklós
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád.A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre. Az immerzív show új világot teremt: itt nincs színpad és nézőtér, mindenki ugyanabban a térben mozog. Láthatatlan megfigyelőként lépsz be az előadóművészek világába, ahol minden esemény karnyújtásnyira történik. Közvetlen közelről figyelheted az artisták és táncművészek játékát, miközben szabadon barangolsz a monumentális, hollywoodi filmdíszleteket idéző terekben. Ez nem hagyományos előadás, hanem minden érzékszervet megszólító élmény: egy világ, amelynek részese vagy, de sosem válsz szereplővé. A kapun belépve lenyűgöző gazdagságú terek nyílnak meg: istenek, halandók és különös lények vesznek körül, miközben minden helyszín újabb titkokat, rejtett részleteket, pusztító csatákat, nyüzsgő forgatagokat és alvilági félisteneket tár fel. Ebben a játszmákkal, ármánnyal és szerelemmel átszőtt világban bármi megtörténhet. Te döntöd el, kit követsz, mit fedezel fel, melyik titkos szobába pillantasz be, belekóstolsz-e egy fülledt szobában hagyott bájitalba. Az immerzív produkció koncepcióját a világhírű magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel alkotta meg Vági Bence vezetésével. A társulat az elmúlt évtizedben új irányt mutatott a kortárs előadóművészetben: kialakította saját, egyedülálló formanyelvét, a cirque danse-t, amelyben az újcirkusz, a modern és a klasszikus tánc elemei szervesen fonódnak össze. A Recirquel produkciói – köztük a nemzetközi fesztiválokon és világszínházakban bemutatott Párizs Éjjel, My Land, Solus Amor, IMA és Paradisum – bizonyítják, hogy a társulat sajátos művészeti eszköztára egyszerre képes univerzális érzelmeket közvetíteni és egyedi, magyar gyökereket hordozó világot teremteni. Előadásaikat poézis, látvány és színházi erő jellemzi, amelynek köszönhetően a Recirquel mára a világ egyik legjelentősebb újcirkusz-társulatává vált. Társíró, concept artist: Holp Nándor Építésztervező: Petőcz-Tóth Anikó, Szabó PatrikEnteriőr design: Klimó PéterTárslátványtervező, art director: Pető BeatrixArt director: Fekete Mónika Reptetéstechnikai vezető: Vladár TamásSzínészmesterség: Egyed BrigittaBill Shannon technika: Bill ShannonPróbavezető, mozgásrendező: Horváth Zita